DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) , a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb az LMP amellett érvelt, hogy az Országgyűlés tegye vissza az Alaptörvénybe az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet. Önök ezt nyilvánvalóan nem akarják két okból. Az egyik az, hogy a Fidesz-kormány gazdaság- és társadalompolitikája egyik talpköve a bérek mesterséges leszorítása, hogyha nincs olyan kötelezettség, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér, akkor annál inkább lehet nyomást gyakorolni az egész bérszínvonalra. A másik ok, amiért önök ezeket a javaslatokat meg sem kívánják hallani, az, hogy egész egyszerűen ilyesmire nem kívánnak áldozni, nincs pénz például egy egyenlő munkáért egyenlő bért programra, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy ezt a pénzt szépen ellopják az országból, kiszivattyúzzák Magyarországról.
Elmondtuk már több vitában, hogy Magyarországnak, a magyar gazdaságnak az egyik Achilles-sarka az offshore-ozás. Magyarországról a rendszerváltás óta az államadósság 2,5-szerese ment ki offshore csatornákon keresztül, és nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy az ember azt gondolja, hogy a gazdasági és politikai elit, a fejesek lopták ki offshore csatornákon keresztül a korrupciós pénzeket, vagy egész egyszerűen meg kívánták úszni azokat az adótörvényeket, amiket ők alkottak meg. Ez azt jelenti, hogy az államadósság 2,5-szerese hiányzik ma a magyar oktatásból, a magyar egészségügyből vagy éppen a vidéki alsóbbrendű utakból, a vasúthálózatból.
Akkor, amikor offshore-ozásról beszélünk, természetesen nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, ami az utóbbi hetek fejleménye, az úgynevezett panamai papírok ügye, ahol az elmúlt 25 év politikai elitjének a pátjai, a XX. század párjai érintettek.
Tisztelt Országgyűlés! Amit a panamai papírok ügye mutat, nem egyéb, mint hogy a jelenség nem pusztán Magyarországon terjed. Ez nem változtat viszont azon a körülményen, hogy Magyarország a Tax Justice Network kimutatása szerint az offshore által érintett országok közül, tehát gyakorlatilag a földkerekség valamennyi országa közül a húsz legnagyobb kárvallott között van. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelyiknek a nemzetgazdasága az offshore-ozást olyan mértékben megszenvedte volna, mint a magyar nemzetgazdaság, és ennek nagyon egyszerű oka van: kevés annyira függő, kitett nemzetgazdaság van, „hála” a rendszerváltás után felvett gazdaságpolitikai iránynak, mint a magyar gazdaság.
Ami a panamai papírokból leszűrhető következtetés, az nem javítja az összképet, sőt arról van szó, hogy nemcsak Magyarországon nagy a kísértés, hanem globálisan is arra, hogy különböző gazdasági érdekeltségek, különböző óriásvállalatok lábon megvegyék a politikai döntéshozókat, akik ezek után offshore érdekeltségekbe, adóparadicsomokba folytatják ki a feketepénzt.
(17.50)
Van egy állandó vita a kormány és az LMP között. Önök folyamatosan azt mondják, hogy azért nem probléma az, amiről itt az ellenzéki pártok vagy az ellenzék egy része beszél, merthogy az Alaptörvény a kérdést rendezi. Ez nem így van! Az offshore-ozás nemcsak azt jelenti, amikor egy gazdasági érdekeltség mögött nem tudjuk meg pontosan, hogy ki húzódik, ki a tényleges tulajdonos; az Alaptörvény arról szól. Van gazdasági offshore és van jogi offshore. Arról is szó van, hogy vannak közismert adóparadicsomok, mi ezt a törvényjavaslatban fölsoroljuk tételesen A-tól Y-ig, Andorrától Vanuatuig. Talán egy hibát elkövettünk újra, hogy Andy Vajna kedvenc szigetcsoportja, a Curaçao-szigetek újra nem szerepel a javaslatban, de ezt módosító javaslatokkal természetesen lehet pótolni.
Mi arra tettünk kezdeményezést több ízben, hogy a magyar törvények a gazdasági és a jogi offshore-t is tiltsák. Lázár János pár órával ezelőtti szavai is csak arra vonatkoztak, hogy az Alaptörvény a jogi offshore-t tiltja. A gazdasági offshore viszont itt van, és elszívja a magyar nemzetgazdaság életerejét. Önök azt mondják, az Alaptörvény tiltja azt, hogy jogi offshore cég, offshore érdekeltség nem indulhat közbeszerzéseken. Képviselőtársaim el fogják mondani, hogy ez sem teljesen igaz, de mi ennél többet szeretnénk.
Mi azt akarjuk, hogy ne legyen olyan tagja a kormánynak, ne legyen olyan filmügyi biztos sem, akinek offshore érdekeltsége van, ne legyen olyan a jegybank környékén, aki offshore lovag, ne legyen a jegybank offshore lovagok szálláshelye, és azt is szeretnénk, hogy se a jegybank, se önkormányzatok, se más állami szervek, köztulajdonban álló cégek offshore cégekkel ne kössenek ügyletet. Ennél kevesebbel nem érjük be. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
