MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a kérdését. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köztudomású, hogy Magyarország nyitott gazdaságú ország; az egyik legnyitottabb szerkezetű ország az Európai Unióban, csak Szlovákia előz meg bennünket. E tekintetben Szlovákia GDP-je, gazdasági növekedése áll erősebb arányban a külgazdaság teljesítményével, mint Magyarországé.
Ilyen tekintetben, tisztelt képviselő úr, külpolitikánk fókuszába azt a törekvést kell állítanunk, hogy új piacokat szerzünk a magyar termékeknek; új befektetői tőkeforrásokat találunk a magyar ipar fejlesztése érdekében. Ennek értelmében állítottuk külpolitikánk fókuszpontjába a külkereskedelmi fejlesztést és hirdettük meg a keleti nyitás, néhány évvel ezelőtt pedig a déli nyitás stratégiáját, amelynek első gyümölcseit immár kézzelfoghatóan érezhetjük.
2015 a magyar külgazdaságban a csúcsdöntések éve volt, ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni, másodszor is a mai napon. Soha a magyar gazdaságtörténetben olyan volumenű exportot magyar vállalatok nem realizáltak, mint a tavalyi évben. A külkereskedelmi mérleg soha nem volt olyan mértékű, mint a tavalyi évben. Szeretném arra a számadatra felhívni a figyelmet, hogy 2014-2015 között mintegy 1,8 milliárd euró a külkereskedelmi mérleg aktívuma közötti különbség. Ez egy rendkívüli adat, mintegy 25 százalékos növekedést jelent egy év leforgása alatt.
Ehhez a rekordteljesítményhez természetesen a kormányzat minden szervének a közreműködésére szükség volt, de talán a zászlóshajója ezen eredményeknek a Befektetési Ügynökség, illetve a Magyar Nemzeti Kereskedőház, amely utóbbi letéteményese annak a feladatnak, amelyre a képviselő úr is kitért, nevezetesen, hogy a magyar kis- és középvállalatokat minden korábbinál nagyobb számban szeretnénk távoli külpiacokra is eljuttatni. Ennek értelmében, ennek szellemében a kereskedőház mintegy 4 ezer magyar vállalattal ápol aktív kapcsolatot, és a 2016-os idei év első negyedévében mintegy 400 vállalkozás termékét és szolgáltatását mutatta be külföldön, Japántól Dél-Amerikáig.
Ami a Befektetési Ügynökség eredményeit illeti, tisztelt képviselő úr, tavaly 67 befektetési projekt esetében született pozitív döntés. Ezek mintegy 13 ezer új munkahelyet és 1,5 milliárd eurónyi működő tőkét hoznak Magyarországra. Ez is minden tekintetben csúcsnak számít.
2016 első negyedévében a Befektetési Ügynökség 17 projektet részesített pozitív elbírálásban, amelyek összesen mintegy 5500 munkahelyet jelentenek és közel 600 millió eurónyi tőkeinjekciót az ország gazdaságába.
Ami az exportfinanszírozást, tehát az exportpolitikánk harmadik fontos pillérét illeti, a piacszerzés és a befektetésösztönzés mellett, az Eximbank 2015 végén mintegy 704,5 milliárd forintra rúgó hitelállománnyal rendelkezett; a folyósított hitelek összege pedig közel 400 milliárd forintot tett ki 2015-ben. Ez közel 40 százalékkal magasabb, mint 2014-ben, tehát itt egy dinamikus, robbanásszerű fejlődésről beszélhetünk minden ágazatban.
Néhány szóban, tisztelt képviselő úr, a mezőgazdasági kivitelünkben rejlő további lehetőségekről hogyha szót ejthetek. A külgazdaság-politikánk alapelve, hogy annak sikerét nem elsősorban az objektív számokban, hanem abban kell mérnünk, hogy az embereket, főleg a vidéken élő embereket milyen mértékben érintik annak pozitív hatásai. És itt a mezőgazdaságnak kiemelt szerepe van. Új piacok szerzése, a magyar mezőgazdaság tőkeellátottságának növelése, a technológiai modernizáció, a hozzáadott érték növelése, a feldolgozottság arányának a növelése, ezek azok a tartalékok, amelyek révén akár nagyságrendekkel növelhető a magyar mezőgazdasági kivitel a következő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) két-három évben, már rövid távon is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
