WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltás óta eltelt évek makrogazdasági adatait vizsgálva ma már világosan látható, hogy minden nehézség ellenére sikerült jó irányba fordítani az ország gazdasági ügyeit. És azt is gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy pártpolitikától, vagy pártszimpátiától, ideológiától függetlenül mindannyian egyetérthetünk abban, hogy az az érdekünk, hogy a magyar cégek külpiacokra lépésének ösztönzését, támogatását és a hazai beszállítói kapacitások fejlesztését a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt célként tartsuk a szemünk előtt, és ezért közösen mindent megtehessünk.
Továbbá az is fontos cél, hogy ne csupán az európai uniós piacokra jussunk el, hanem a tőlünk keletre fekvő országok gazdasági növekedésének előnyeiből is részesülhessenek a versenyképes hazai vállalkozások. Emiatt is szeretném kiemelni az exportot, amelynek jelentősége azért is kiemelkedő, mert egyfelől komoly valutabevételt jelent az országnak, másrészt viszont nagymértékben hozzájárul a fizetési mérleg hatékony javításához is.
Mielőtt azonban rátérnék a részletekre, azt gondolom, érdemes felidézni azokat az időket, amikor a magyar gazdaság helyzete teljesen a másik arcát mutatta. Nyolc esztendővel ezelőtt ugyanis, a Gyurcsány-Bajnai korszak tombolása idején, Magyarország a Bokros-csomag után tíz esztendővel újra kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaptól segítséget kérni, hogy fenntarthassa a fizetőképességét. A pánikszerű gyorsasággal felvett EU-IMF-hitelre azért volt szükség, mert noha az izlandihoz hasonló összeomlás szerencsére elkerülte hazánkat, a Gyurcsány-kormány és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei 2008 októberének első felében komolyan tartottak attól, hogy bekövetkezik az államcsőd. Egyébként Magyarországnak a válság begyűrűzésekor közel 3 milliárd euró egy éven belül lejáró adóssága volt, amit meg kellett újítani, ám ez az állampapírpiac teljes befagyása miatt szinte lehetetlenné vált.
Egy ilyen hazai környezet bizonyára nem növelte a bizalmat a magyar gazdaság iránt, így nem csoda, hogy ebben az időszakban jelentősen csökkent a kivitel értéke és visszaesett a külkereskedelmi forgalom is. Jól látható, hogy ezzel szemben 2010 óta ezen a területen is egyre javuló teljesítményt nyújtunk, hiszen a hivatalos statisztikák rendszeresen a külkereskedelmi mérleg többletéről adnak hírt. Így például a KSH legutóbbi adata szerint idén februárban a kivitel volumene mintegy 9,5 százalékkal, a behozatalé 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom kiemelni, hogy a külkereskedelmi mérleg többlete 111 millió euróval emelkedett, és összességében mintegy 978 millió eurót tett ki.
Kedvező tendenciát láthatunk az idén is, ugyanis a 2016-os év első két hónapjában a külkereskedelmi mérleg többlete elérte a 1,5 milliárd eurót. Érdemes megnézni, hogy melyek azok az ágazatok, amelyeknek a növekedés leginkább köszönhető. Az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek esetében az export volumene 3,7, míg a behozatalé 2,8 százalékkal növekedett. Örömre adhat okot, hogy ezen belül is elsősorban az élőállat, a húsok, valamint a húskészítmények exportja növekedett, ami jól mutatja a hazai mezőgazdaságban történt pozitív folyamatokat is.
A fentiek fényében tisztelettel kérdezem az államtitkár úrtól, hogyan segíti a magyar gazdaságot a külkapcsolatok élénkülése. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
