DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A XXXIII. nyári olimpiai és a XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló törvényjavaslat célja az olimpiai pályázatra és rendezésre vonatkozó keretszabályok megteremtése, és annak megerősítése a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, hogy Magyarország és Budapest képes a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok biztonságos és sikeres megrendezésére és lebonyolítására.
Aki emlékszik Egerszegi Krisztina óriási küzdelemben kivívott aranyérmére 400 vegyesen Barcelonában, aki emlékszik a Kozmann-Kolonics páros talán minden idők legkisebb különbségével elért atlantai győzelmére vagy vízilabdázóink megsemmisítő győzelmére az oroszok ellen az olimpiai döntőben Sydneyben, vagy ugyanitt Kovács Ágnes aranyat érő nagy hajrájára, annak nem kell megmagyarázni, hogy mennyi mindent hordoz és jelenít meg az olimpia, ami szavakba nem foglalható, csak átélhető.
A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének és Budapest főváros közgyűlésének kezdeményezésével egyetértve - utóbbi helyen a javaslat 97 százalékos támogatottságot élvezett - az Országgyűlés 2015. július 6-ai rendkívüli ülésén a jelen lévő képviselők több mint 80 százalékának igen szavazatával, nagy többséggel támogatta a pályázati szándékot. E nagy ívű vállalkozás gondolata nem először merült fel az olimpiai mozgalom megszületése óta Magyarországon. Az Országgyűlés támogató határozatát követően 2015. július 7-én Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke közös szándéknyilatkozatot írt alá a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok budapesti rendezésének pályázatára vonatkozóan, amelyet az aláírók Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének is megküldtek. Budapest Los Angeles, Párizs és Róma mellett ezzel a 2024-es olimpiai játékok megrendezésének hivatalos pályázójává vált.
A magyar olimpiai mozgalom erejét jól mutatja, hogy nemzeti olimpiai bizottságunk az elsők között alakult meg, illetve Magyarország a modern kori olimpiákon elnyert 168 aranyérmével, 148 ezüstérmével és 170 bronzérmével, valamint a paralimpiai játékokon szerzett 30 aranyérmével, 41 ezüstérmével és 55 bronzérmével az olimpiai és paralimpiai játékok történetének legeredményesebb sportnemzetei közé tartozik, összességében a nyolcadik helyet foglaljuk el az éremtáblázaton.
(17.00)
A magyar sport erejét, valamint a világ sportvezetőinek bizalmát jelzi az elmúlt évek számos, hazánkban megrendezett jelentős sporteseménye, ilyen volt a kajak-kenu vb megrendezésének többször is előforduló, kiemelkedő rendezvénye, ilyen volt a 2013-as vívó-világbajnokság, a 2002-es tornász-világbajnokság, az öttusa-világbajnokságok, birkózó-világbajnokságok, úszó-Európa-bajnokságok, és az, hogy Magyarország 1986 óta Forma-1-es versenyt is rendez, és 2021-ig erre vonatkozóan szerződésünk van. Arra is büszkék lehetünk, hogy a világ harmadik legjelentősebb és legnézettebb sporteseménye, a FINA vizes világbajnokság 2017-ben Budapesten, illetve Balatonfüreden lesz. Reméljük, hogy a sikeres rendezés az olimpiai pályázat esélyeit, amiről döntés majd 2017 szeptemberében lesz, tovább fogja javítani.
Budapest az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, amit jól jellemez az elmúlt szűk évtizedben megépült új Duna-híd, új metróvonal, a villamoshálózat 50 év óta történt legjelentősebb fejlesztése, megújult köztereink: a Kossuth tér, Erzsébet tér, Móricz Zsigmond körtér, Széll Kálmán tér, Madách tér, az egyetemi fejlesztések, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pázmány Egyetem, illetve annak budapesti Jog- és Államtudományi Kara, illetve az európai mércével is egyedülálló sportfejlesztések, mint amilyen a Ferencváros stadionja, a most épülőfélben lévő Puskás-stadion vagy a Dagály úszóközpont, ami a 2017-es úszó- és vízilabda-világbajnokság központja lesz. Szintén büszkék lehetünk azokra a kulturális beruházásokra, amelyek az elmúlt években Budapesten történtek: ilyen a Várkert Bazár, a Vigadó, az Erkel Színház, a Müpa, az Akvárium, és még lehetne folytatni a sort.
Budapest az elmúlt évekhez hasonló fejlődési pályát feltételezve a következő évtizedre biztosan készen áll majd arra, hogy otthont adjon a világ legnagyobb rendezvényének, a nyári olimpiai játékoknak. Az igazi esélyt ugyanakkor egy Budapest méretű város számára az Agenda 2020 elnevezésű gazdaságos, azaz egyebek mellett a meglévő létesítmények használatát akár az egész országra kiterjesztve, a felesleges kiadásokat mellőzve megrendezett olimpiai játékokra törekvő reformcsomag jelenti, amit a Nemzeti Olimpiai Bizottság 2014 decemberében fogadott el. Az Agenda 2020 azt jelenti, hogy az olimpiai rendezésre korábban már többször pályázó Budapest és a magyar olimpiai mozgalom mellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is készen áll arra, hogy végre 100 év után tényleg hazánkba hozza a nyári olimpiai játékokat, így ezt történelmi lehetőségnek kell tekintenünk. Ne feledjük el, nemzeti tragédiánk, az I. világháborús vereség és a trianoni békediktátum tette lehetetlenné, hogy az I. világháború előtt a pályázó városok közül a legtöbb szavazatot kapott Budapest megrendezhesse 1920-ban a VII. nyári olimpiát. Így megkésett és szerény, de mégis fontos történelmi igazságtétel lenne a pályázati győzelem.
A most benyújtott törvényjavaslat elfogadása létrehozza a pályázat és rendezés legfontosabb keretszabályait, amelyek biztosítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot arról, hogy a kockázatok kizárása, illetve minimalizálása mellett lehetne megrendezni Budapesten az olimpiai és paralimpiai játékokat. Továbbá arról is, hogy Magyarországon nincsenek az olimpiai játékok rendezését gátló jogi akadályok, valamint hogy Magyarország képes arra, hogy biztosítsa az olimpiai játékok szabályozott keretek között történő gyors, hatékony és sikeres előkészítését és megrendezését, az olimpiai játékok biztonságos és békés megünneplését. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság részére garanciát jelent a törvény elfogadása, ugyanis alátámasztja a város és az ország elkötelezettségét is.
Az olimpiai törvény elfogadása egyre általánosabb gyakorlattá vált az elmúlt évtizedek olimpiai pályázatai során, mára már szinte elmaradhatatlan az olimpiát rendező országokban. Hasonló olimpiai törvényt fogadott el a törvényhozás Sydneyben, Rio de Janeiróban, valamint a legutóbbi európai helyszínű nyári olimpiai játékokat rendező Londonban is. A hasonló jogszabály a NOB részére megnyugtató választ adott az esetleges problémák kezelésére is. A törvény elfogadása azért is bír különös jelentőséggel, mivel egyetlen olyan pályázó vagyunk, amely még nem rendezett olimpiát, így a rendezésre való alkalmasság tekintetében esetlegesen megfogalmazódó kételyek eloszlatására rendelkezésre álló valamennyi eszközt, köztük az önálló olimpiai törvény megalkotását is fel kell használnunk.
Fontos megjegyezni, hogy a törvényjavaslat keretszabályokat teremt, nem célja minden egyes részletszabály rögzítése, azok jogalapját felhatalmazó rendelkezésekkel teremti meg. Ennek oka az is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyamatosan a tapasztalatok alapján alakítja ki a rendezés kereteit, ezzel kapcsolatos elvárásait, így akár még az idei riói játékok után is felmerülhetnek olyan új szempontok, amelyek megnyugtató kezelése a biztonságos olimpiarendezéshez szükséges.
A törvény felöleli az olimpiai és paralimpiai játékok pályázata és a rendezés szempontjából legfontosabb jogterületeket, tekintettel arra, hogy az olimpiai játékok egyszeri és lényegében megismételhetetlen alkalmat jelentenek, valamint arra, hogy az olimpiai játékok pályázata és rendezése érdekében elfogadott törvény szabályai ideiglenesek és rendkívül speciális jellegűk, a különböző jogterületek szabályait nem az adott különálló jogterületeken szabályozza, hanem egy jogszabályba, az olimpiai törvénybe foglalja. Így nem egy salátatörvényt, hanem egy komplett, kerek egészet alkotó jogszabályt szeretnénk elfogadni, erre teszünk javaslatot az Országgyűlésnek.
A törvény egyaránt tartalmazza mind az olimpiai játékok pályázati szakaszának, mind a rendezési jog elnyerését követő rendezési szakaszának szabályait. Utóbbiak, mint az olimpiai megvalósítási hatóságra, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására, tartózkodására és munkavállalására, az olimpiai közlekedési tervre, a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó különleges szabályokra természetesen csak a rendezés jogának elnyerése esetén és azt követően lépnek hatályba. A rendezési szakasz szabályai elfogadásának az a célja, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé már most egyértelművé tegyük, hogy Magyarország világos elképzelésekkel és hosszú távú tervvel rendelkezik a rendezés teljes folyamatát illetően.
A javaslat törvényi szintre emeli a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság között 2015.december 7-én aláírt együttműködési megállapodásban rögzített pályázati intézményi rendszert, és rögzíti a pályázatban részt vevő szervezetek, testületek és személyek feladatait. Az olimpiai megvalósítási hatóság mint az olimpiai és paralimpiai játékok sport- és infrastrukturális beruházásait, az olimpiai projekteket megvalósító szerv a rendezési jog elnyerése esetén jön létre. Az olimpiai megvalósítási hatóság a NOB által kialakított szabályozási környezet egyik központi szerve, annak felállítása a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára az egyik legfontosabb biztosíték arra, hogy az olimpiai játékok sikeres megrendezésére képesek leszünk.
A törvény kiemeli a legfontosabb jogköröket és feladatokat is a szervezettel kapcsolatosan, azonban az olimpiai megvalósítási hatóságra vonatkozó részletes szabályok elfogadása a rendezési jog elnyerése esetén válik majd szükségessé és indokolttá a törvényben szereplő felhatalmazásoknak megfelelően. Az olimpiai megvalósítási hatóság az olimpiai és paralimpiai játékok befejezését követően az olimpiai örökség koordinálásáért, ápolásáért és fenntarthatóságáért felelős olimpiai örökség hatóságként folytathatja tevékenységét.
A törvény az olimpiai játékok megrendezésével, különösen a rendezéshez szükséges, illetve ahhoz kapcsolódó építmények és egyéb létesítmények megvalósításával, a rendezvények lebonyolításával, a helyszínek biztosításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősíti, és részben meghatározza, részben pedig a végrehajtási rendeletekre bízza az ezzel kapcsolatos speciális szabályokat. A törvény nem céloz meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó hatályos jogszabályoknál rövidebb ügyintézési határidőket, azokkal azonos, a közigazgatási hatósági ügyek gyorsítására vonatkozó általános szabályokat tartalmaz, a beszerzési, közbeszerzési szabályokat pedig egyáltalán semmilyen formában nem érinti.
A törvény meghatározza az olimpiai beruházásokkal kapcsolatos sajátos építésügyi és településrendezési szabályokat, továbbá közérdekű célként határozza meg az olimpiai célú kisajátítást, ami szervesen illeszkedik a hatályos kisajátítási jog rendszerébe, általános szabályait a kisajátításról szóló törvény tartalmazza, és természetesen megőrzi e jogintézmény kivételes jellegét, ultima ratio szerinti felhasználási lehetőségét és az alkotmányos garanciákat.
Összhangban az európai uniós szabályokkal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elvárásainak is megfelelve és a korábbi olimpiák gyakorlatára is tekintettel a törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására, tartózkodására és munkavállalására vonatkozó szabályokat is tartalmaz.
(17.10)
A törvény a 2012. évi londoni olimpiai és paralimpiai játékokra készült olimpiai törvény mintájára szabályozza a közlekedés területét, létrehozva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásainak megfelelően az olimpiai játékok hatékony lebonyolítását biztosító olimpiai közlekedési tervet és olimpiai útvonalhálózatot.
Emellett a NOB alapokmánya, az Olimpiai Charta rendelkezéseinek figyelembevételével a jogszabály különleges védelemben részesíti az olimpiai szellemi tulajdon törvényben felsorolt tárgyait, mint az olimpiai zászló, embléma, láng, fáklya, valamint az olimpiai mozgalommal és az olimpiai és paralimpiai játékokkal kapcsolatos, a törvény által felsorolt megjelöléseket.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor 2017 szeptemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntést fog hozni arról, hogy ki rendezze 2024-ben az olimpiai és paralimpiai játékokat, elsősorban arra lesz tekintettel, hogy ki a legalkalmasabb pályázó. De az alkalmasság megítélésénél rendkívül fontos az, hogy a pályázat mögött a lehető legszélesebb politikai támogatottság álljon. Magyarország számára rendkívüli lehetőség az, hogy 2024-ben valószínűleg az európai kontinens rendezheti meg a játékokat, azoknak a városoknak van a legnagyobb esélye, amelyek Európából pályáznak e rendezvény megtartására. Ha Magyarországon képesek vagyunk arra, hogy a politikai erők e tekintetben a pártpolitikai vitákat maguk mögött hagyva valamilyen nemzeti egységet hozzanak létre, lényegesen jobbak az olimpiai pályázat esélyei, mintha a kormánypártok és ellenzéki pártok közötti vitává silányítjuk e kérdés megvalósítását.
Azt remélem, hogy ezt a felelősséget mindenki felismeri, és így, ahogyan korábban a Fővárosi Közgyűlés 97 százalékos többséggel döntött, egyébként az LMP kivételével valamennyi ellenzéki párt támogatását is bírva, az olimpiai pályázat támogatásáról, ahogyan az Országgyűlés is képes volt ennél már rosszabb arányban, de még mindig a négyötödöt meghaladó többséggel dönteni a pályázat támogatásáról, úgy azt reméljük, hogy az olimpiai törvény tekintetében is a kormánypárti többségnél lényegesen szélesebb többség fog a törvényjavaslat mögé állni.
Ezért kérem valamennyi frakció és valamennyi képviselő támogatását a javaslat elfogadásához, és a jobbító szándékú javaslatokat pedig szívesen tesszük a törvény részévé. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
