HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, most kivételesen azért nem szeretnék reagálni Kovács (sic!) Zoltán képviselőtársam szavaira, mert én valójában úgy gondolom, hogy az olimpia ügye és ezzel kapcsolatban az a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, az valóban össznemzeti ügy, és még véletlenül sem szeretném, hogy ezt pártpolitikai viták tárgyává tegyük, még ebben a formában sem. Én egyébként - zárójelben szeretném megjegyezni - kifejezetten örülök annak, hogy ebben a témában is és egyébként sok más témában volt hasonló kezdeményezés, volt egy ötpárti megbeszélés. Sajnáljuk egyébként, hogy nem volt mindenki ott, de ahogy a kormánypártok ott is kifejezték abbéli szándékukat, hogy nyitottak ennek a javaslatnak a további javításával foglalkozni, ez a szándék továbbra is fönnáll az MSZP-nek és bármelyik más képviselőcsoport számára is, hogy ha vannak jobbító javaslatok, azt természetesen ebbe a törvényjavaslatba módosító javaslatként bele fogjuk építeni.
Örömteli volt egyébként azt látni ezen az ötpárti megbeszélésen, hogy konstruktív hangulatú volt és voltak egyébként olyan jobbító szándékú módosítások, amelyeket, már most ki lehet mondani, hogy támogatni lehet, ezek egyébként alapvetően az olimpia megrendezésének a biztonságával kapcsolatosak. Tehát mi továbbra is törekszünk arra, hogy ez a törvényjavaslat mindegyik parlamenti pártnak a támogatását bírni tudja.
A törvényjavaslat tartalmi elemzése előtt érdemes arról is szólni néhány szót, hogy hogyan jutottunk el idáig, hiszen akkor fogjuk tudni helyesen értelmezni az előttünk fekvő javaslatot, ha megnézzük azt a folyamatot, amely idáig elvezetett. Gulyás Gergő képviselőtársam beszélt arról, hogy milyen volt Magyarország, a magyar sportolók és az olimpia, illetve az olimpiai eszme kapcsolata, és ennek apropóján vagy ez alapján is nyugodtan lehet azt mondani, hogy Magyarország mindig is elkötelezett volt az olimpiai eszme mellett, és méltán hívhatjuk magunkat méretünkhöz és lakosságszámunkhoz képest egy olimpiai nagy nemzetnek.
Azt, ami itt korábban elhangzott, csak két szemponttal szeretném még kiegészíteni. Egyrészt azzal, hogy a rendszerváltozás óta bennünk, magyarokban van egy erős vágy, hogy meg szeretnénk mutatni a világnak, hogy egy 40 éven át elnyomott középeurópai kis ország is képes nagy dolgokat véghez vinni, és én úgy gondolom, hogy ez az alapvető oka annak, hogy az olimpiai rendezés kérdése mondhatom azt, hogy kormányokon átívelő módon és talán politikai párthovatartozást is felülírva benne van a közgondolkodásban.
A másik szempont, hogy erre ráerősített az, hogy az athéni és a pekingi olimpia után egyértelműen látható volt, hogy a gigantikus, pénzpazarló olimpiák kora véget ért, azok már tulajdonképpen az olimpiai eszme hitelességét veszélyeztették, és ennek okán fogadta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt az Agenda 2020 nevű reformprogramot, amelynek célja éppen ezért az észszerűbb, a gazdaságosabb, olcsóbb és a megtérülő olimpia rendezése. A magyar olimpiai rendezési szándékot ez a program nagymértékben megerősítette, hiszen véleményem szerint kimondhatjuk, hogy az Agenda 2020 reális esélyt biztosít a rendezésre egy Budapest méretű nagyváros számára is.
(17.50)
A Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság által 2015-ben benyújtott pályázat az Agenda 2020 program szellemiségében, az ahhoz illeszkedő friss és újszerű megközelítésű olimpiarendezési elképzeléseivel, a fiatalabb nemzedékek megszólításán keresztül képes hozzájárulni magának a nemzetközi olimpiai mozgalomnak a megújulásához, illetve megújításához is. Az olimpiarendezés egy olyan össznemzeti ügy kell legyen, amely közös célt tud adni a nemzet valamennyi tagjának, ezáltal lendületet ad Budapest, valamint az egész ország további fejlődésének is. Ez konkrétan, azt gondolom, azt jelenti, hogy a pályázat törekszik a fenntarthatóságra. Itt zárójeles megjegyzésként talán egy konkrét példát engedjenek meg nekem, ami a szállásokkal, az olimpiai szállásokkal kapcsolatos, hiszen a pályázati anyagban is az szerepel, hogy az olimpiai falun kívül nem olyan létesítményeket kíván a pályázó létrehozni, amelyeket egy esetleges sikeres pályázat után vagy az olimpia megrendezése után két évvel már a gyom nő be, hanem kollégiumokat, felsőoktatási, egyetemi kollégiumokat kíván felújítani. Ebben a tekintetben hasznosul az az olimpia idejében is, de természetesen az olimpia megrendezése után pedig a felsőoktatás fejlesztési irányába illeszkedik be, tehát fontos a fenntarthatóság a pályázat számára.
A pályázat pénzügyileg nyereséges lebonyolítással számol, és ami nagyon fontos, és talán, úgy gondolom, megnyugtató lehet az ellenzéki pártok számára, hogy mindenképpen ügyel a transzparenciára is. Ennek a szellemében azt azért érdemes megjegyezni, hogy egyedül a magyar pályázat az, amelyik elmondhatja magáról, hogy teljes egészében nyilvánosságra hozták. Sem Párizs, sem Róma, sem Los Angeles nem hozta nyilvánosságra a teljes pályázatot, csak annak bizonyos részeit. Az Agenda 2020 szellemiségét követve a magyar pályázat ezt megtette.
Talán itt érünk el a történetben az előttünk fekvő javaslatig, hiszen ennek célja minél hamarabb törvénybe fektetni a szervezésnek az alapelveit, és lefektetni törvényben is azt az intézményrendszert, amely a lehető legnagyobb esélyt biztosítja a pályázat győzelmének, majd ennek remélhető bekövetkezte után a lebonyolítás sikerességének is. Fontos azt is aláhúzni, hogy a sikeres pályázat, illetve a rendezés hatékony és gyors lebonyolítását egy speciális szabályozórendszer, tehát ez a törvényjavaslat döntő mértékben segítheti, tehát a NOB mérlegelésénél ez is döntő szempont lehet. Ezért is fontos az a törvényjavaslat, amely ma előttünk fekszik.
A törvény fő céljai is jól jelzik ezt, ez benne van a törvényjavaslatban, ezt részletesen nem emelném ki, de engedjenek meg nekem két olyan célt, amelyet mégis kiemelnék. Az egyik a pályázati eljárásnak, továbbá a rendezésnek a hatékony lebonyolításához szükséges szabályok megalkotása, a másik pedig az az állami garanciavállalás, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a NOB minket, illetve a magyar pályázatot hozza ki győztesnek, tehát ez az állami garanciavállalás szerepel ebben a törvényjavaslatban, amelyet majd fel tud mutatni a pályázat a NOB számára.
A törvényjavaslat szintén rendelkezik az intézményrendszerről, és egy olyan intézményrendszert állít fel a pályázat sikeressége és az esetleges megrendezés gördülékenysége érdekében, amely mindenképpen példamutató lehet. Példamutató azért, mert ebben az intézményrendszerben nemcsak olyan intézményeket találunk, amelyek az operatív lebonyolításért felelősek, gondolok itt a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-re vagy az olimpiamegvalósítási hatóságra, hanem emellett, ezeket kiegészítve megtalálhatunk benne olyan intézményeket, amelyek segítenek abban, hogy össznemzeti ügyként tudjunk tekinteni az olimpiára az egyik részről, a másik részről a sportolói bizottságban, illetve az olimpiai védnökök testületében helyet foglaló sportolók, megbecsült olimpikonok hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a pályázat sikeres lehessen, hiszen ezek az emberek a kapcsolatrendszerüket latba tudják vetni annak érdekében, hogy végül is a magyar pályázat sikeres lehessen. Illetve látjuk az intézményrendszerben az olimpiai örökség hatóságot is, amely szintén az Agenda 2020 szellemiségének megfelelően odafigyel arra, hogy az olimpiai, illetve paralimpiai játékok eseményei befejezésének napjától számított 30. naptól az olimpiai létesítmények megfelelő kezelését és fenntartását végezze, ezáltal ennek a pályázatnak a fenntarthatóságát világossá tegye.
A NOB a pályázó városoktól számtalan garancia kiállítását követeli meg, ahogy azt már mondtam. Ezek a garanciák egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok, amelyeket különböző tárgyakban: biztonság, finanszírozás, adók, közlekedés, szállás vagy éppen a létesítmények létrehozásának tárgyában kell kiállítani, és ennek a törvénynek a lényeges célja ezen garanciák kiállítása, illetve a garanciák gyors és hatékony kiállítását elősegítő eljárási szabályok megalkotása.
A törvény egyaránt tartalmazza az olimpiai és a paralimpiai játékok pályázati szakaszának, továbbá a rendezési jog elnyerését követő rendezési szakaszának az alapvető keretszabályait. A rendezési szakasz szabályai elfogadásának célja, hogy a NOB felé már most bemutassa, hogy Magyarország világos elképzelésekkel és hosszú távú tervvel rendelkezik a rendezés teljes folyamatát illetően, és már most képes megfelelő jogi megoldásokat kínálni a hatékony rendezés érdekében. A törvény célja továbbá, hogy a NOB felé bemutassa azt, hogy a kockázatok kizárása, illetve minimalizálása mellett lehet majd megrendezni az olimpiai és a paralimpiai játékokat, továbbá azt, hogy Magyarországon nincsenek az olimpiai és a paralimpiai játékok rendezését gátló jogi akadályok.
A törvény egyértelműsíteni kívánja, hogy Magyarország képes arra, hogy biztosítsa az olimpiai és a paralimpiai játékok szabályozott keretek között történő, gyors, hatékony és sikeres előkészítését és megrendezését, valamint a játékok biztonságos és békés megünneplését.
A finanszírozás tekintetében az olimpiai és a paralimpiai játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, azonban a pályázathoz és a rendezéshez szükséges forrásokat a lehető legnagyobb hányadban adományokból, illetve a központi költségvetési forráson kívüli támogatásokból kell fedezni.
Mindezek alapján végezetül szeretném azt mondani, hogy a KDNP, ahogy eddig is, ezután is mindent meg fog tenni, hogy ez a pályázat sikeres lehessen, ezért természetesen ezt a törvényjavaslatot mi támogatjuk, ahogy természetesen továbbra is nyitottak és konstruktívak vagyunk abban a tekintetben, hogy ha bármelyik ellenzéki pártnak ehhez módosító javaslata van, akkor azt be tudjuk építeni. Mi tehát támogatjuk ezt a javaslatot, és arra kérek meg minden parlamenti pártot, amelyik frakcióval rendelkezik vagy amelyik nem rendelkezik frakcióval, hogy ők is támogassák ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
