DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló T/10727. számú törvényjavaslat módosítja a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényt, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt, valamint hatályon kívül helyezi a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvényt.
A hatályos szabályozás szerint a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1994. évi XXV. törvény foglalkozik a rendszerváltozás előtti, termőföldekre vonatkozó tulajdonosi háttér újraszabályozásával, továbbá a szövetkezeti és állami földek magántulajdonba kerülésének elősegítésével. Ennek céljából a kárpótlási törvény 15. § (1) bekezdése szerint a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet vagy jogutódja kijelöli a tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületet, amelyet a kárpótlási törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. Ezek az úgynevezett szövetkezeti földalapok. Az így kijelölt szövetkezeti termőföldek a jogszabály alapján árverés útján kerülnek értékesítésre. A jogszabály a szövetkezeti földek árverésén túl az állami tulajdonú földek, az úgynevezett állami földalap árverésre bocsátását is szabályozza.
A kárpótlási törvény 7. § (1) bekezdésének b) pontja határozza meg az állam azon kötelezettségét, amely szerint biztosítania kell a kárpótlási jegyet birtokló személyek részére, hogy a törvényben foglalt feltételekkel termőföldtulajdon megszerzésére használhassák fel a kárpótlási értékpapírjaikat. A kárpótlási célú szövetkezeti és állami földek magántulajdonba kerülését a hatályos jogszabályok alapján tehát árverések útján lehet biztosítani.
A kormány a termőföldárverések megtartását a döntési moratórium elrendeléséről szóló 1003/2010. (I. 19.) kormányhatározat alapján leállította. A hivatkozott kormányhatározatot hatályon kívül helyezte az 1146/2010. (VII. 7.) számú kormányhatározat 2010. július 8-án, de a földárverések megtartására irányuló kérdésekben támogató döntés nem született. Kárpótlási célú földárverésre így utoljára 2009-ben került sor. A kárpótlási célú földárverések elmaradását olyan kockázati tényezők figyelembevétele is befolyásolta az eltelt idő miatt, mint például az árverések több száz millió forintos becsült költsége, az árverések lebonyolításához szükséges szakértelem és technikai feltételek hiánya, az árverések eredményeképpen létrejövő elaprózott, gazdálkodásra alkalmatlan nadrágszíjparcellák.
(16.20)
Számadatokban is kifejezve a jogelőd kárpótlási hatóságok megközelítőleg 27 ezer árverést tartottak a rendszerváltás óta, ennek során összesen 26 830 darab árverés eredményeként 765 445 kárpótlásra jogosult jutott összesen 2 145 824 hektár földtulajdonhoz. Az úgynevezett szövetkezeti földalapba tartozóan még egy darab, míg az állami földalapba tartozóan még 16 darab árverés van hátra összesen 1615 hektár földterületet érintően olyan települések vonatkozásában, mint például Békéscsaba, Nyíradony, Szeged, Solymár, Budapest XI. és II. kerületei.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalóan elmondható tehát, hogy figyelemmel az elhangzottakra, a kárpótlási jeggyel rendelkezők a hatályos jogszabályban foglaltak ellenére kárpótlási jegyeiket termőföldtulajdon megszerzésére a gyakorlatban napjainkban nem érvényesíthetik. A törvényjavaslatban szerepeltetett kárpótlási jogszabályokban meghatározott jogalkotói cél megvalósítása, nevezetten az, hogy a kárpótlásra jogosultak kárpótlási igényeiket termőföldárverés útján is kielégíthessék, megakadt. Ennek eredményeként az utóbbi hét évben sem a kárpótlásra jogosultak nem tudták kárpótlási igényeiket érvényesíteni az említett földterületeket illetően, sem a földek megfelelő hasznosítása nem valósulhatott meg.
A javaslatban jelzett módosítások célja, hogy a kárpótlási folyamat lezárásának első lépéseként mind a szövetkezet vagy jogutódja tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületek, szövetkezeti földalap, mind az állami tulajdonú, kárpótlási célú földek, állami földalap a kárpótlási cél alól felszabaduljanak, s elérhetővé váljon a hosszú ideje húzódó kárpótlási termőföldárverések kérdésének végső lezárása. A jelzett törvénymódosítások eredményeként az említett földterületek állami tulajdonba kerülnek, ami által rendeződik a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzete, egyúttal lehetővé válik az érintett földeknek a földművesek által történő megvétele, azaz a „Földet a gazdáknak” program keretében történő értékesítése.
Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett módosítások egy évek óta húzódó, a gyakorlatban nehezen kezelhető, a hatályos rendelkezésekkel érintett, valamennyi szereplő számára hátrányos, ugyanakkor kiemelt fontosságú kérdésben jelentenének előrelépést. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot annak megvitatását követően a szavazás során egyetértő szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
