PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS,
PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes, kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló T/10727. számú törvényjavaslat célja a rendszerváltozás óta húzódó kárpótlási folyamat lezárása. A kormány 2016. május 11-ei ülésének döntése szerint minden állami föld esetében meg kell teremteni a földművesek részére az értékesítés lehetőségét, a „Földet a gazdáknak” program keretében.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kárpótlási célú értékesítésre szánt, részben állami, részben szövetkezeti tulajdonú földrészleteknek a „Földet a gazdáknak” program keretében történő értékesítését azzal lehet biztosítani, ha a jövőre nézve megszűnik a kárpótlási jeggyel történő termőföldvásárlás lehetősége. Ahogy Völner államtitkár úr is említette, kárpótlási célú földárverésre utoljára a 2009. évben került sor. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs meghirdetett kárpótlási célú földárverés, a kárpótlási jegyek felhasználása a termőföldtulajdon-megszerzésre a gyakorlatban nem érvényesíthető.
A kárpótlási folyamat rendezése érdekében a javaslat által módosítani célzott három jogszabályból egyaránt törölni szükséges a kárpótlási jegy termőföldvásárlásra történő felhasználását lehetővé tevő rendelkezéseket. A javaslat által módosítani kívánt jogszabályok a következők: a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény, a kárpótlással összefüggő törvény esetében; továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény; továbbá a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény.
A Kpt. negyedik szabályozási tárgya miatt teljes egészében hatályon kívülre kerül az, a Kpt. I., valamint az Ámt. esetében azonban maradnak olyan szabályok, amelyek a kárpótlási jegy termőföld-vásárlási célú felhasználását nem érintik. Ezeknek a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezése nem szükséges. A tervezet tehát nem jelenti a teljes kárpótlási rendszer felülvizsgálatát, kizárólag annak egyetlen aspektusára, a termőföldre koncentrál. A módosítás nem érinti a Kpt. I-et, illetve a szövetkezésekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényen belül a földalap kijelöléséről rendelkező szakaszokat sem.
A szövetkezeti földalapok tekintetében a Rozmaring Mgtsz., a továbbiakban mint szövetkezet használatában lévő területekre nem sikerült kárpótlási hatóságoknak ez idáig jogerős szövetkezeti földalapot elfogadni, ezért ezeknél az ingatlanoknál a Kpt. I., valamint az Ámt. rendelkezéseinek értelmében a szövetkezet által elkészített földalap jóváhagyása, illetve a kárpótlási földalapba besorolt ingatlanok árverési úton történő értékesítése tartozik az Igazságügyi Hivatal, az IH hatáskörébe. Az ingatlanügyi hatóság a földalapot kijelölve a kijelölő határozatot az IH mint elsőfokú kárpótlási hatóság helybenhagyta, és az Igazságügyi Minisztérium mint másodfokú kárpótlási hatóság a jogorvoslati eljárás keretében az IH határozatával egyetértett. Jelenleg a bírósági felülvizsgálatra nyitva álló határidő még nem telt el, kizárólag a jóváhagyott és jogerős földalap esetén lehetséges a hatályos jogszabályok értelmében az árverés megtartása, illetve ezen földek bárminemű tulajdonba adása.
A szövetkezeti földalapba tartozó földeken jelenleg a téeszeknek áll fenn földhasználati joga vagy tulajdonjoga, emiatt az Ámt. 25. § (4) bekezdésének módosításával rendelkezni kell arról, hogy ezen földek a kijelölésüket követően árverés tartása nélkül az állam tulajdonába kerülnek. Tekintettel arra, hogy a „Földet a gazdáknak” program harmadik, egyben utolsó fázisa július 31-ével lezárul, ezért a fenti jogszabályok haladéktalan hatálybalépése szükséges.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kárpótlási célú földárverések 2009 óta történő elmaradásának a Völner államtitkár úr által említett okain túl még szeretnék megemlíteni további néhány okot és kockázati tényezőket. Az árveréseknek több mint 100 millió forint a becsült költsége, továbbá az árverések lebonyolításához szükséges szakértelem hiánya jelentős. A jogelőd kárpótlási hatóságoknál elkülönült szervezeti egység végezte az árverésekkel kapcsolatos hatósági feladatokat.
(16.30)
2010-től a kárpótlási hatóság állományában nincs olyan személy, aki részt vett volna árverés lebonyolításában, ezért külső segítők bevonása nélkül az árverések nem tarthatóak meg. Továbbá az árverés lebonyolítására alkalmas technikai feltételek hiánya, a speciális földárverési programok jellemzően az 1990-es évek elején készültek el. Régi operációs rendszerek alatt futottak, jelenlegi használhatóságuk problémákat vet fel, továbbá az árverésen kiosztott földterületek csekély mennyisége ellentétben áll a jelentkezők várhatóan magas számával. Gazdálkodásra alkalmatlan, elaprózott tételek jönnének létre, osztatlan közös tulajdonban, illetve egyes helyeken nadrágszíjparcellák formájában.
Az árverésen várhatóan túlnyomórészt nem a kárpótlásra jogosultak, hanem nagyrészt a kárpótlási jegyeket spekulációs céllal felvásárló személyek vennének részt eredményesen. Továbbá a felhasználható kárpótlási jegyek töredéke folyna csak be az árveréseken, és az árverésekre vonatkozó speciális szabályok miatt nagy értékű állami, szövetkezeti tulajdonban lévő földterületek nem piaci áron kerülnének eladásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék még néhány adatot hozni a megtartott és még hátralévő árverésekről. A jogelőd kárpótlási hatóságok megközelítőleg 27 ezer darab árverést tartottak a rendszerváltás óta. Az úgynevezett I. szövetkezeti földalapba tartozóból még 1 darab, míg a II. állami földalapba tartozóból még 16 darab árverés van hátra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék ezekből az adatokból idézni 1991-től 2009-ig bezárólag. A megtartott árverések száma az I. számú szövetkezeti földalapban 21 352 darab, a II. számú földalapban 5478 darab. Ez összesen 26 830 darab. Az elárverezett aranykorona-érték az I. számú szövetkezeti földalapban 37 517 375, a II. számú állami földalapban 1 819 408. Ez mindösszesen 39 336 783.
Az elárverezett hektár mértéke az I. számú szövetkezeti földalap tekintetében 1 976 530, a II. számú állami földalap tekintetében 169 294, mindösszesen 2 145 824.
A tulajdonhoz jutottak száma az I. számú szövetkezeti földalapban 614 976, a II. számú földalapban 150 469, mindösszesen 765 445.
A hátralévő termőföldárverések tekintetében a következő adatokról szeretnék beszámolni. A hátralévő árverések száma az I. számú szövetkezeti földalapban 1 darab, a II. számú állami földalapban 16 darab, ez mindösszesen 17 darab. A hátralévő aranykorona-érték az I. számú szövetkezeti földalapban 1626, a II. számú állami földalapban 36 368 aranykorona, ez mindösszesen 37 994 aranykorona. A hátralévő hektár mértéke a szövetkezeti földalapban 79, a II. számú állami földalapban 1536, mindösszesen 1615 hektár.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem önöket, hogy támogassák az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló T/10727. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
