BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyugvással tapasztaltam az elmúlt három óra eszmecseréje során, hogy nem egy általános tőkésgazdaság-elle-nes-ség uralta el a beszélgetés fonalát. Alapvetően a globális tőkegazdaság egy olyan deformálódott válfajával kapcsolatosan fogalmazódtak meg kritikai észrevételek, amely a pénzbetegség és az erkölcsfogyatékosság összeszorzódásában gyökerezik. Egy olyan eldeformálódott tőkés gazdasággal kapcsolatosan fogalmazódtak meg kritikai észrevételek, amely a helyi természeti erőforrások és a helyi társadalmak erőforrás-megújulására sem időbeliségben, sem minőségében nem biztosít kellő lehetőséget, alapvetően csak a profit maximalizálása az, ami elsődleges szempontként jelentkezik a működésében.
Éppen ezért ez a nemzetközi megállapodástervezet érzékenyen veti fel a nemzeti önrendelkezés kérdését, és komoly következményekkel járhat mind a természeti, társadalmi, mind pedig a gazdasági fenntarthatóságra. Éppen ezért fontos kiemelni azt, hogy az Országgyűlés mellett működő Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa - amelynek elnöki feladatait a mindenkori házelnök, jelenleg Kövér László házelnök úr látja el - ebben a kérdésben egyéves szisztematikus munkát követően állást foglalt, mely állásfoglalást az elmúlt év decemberében adta ki, és ez év február elején minden frakció és frakcióvezető számára megküldte a házelnök úr, mint az NFFT elnöke, ezt a dokumentumot.
(A jegyzői székben Gúr Nándort
Ikotity István váltja fel.)
Ikotity István váltja fel.)
A kiadott állásfoglalás magába foglalja a tanácsot alkotó sokféle értéket és érdeket képviselő intézmények, szervezetek tapasztalatait, tudását, mondhatjuk azt is, hogy egy széles körű konszenzus alapján elfogadott állásfoglalásról van szó. A magyar tudományos élettől kezdve az egyházi életen keresztül civil szervezetek, munkavállalói, munkaadói oldal, de még a parlamenti pártok, frakciók által delegált képviselők is jelen vannak ebben a testületben, tehát mondhatjuk azt, hogy valóban egy széles körű konszenzus alapján alakult ki az álláspont. Ezen álláspont kialakítása során részletesen megvizsgáltuk azt, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kereskedelem jelenleg milyen állapotban is van, mit mutatnak a számok. Ha ez alapján megnézzük, azt látjuk, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt a világ GDP-jének mintegy 50 százalékát képviselik, és a tárgyalások eredményeként esetlegesen létrejövő szerződés a világ legnagyobb kétoldalú kereskedelmi egyezményét hozhatja létre.
(14.00)
Ezen belül a magyar-amerikai kereskedelem nagyságrendje mind a két ország számára makroszinten nézve viszonylag csekély mértéket képvisel. 2014-ben az Egyesült Államokba irányuló export a teljes magyar kivitel 3,5 százalékát, az onnan származó import a teljes magyar behozatal mindössze 1,9 százalékát tette ki. Ha megnézzük azt is, hogy az exportáló vállalataink között szinte kizárólag Magyarországon működő multinacionális vállalatokat találunk, és ha még tovább megyünk, és megnézzük azt is, hogy az exportnak legalább felét, de inkább 60 százalékát maguk a Magyarországon működő, amerikai tulajdonban lévő vállalatok állítják elő és exportálják az Egyesült Államokba, akkor megteremtjük azt az alapot, hogy helyes tárgyalási álláspontot alakítsunk ki.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ugyanis a hazai tulajdonú vállalatok leginkább beszállítóként, tehát közvetve intermedier, tehát köztes félkész termékeket állítanak elő. Ezeket a félkész termékeket juttatják be ebbe az exportfolyamatba, amit amerikai tulajdonban lévő, Magyarországon működő gazdasági társaságok továbbítanak az Egyesült Államokba végfeldolgozásra. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a magyar-amerikai kereskedelemben a vámok szintje jelenleg is meglehetősen alacsony. 2015 májusában a magyar exportot az Egyesült Államokban átlagosan 1,5 százalékos valós vám terhelte, míg az amerikai termékek magyarországi effektív vámszintje ennél valamivel magasabb, mintegy 2,6 százalékos volt. Éppen ezért és ebből következőleg a magyar-amerikai kereskedelemre a TTIP-megállapodás és az azon belüli vámok lebontása nagyon csekély mértékű, mintegy további 0,5 százalékos exportnövekedést és 0,7 százalékos importbővülést hozna. A GDP tekintetében ez egy 0,1 százalékos változást jelentene, eredményezne.
Nagyon fontos volt az NFFT állásfoglalása kialakításánál a beruházó és a fogadó állam közötti vitarendezési eljárás áttekintése. Ugye, az egyik legvitatottabb kérdése ennek a befektetési megállapodásnak, és ennek megnyugtató rendezése az egész egyezmény elfogadásának sarokköve lehet. Nem véletlen, hogy itt a vita során számtalanszor, számtalan felszólalásban ez elhangzott. Tehát az ISDS intézményéhez mások által is felemlegetett módon nagy felháborodást kiváltó ítéletek kötődnek. Ezek elsősorban a választottbíráskodás súlyos rendszerhibáira vezethetők vissza. Az állásfoglalás kialakítása során megállapítottuk azt, hogy indokolatlan tulajdonképpen az ISDS alkalmazása, hiszen fejlett, stabil jogrendszerű szerződő felek között egyáltalán nem indokolt lehetőséget teremteni a beruházásokkal kapcsolatos jogviták választott bíróság elé történő utalására.
Ugyanakkor megteremtheti a nyomásgyakorlás lehetőségét a jogalkotókra, hiszen a külföldi beruházó kártérítési eljárással fenyegetve kísérletet tehet annak megakadályozására, hogy az állam, tehát a nemzetállam a köz érdekében szabályozásokat fogadjon el, például a környezetvédelem, az egészségügy, az élelmiszer-biztonság vagy akár a foglalkoztatáspolitika területén. Ezek az egyoldalú előnyök kifejezetten a külföldi beruházók esetében jelennek meg. Ezek olyan extra jogosultságot jelentenek a külföldi beruházóknak, amelyek a hazai tulajdonú vállalatokat nem illetik meg sem Magyarországon, sem pedig az Európai Unió más tagállamaiban. Cserében azonban semmilyen kötelezettséget nem ró ez a vitarendezési mód a külföldi beruházókra. A magas perköltségek miatt csak a multinacionális vállalatok számára elérhető lehetőség, ebből szinte teljes egészében kizáródnak a nemzetállami kis- és közepes vállalkozások.
Ebben az eljárási rendben az alapvető eljárásjogi garanciák is hiányoznak. A választott bíróság esetében nem érvényesülnek az egyes alapvető eljárásjogi garanciák, hiszen titkos, nincs fellebbezés, az egyezmény egységes értelmezése, továbbá a választott bírák függetlensége nem minden esetben biztosított. Az alaptalan pereskedést ösztönözheti az is, hogy az eljárás eredményeként csak az állam marasztalható el, kötelezhető kártérítésre. A beruházónak a saját perköltségén kívül nincs vesztenivalója; tehát az akár spekulatív perlést is magával hozhat. Ennek a vitarendezési módnak az esetleges beemelése Magyarország számára érdemi jogi és pénzügyi kockázatot jelent, amely alkalmas lehet a jogalkotók illegitim politikai befolyásolására is. Fenntarthatósági szempontból pedig mind a természeti, mind a társadalmi-gazdasági, nemzeti tőke erodálását jelenthetné.
A környezeti és globális hatások területén egyet emelnék ki, az pedig a közlekedéssel, az áruszállítással kapcsolatos. Míg maga a kereskedelem általában a társadalmi jólét növelésének egyik forrása, addig a kereskedelem fizikai megvalósítását jelentő szállítás jelentős külső gazdasági hatásokkal, környezetterheléssel, szennyezéssel jár, ami jólétcsökkentő hatású. Gondoljunk csak bele a Magyarországon keresztülhaladó tranzit kamionforgalom szállópor-terhelésre gyakorolt kedvezőtlen hatására és annak következményeire.
Tisztelt Képviselőtársaim! Örömteli ennek a határozati javaslatnak az Országgyűlés elé való behozatala, beterjesztése, amelyhez a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács észrevételeit javaslom megfontolásra az előterjesztő számára. Éppen ezért három pontban indítványozom módosító indítvány keretében annak kiegészítését. A határozati javaslat 1. pontjában, hasonlóan a Gyöngyösi Márton, illetve Schmuck Erzsébet által elmondottakhoz, a kormányt hívja fel arra, hogy határozottan és következetesen azt az álláspontot képviselje az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvételével működő döntéshozó és döntéselőkészítő tevékenysége során, hogy az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, tehát a CETA, hasonlóan az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséghez vagy a szolgáltatások szabadkereskedelmi egyezményéhez, vegyes nemzetközi megállapodásnak minősül, amely létrejöttéhez minden egyes tagállamban a saját alkotmányos szabályoknak megfelelő ratifikációs eljárás is szükséges.
Itt többen is kiemelték azt, hogy a CETA szövegében benne foglaltatik az a kitétel, hogy amennyiben az egyezmény ideiglenes alkalmazása befejeződik és az nem lép hatályba, az egyezmény rendelkezései alapján követelés nyújtható be az ideiglenes alkalmazás alatt történő bármilyen ügyben az egyezmény szabályi és eljárásrendje alapján. Tehát kártérítési kötelezettség akkor is érintheti Magyarországot, ha Magyarország nem ratifikálja a CETA-t mint egyezményt.
A következő módosító javaslatban a határozati javaslat 2. pontját érinteném. Eszerint az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely nem garantálja a vámok további mérséklésével, eltörlésével egyidejűleg a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok olyan leépítését, amely az Európai Unió és Magyarország kialakult és bizonyítottan a közjót szolgáló védelmi szintjét - beleértve a termékek, szolgáltatások minőségét, az egészségügyre, a munkavállalói jogok védelmére, a fogyasztóvédelemre, a környezetvédelemre vonatkozó szabályok minőségét is -, érdemben nem csökkenti, nem rontja, valamint a közszolgáltatások szabályozását nem befolyásolja.
Olyan intézményi megoldást tartalmaz, amely az Európai Unió jogalkotása során bármely harmadik ország számára az Európai Unió szerveit vagy tagállamait megelőző véleménynyilvánítási jogot biztosít. Nem zárja ki a befektető és a fogadó nemzetállam közötti vitarendezési eljárások bármilyen formájának alkalmazását stabil alkotmányos jogállamok között. Továbbá nem biztosítja a kereskedelem növekedése káros mellékhatásainak, különösen a szállítás környezetszennyezésének hatékony szabályozását a tárgyalásokkal egyidejűleg.
(14.10)
Nem biztosítja az egyezmény összhangját az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival.
Végül pedig az Országgyűlés felhívja a kormány figyelmét, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, ahol a tárgyalásai során nem garantálják folyamatosan a tárgyalások széles körű nyilvánosságát, nem gondoskodnak a társadalom tájékozódási, részvételi lehetőségeinek biztosításáról.
Végül, tisztelt képviselőtársaim, egy új ponttal is javaslom kiegészíteni a Schiffer úr által beterjesztett határozati javaslatot, mely szerint az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz, kikérve a bíróság véleményét arra vonatkozóan, hogy tisztázza az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezmény és az EU és Kanada közötti hasonló ratifikálásra váró kereskedelmi egyezmény részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus, illetve a helyette újabban javasolt befektetési bírósági rendszer jogszerűségének kérdését az európai jog alapján.
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán ezekkel a módosító indítványokkal azok a garanciális feltételek is megteremthetők, amelyek itt a legtöbb hozzászólásban megfogalmazódtak. És itt is szeretnék köszönetet mondani a házelnök úr által elnökölt Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak, hogy ezeknek a javaslatoknak a megfogalmazásában szívesen közreműködtek, és azoknak a szakértőknek a tudományos munka, a különböző érdekvédelmi szervezeteknek a közös összefogására, amellyel hozzásegítették magát az NFFT-t, hogy ezeket a javaslatokat mindenki, így az Országgyűlés és természetesen a magyar kormány számára is megfogalmazzák. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
