DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy hallottuk, Schiffer András képviselőtársam határozati javaslatának megszületését leginkább a 2013 óta tárgyalás alatt lévő TTIP, azaz az Európai Unió és USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény körül kialakult bizonytalanságok és félelmek inspirálták. Félelmét megértem. Jobb félni, mint megijedni - tartja a magyar közmondás. Éppen ezért ennek a kérdésnek újra és újra napirendre vétele az Országgyűlésben találkozik, ahogy hallottuk a miniszter úrtól is, a kormányzat és a Fidesz-frakció szándékával is; nincs rejtegetnivalónk.
Ez esetben is úgy vélem, hogy a transzparencia rendkívül fontos, hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján tiszta vizet öntsünk a pohárba. Igen, tisztelt képviselőtársaim, mert a TTIP olyan fajsúlyos kérdés, amelynek tárgyalása során is elengedhetetlen a nemzeti parlamentek bevonása és megfelelő tájékoztatása. Éppen ezért az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága 2014 óta rendszeresen, legalább félévente napirendre tűzi a TTIP-tárgyalások kérdéskörét, ahol a Külgazdasági és Külügyminisztérium illetékes államtitkára, Mikola István tájékoztatta és tájékoztatja a bizottság tagjait és ezen keresztül a nyilvánosságot. Tavaly februárban - emlékeztetem a képviselőtársaimat - az Országgyűlésben vitanapon vitattuk meg a témát, ahol például Navracsics Tibor uniós biztos is felszólalt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája tekintetében úgynevezett kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ez így volt már a római szerződés szerint és a hatályos lisszaboni szerződés szerint is. A kizárólagosság hatásköre ugyanakkor csak olyan megállapodásokra érvényes, melyek tárgya a kereskedelempolitikára korlátozódik. Kizárólagos hatáskörbe tartozó megállapodások esetében a ratifikációs folyamatban az Európai Unió részéről csak a Tanács és az Európai Parlament vesz részt.
Az előttünk lévő határozati javaslat 1. pontja szerint pedig egyebek mellett az EU-USA közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodást is majd vegyes megállapodásnak kell tekinteni. Ebben közöttünk nincs vita. Hangsúlyozom azonban, hogy egyelőre nincs még megállapodás, csak tárgyalások vannak, amelyek célja ugyanakkor nagyon ambiciózus, hiszen egy 800 millió főt magában foglaló, a világ gazdasági teljesítményének közel felét adó új EU-USA gazdasági térség megalakítása a tét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vegyes megállapodás kérdése a TTIP-vel kapcsolatban nem először merül fel. Az EU-tagállamok nemzeti parlamentjeinek rendszeres találkozóin is szinte állandóan napirendre kerül, sőt, ha jól emlékszem, már 2014 nyarán az európai uniós tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak úgynevezett COSAC-ülésén éppen holland kezdeményezésre összesen 20 tagállami parlament, kamara bizottsági elnöke, köztük jómagam is egy úgynevezett politikai párbeszéd keretében közös véleményt juttattunk el az Európai Bizottság részére. Nos, ebben a véleményben annak a meggyőződésnek adtunk hangot, tehát a 20 nemzeti parlament, hogy a létrejövő EU-USA-megállapodást úgynevezett vegyes megállapodásnak kell tekinteni, mivel számos rendelkezése, ahogy hallottuk a miniszter úrtól is, tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket is érint.
Ami egyelőre biztos, ellentétben a CETA-val, ami az EU és Kanada közötti, ténylegesen már lezárt szabadkereskedelmi megállapodás, hogy a TTIP esetében még csak tárgyalásokról beszélhetünk. Ezek a tárgyalások pedig 2013 júliusában kezdődtek, az eddigi 13 tárgyalási fordulón vagyunk túl. A kétoldalú egyeztetések 25-30 területet fednek le, ezek közül információink szerint 17 esetében létezik úgynevezett konszolidált szöveg, amely tartalmazza az EU és az Egyesült Államok álláspontját is, valamint azt a közös alapot, amelyen megkezdődhetnek az egyezkedések. Az EU részéről az Európai Bizottság vezeti a tárgyalásokat, melyek lezárását Magyarország nem sürgeti; mi inkább - ahogy a miniszter úr is említette - egy jó megállapodás kialakításában vagyunk érdekeltek. És egyetértek például Németh Zsolt bizottsági elnöktársam egyik előadásában elhangzottakkal, aki szerint egy rossz TTIP rosszabb, mint ha nem lenne TTIP. Mi egyértelműen abban vagyunk érdekeltek, hogy egy jó TTIP szülessen számunkra.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalásokkal kapcsolatban felmerül a nyilvánosság kérdésköre - ezt sem lehet megkerülni. Ha nem is teljesen titkosak a tárgyalások és eredményei, sajnos azt látjuk, hogy sem Washington, sem Brüsszel nem igazán törekszik igazi transzparenciára, hogy a polgárai is megértsék és tudják, hogy mi zajlik. Sőt, azt kell mondanom, hogy nem véletlen, hogy az európai polgárok aggodalommal nézik, hogy szerintük a fejük felett készül valami, amitől tartanak.
(11.40)
Ez egy demokráciában szerintem nem tolerálható. Meg kell érteni mind a két tárgyaló félnek, ha azt akarják, hogy valóban egy sikeres TTIP legyen, hogy a polgárok elfogadására és a nemzeti parlamentek jóváhagyására vagy támogatására van szükség.
Szintén a TTIP kapcsán kiemelt nyitott kérdés, ahogy elhangzott, a vitarendezés ügye. Korábbi elképzelések kapcsán is kiemelt nyitott kérdés volt, a befektető állam vitarendezési mechanizmusa kapcsán ez már szerencsére lekerült a tárgyalóasztalról, ugyanakkor 2015 szeptemberében az Európai Bizottság egy új javaslatot tett le, mégpedig az úgynevezett befektetési bíróság létrehozására. Ezt a javaslatot, ahogy a miniszter úr is említette, meg kell vizsgálni, hogy pontosan lássuk azt, hogy merrefelé, milyen mederben kezelné az esetleges jogvitákat. Azonban semmiféleképpen nem engedhetjük meg, hogy a független magyar bíróságok hatáskörét helyettesítsék valamifajta olyan nemzetközi szervezettel, ami távol áll tőlünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tehát eddig is, úgy vélem, kivette a részét a tárgyalások nyomon követéséből, és így pontosan beazonosíthatók a tárgyalások érzékeny elemei, ahogy a miniszter úr említette, a vörös vonalak, legyen szó élelmiszer-biztonságról vagy éppen a GMO-mentesség megőrzésének a szükségességéről. Tudniillik a magyar emberek nem kérnek laborokban összekevert élelmiszerekből, növényekből, állatokból, ezt egyébként sok más európai ország polgárai sem akarják.
Így tehát, úgy vélem, demokratikus kötelezettségünk, hogy ezen a téren ne engedjünk a multinacionális cégeknek, ahogy Schiffer képviselőtársam említette, amelyek ezt mindenáron érvényesíteni szeretnék, akár a polgárok akarata ellenére. Egy dolgot azonban, úgy vélem, világosan ki kell emelnem. A szabadkereskedelmi megállapodásokban a kereskedelmi akadályok lebontásának célja nem élvez elsőbbséget a központi megfontolásokat tükröző oltalmi szintek fenntartásával szemben. Azaz éppen a CETA-ban, a Kanadával kitárgyalt megállapodásban sem vállalt az EU kötelezettséget élelmiszer-biztonsági normái csökkentésére. Ennek megfelelően tehát az uniós normáknak nem megfelelő termékek, például gondolok itt a hormonkezelt marhahúsra, vagy a klórral fertőtlenített baromfira, a nem engedélyezett GMO-vetőmagra, a megállapodás eredményeképpen sem kerülhetnek forgalomba az Unió területén.
Végül, tisztelt képviselőtársaim, e kérdések tárgyalásakor azt is látnunk kell, hogy Magyarország nyitott gazdaság, exportorientált gazdaság, ahogy a miniszter úr is említette. Számunkra a nemzetközi gazdasági együttműködésbe való bekapcsolódásnak nincs reális alternatívája, sőt előnyöket is tudunk kovácsolni egy jó szabadkereskedelmi megállapodásból. De annak sincs alternatívája, hogy ne a magyar parlament szavazzon arról, hogy mi az, ami jó a magyar embernek, és mi az, ami nem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném leszögezni, hogy a határozati javaslat alapelvei vagy iránya támogathatók. Annak tárgya persze nemcsak a TTIP, de a CETA is, tehát az EU és a Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, amely ugyanakkor már egy lezárt és kitárgyalt nemzetközi szerződés, azaz véleményem szerint itt már a tagállami parlamentek a folyamatba nem tudnak beavatkozni, nem tudják érdemben alakítani.
Szintén az indítványhoz tartozik a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról, tehát a TiSA-ról szóló tárgyalások ügye is, ahol egy teljesen új szempontrendszert jelent a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO vonatkozó szabályrendszerével való összhang.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a határozati javaslat tehát három eltérő tárgyú és tárgyalási szakaszban lévő kérdést kíván hasonlóan kezelni, ami jelen formájában, úgy hiszem, néhány módosításra szorul, amit a bizottságunk természetesen felvállal. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
