DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hörcsik Képviselőtársam! Én pont attól a fázistól tartottam, ahova ön most sikeresen megérkezett. Az a helyzet, hogy nekem van egy jogi diplomám, tehát van papírom arról, hogy jogász vagyok. Viszont nagyon óvnám önt attól, hogy elkezdjen belemenni abba az utcába, hogy ez így jó, nagyon jó, nagyon szép, de még jogászkodjunk rajta egy kicsit. Nem, nem! Képviselőtársam, ez nem jogászszakmai kérdés, mondhatom ezt egy jogi diplomával. És ez nem szakmai kérdés. Hagyjuk már ezeket a lózungokat! (Pócs János közbeszól.) Nem a dinnyekartell képviselőjét kérdeztem.
Alapvető erkölcsi kérdés az a kérdés, hogy Magyarország egy olyan világot szeretne, ahol a profit megelőzi az embert, vagy pedig Magyarország egy olyan világot szeretne, ahol a természeti örökségünket legalább olyan állapotban tudjuk átadni az utódainknak, ahogyan azt mi kaptuk, és egy olyan világot szeretne-e Magyarország, ahol a helyi közösségek, a nemzetek az identitásukat meg tudják őrizni. Ez a kérdés.
Hörcsik képviselőtársam persze helyesen mutat rá arra, hogy maga a határozati javaslat ennél szűkebb. Az egyik eleme valóban az, hogy megkerülhető-e a nemzetállami hatáskör, illetve hogy a magyar miniszterelnök, a magyar diplomácia Brüsszelben milyen álláspontot képviseljen. Igen, a határozati javaslat erről szól. Óva inteném attól, hogy elkezdje ezt kilúgozni, és kiszálazni belőle hol a CETA-t, hol a TiSA-t, éppen melyiket.
Azzal együtt, hogy a szöveg 1. pontja valóban arról szól, hogy vegyes hatáskör vagy uniós hatáskör, azért van itt, ön is pontosan tudja, mert megindult már a támadás Brüsszelben, illetve Washingtonból Brüsszel irányába annak érdekében, hogy meg lehessen kerülni a nemzetállami hatáskört. Amiről itt mindannyian az ellenzékből, legalábbis a Jobbikból és az LMP-ből beszéltünk, az azért tartozik mégis a határozat szövegéhez, mert az a szándék, amelyik meg kívánja kerülni a nemzetállami hatáskört, pontosan a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak és egyáltalán a szabadkereskedelmi gondolatnak a természetéről tesz tanúbizonyságot.
Én csak azt szeretném mondani önnek, Hörcsik képviselőtársam, hogy szerintem egy rossz logikai körben van, mert nem az történik, hogy mi megelőlegezzük egy tárgyalási folyamatnak az eredményét. Arról van szó, hogy amikor egy ilyen tárgyalási folyamat során komoly jel mutatkozik arra, hogy a nemzetállamokat megkerülve akarnak rólunk, de nélkülünk döntést hozni, az előrevetíti már ennek a tárgyalási folyamatnak az eredményét, az megmutatja ennek a pusztító neoliberális logikának a természetét. Azt kell világossá tennie a Fidesznek is, kívánja-e, hogy Magyarország tovább haladjon egy ilyen úton, vagy pedig egy olyan vágányra lépjünk, ahol világosan elmondjuk azt, hogy eddig és nem tovább, és a profit nem előzheti az embert, s a nemzeti hagyományok, a természeti örökség, az emberek jogai, a közösségek önrendelkezési szabadsága fontosabb, mint néhány gigavállalat profitérdeke.
Amikor pedig Magyarország előnyeiről beszélünk, akkor azt a kérdést kell feltennünk, hogy saját hazánknak, a magyar nemzetnek milyen jövőt akarunk. Valóban egy összeszerelő országot akarunk, amelyik ezer szálon függ külföldi autóipari cégek idetelepített egységeitől, alacsony hozzáadott értéket termelve, vagy pedig olyan Magyarországot szeretnénk, ahol erős a helyi gazdaság, nagy szellemi teljesítmények tudnak szárba szökkenni, és nem utolsósorban jó minőségű, adott esetben vegyszermentes termékekkel tudunk legalább Európában versenyezni.
Erre a kérdésre kell nagyon világos választ adni. Itt maszatolásnak, jogászkodásnak nincs helye. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
