DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy válaszomban röviden szóljak a kényszerbetelepítés pár vonatkozásáról.
(9.50)
Ami a legfontosabb valóban: az Európai Bizottság letett az asztalra egy javaslatot, ez egy állandó mechanizmusról szól, amely alapján minden Európába érkező bevándorlót elosztanának a tagállamok között, és ez az eljárás kötelező lenne, ezért is illik rá a szó, kényszerbetelepítés. Ha valamely tagállam ezt nem fogadná el, akkor fejenként 78 millió forintos bírsággal kell szembenéznie. Ez a 78 millió forintos összeg már csak azért is felháborító, mert tudjuk, hogy egy magyar ember majd’ negyven évet dolgozik ezért az összegért. Egy magyarra egymillió forint uniós támogatás jut, ezért is felháborító. (Kunhalmi Ágnes: És mennyit loptatok el?)
A bevándorlók ellátása egyébként már a jelenlegi szabályok alapján is súlyos összegekbe kerül, egy befogadóállomáson tartózkodó migráns ellátására több mint 4 ezer forintot kell költenie Magyarországnak. Máshol is végeznek egyébként számításokat a felmerülő költségekről. Egy német gazdaságkutató intézet számításai szerint Németországnak az idén 17 milliárd, jövőre pedig 23 milliárd eurót kell költenie a bevándorlók ellátására és elszállásolására, és ehhez jönnek még többek között a nyelvtanfolyamok és az integrációs kurzusok költségei, így a költségek elérhetik rövid idő alatt az 50 milliárd eurót is, ami már szinte eléri egy kisebb ország GDP-jének szintjét. Ezt az összeget Németországban a kormánynak, a tartományoknak és az önkormányzatoknak kellene előteremteniük, ami akár súlyos eladósodással is járhat - áll a kölni intézet elemzésében.
Feltehetjük a kérdést, hogy ha Németország számára is ilyen óriási terhet jelent a migrációs krízis kezelése, akkor vajon mire számíthat Magyarország. Kíváncsiak vagyunk, hogy mit mond a bevándorláspárti baloldal, hogyan kellene előteremteni ezeket a költségeket, hogyan kellene előteremteni a bevándorlók ellátásának költségeit, vagy éppen hogyan kellene előteremteni a 78 milliós fejenkénti büntetés összegeit.
Azok, akik az ellenőrizetlen bevándorlást jó lehetőségnek tartják, egyébként rendre arra hivatkoznak, hogy a migráció megoldást jelenthet a munkaerőpiaci problémákra is. Ez a felvetés egyébként már csak azért is abszurd, mert Európa sok országában az a helyzet, hogy minden második fiatal állástalan. Az Eurostat szerint Görögországban majdnem 50 százalékos, Spanyolországban 48 százalékos, Horvátországban 43 százalékos a fiatalkori munkanélküliség, de több mint 40 százalék az állástalanok aránya Olaszországban is. (Zaj.)
Éppen ezért azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak inkább az lenne az elsődleges felelőssége, hogy nekik, a már itt élő fiataloknak adjon munkát. Az elmúlt időszakban azt láttuk, hogy ahol figyelmen kívül hagyják ezeket a szempontokat, ott meglepő választási eredmények születnek.
Ebből a pár példából is látszik, hogy a kényszerbetelepítés bevezetése súlyos társadalmi feszültségeket eredményezhet, nem oldja meg a munkahelyteremtési problémákat (Az elnök csenget.), beláthatatlan pénzügyi terhekkel járna. Mindezeken túl, ahogy már többször elmondtuk, a biztonsági kockázatokat is növeli és jogtalan is, mert épp az érintetteket, az európai állampolgárokat nem kérdezték meg, hogy szeretnék-e ezt a megoldást.
Tisztelt Ház! Ez a pár kockázat éppen elég indok arra, hogy határozott, hangos nemet mondjunk a kényszerbetelepítésre a közelgő népszavazáson, ki kell állnunk Magyarország mellett. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
