DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismert az, hogy az Európai Unióban eddig két döntés született az elmúlt évben Európába érkezett több millió ember letelepítésére. Az első 160 ezer embernek a Görögországból és Olaszországból való áthelyezéséről rendelkezett. Ezt a döntést Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta.
Elmondtuk azt, hogy ez a döntés véleményünk szerint nem csupán a közösségi jogot sérti, nem csupán számtalan tagállami alkotmányt sért, hanem egyértelmű, hogy végrehajthatatlan is. (Kunhalmi Ágnes: Miért szavaztátok meg a Tanácsban…) Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ez a fajta elosztási mechanizmus, amely tömegesen, kollektív módon helyezi át emberek csoportját más országokba, működésképtelen. A gyakorlatban 1500 ember áthelyezésére sem került eddig sor.
Ennek ellenére az Európai Uniót nem sikerült eltántorítani a rossz gyakorlat folytatásától. Azt látjuk, hogy megszületett az a második bizottsági javaslat, amely most már felső korlát nélkül osztaná szét a tagállamok között az elmúlt évben ideérkezett embereket.
Először is, indokolt azt tisztázni, hogy miért érdemes embereket mondani, hiszen egy nyelvi csata is folyik arról, hogy menekültektől, bevándorlókról, terroristákról van-e szó. Párizs óta tudjuk, hogy mindenkiről szó van. Van szó olyanokról, akik valóban valahol még menekültnek minősültek; hozzátéve persze, hogy semmilyen nemzetközi egyezmény nem biztosítja egyetlen menekült számára sem azt a jogot, hogy megválassza azt az országot, ahol élni szeretne. Vannak olyanok, akik egyértelműen kizárólag gazdasági célból, a jobb élet reményében érkeznek Európába; és vannak olyanok is, akik például úgy érkeztek az elmúlt évben ide, hogy azt követően a párizsi terrorcselekményekben is, abban a brutális mészárlásban, ami ott történt, részt vettek.
Ezért aztán most az Európai Unió döntésre tett javaslata véleményünk szerint ugyanúgy egyértelműen sérti a közösségi jogot, ugyanúgy végrehajthatatlan, és Magyarországnak abszolút nemzeti érdeke, hogy ezzel szemben a lehető leghatékonyabban fellépjen. Miután az eljárások lefolytatását adná át a Bizottság, ezért nem tudjuk, hogy kik érkeznének Magyarországra. Az adott tagállamnak kellene az áthelyezést követően dönteni arról, hogy ki minősül menekültnek, és ki az, aki nem minősül annak. Ráadásul semmilyen garancia nincs arra, hogy az áthelyezett személy az eljárás végét itt várná meg, ebben az országban.
Azt tudjuk tehát mondani, hogy arról kell dönteni Magyarországon népszavazás keretében, hogy a magyar kormánynak, illetve a Magyar Országgyűlésnek van-e joga arról dönteni, hogy kikkel kívánunk együtt élni Magyarországon, és kikkel nem kívánunk együtt élni. Önmagában az a javaslat, amit az Európai Bizottság tett, nagyon nehézzé teszi a helyzetünket; nagyon nehézzé teszi azoknak a helyzetét, akik egyébként az Európai Unióba való belépés mellett érveltek, és akik ma is úgy gondolják, hogy Magyarország helye az Európai Unión belül van, hiszen ilyen mértékben az Európai Unió intézményrendszerének tekintélyét romboló javaslatot Európai Bizottság még soha nem tett le az asztalra.
Ne felejtsük el, az Európai Bizottság azzal fenyegeti azokat a tagállamokat, amelyek a kényszerbetelepítést nem kívánják elfogadni, hogy minden egyes menekült után, minden egyes migráns után, minden egyes ember után, akit át kívánnak telepíteni és akit egy adott tagállam nem venne át, 80 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni. De az Európai Bizottság szóvivője rögtön a segítségére siet azoknak, akik úgy gondolják, hogy ez valamilyen méltánytalan büntetés, és hogy tovább rontsa a Bizottság helyzetét, arról tájékoztat, hogy ez nem büntetés, ez a költsége egy ideérkezett, hozzáteszem: illegálisan a határokat átlépő bevándorló ellátásának.
Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak egyértelmű érdeke ma is az európai uniós tagság, de ennek ellenére azt is egyértelművé kell tenni, hogy 1 millió forintot kap körülbelül egy magyar állampolgár, 1 millió forint jut körülbelül egy magyar állampolgárra egy hétéves európai uniós költségvetési ciklusból. Ehhez képest, hogy 80 millió forintot kelljen fizetni egy bevándorló áttelepítése, elutasítása folytán, ez olyan mértékű aránytalanság, olyan mértékű fenyegetettség, amire egy szuverén államnak egyértelműen nemet kell mondania.
A magyar kormánynak meggyőződése az, hogy nekünk kell meghatározni, hogy kivel kívánunk együtt élni. Nem lehet a humanitárius segítségnyújtás álcája mögé bújni, amikor egyértelműen kimutatja minden kutatás, hogy 1 euró segítség itt Európában 20 euró értékű segítségnek minősül a válságrégióban. Ott kell segíteni azoknak, akik valóban menekültek, és Európa külső határait kell megvédeni. A külső határvédelem az egyetlen megoldás, és a leghatározottabban el kell utasítani mindenkinek a kötelező kényszerbetelepítést.
Ezért arra kérjük valamennyi pártot, arra kérjük a magyar közélet minden szereplőjét, hogy tekintse nemzeti ügynek azt, hogy Magyarországon az Országgyűlés határozhassa meg, hogy kivel kíván együtt élni, és kivel nem kíván. Biztasson mindenki mindenkit a népszavazáson való részvételre, és mondjunk egyértelműen nemet erre az eszement javaslatra. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
