DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Május 21-én ünnepeltük a magyar honvédelem napját, a budai Vár 1849-es visszavételének évfordulóját. A magyar hadtörténet egyik legfelemelőbb pillanata volt, amikor a magyar szabadságért és az 1848-as forradalom vívmányainak megvédéséért folytatott szabadságharc a tetőpontjához érkezett. Habár a szabadságharc az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat minden sikere ellenére elbukott, a küzdelem mégsem volt hiábavaló. Az 1848-as forradalom rakta le a modern Magyarország alapjait, és a szabadságharc biztosította, hogy ezeket az alapokat soha többé ne lehessen lerombolni.
1848-49-ben egy egész nemzet küzdött a szabadság, egyenlőség és testvériség kivívásáért. E nemes küzdelem során született meg a Magyar Honvédség, az a fegyveres erő, amelyre csakúgy, mint 1849-ben, ma is büszke lehet az egész nemzet.
Ma a XXI. század elején szerencsére nincs szükség Magyarországon az 1849-es tavaszi hadjáratot idéző nagy csaták megvívására. Nem kell Magyarország egész lakosságának fegyverben állnia, más haderők támadásától tartva. Általános közvélekedés, hogy ma Magyarország katonai értelemben biztonságban van, és szerencsére elmondható, hogy megalapozott ez a vélekedés.
A honvédelem napja jó alkalmat kínál arra, hogy emlékezzünk azokra a pillanatokra, amikor Magyarországon a magyar polgárok biztonságáért és szabadságáért súlyos küzdelmeket kellett folytatniuk elődeinknek.
(21.00)
Ezen küzdelmek eredménye, hogy ma alapvetően független és biztonságos országban élhetünk. E küzdelmek emlékeinek felidézésével kell tudatosítanunk magunkban és minden magyar állampolgárban, hogy a ma érzékelhető biztonság korántsem magától értetődő. Annak áldásait azért élvezhetjük, mert az arra hivatott szervek, katonai értelemben a Magyar Honvédség azt biztosítja minden magyar állampolgár számára.
A béke, a szabadság és a biztonság fenntartásáért ugyanúgy küzdeni kell ma is, mint bármikor a történelemben. Csupán e küzdelem módja és jellege változott. Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak a tagjaként, továbbá széles körű nemzetközi együttműködésben végrehajtott műveletek aktív résztvevőjeként veszi ki részét a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítésekben. Jelen pillanatban is a Magyar Honvédség több száz katonája teljesít szolgálatot különböző nemzetközi műveletekben.
Elemi biztonsági érdekünk a világban zajló fegyveres konfliktusok megfékezése, eszkalálódásuk megakadályozása. Biztonságpolitikával foglalkozók számára közhely ugyan, azonban a szélesebb közvéleményben, de még sokszor a politikai elitben is csak kevésbé tudatosul, hogy globalizált világunkban a tőlünk távol tomboló fegyveres konfliktusok is képesek lehetnek aláásni hazánk biztonságát. Erre az igazságra rávilágítottak az elmúlt években történt események is. Hiszen egyik napról a másikra az Európában élő emberek hétköznapjaiban is meghatározó tényezővé váltak a Közel-Kelet és Észak-Afrika régóta tomboló konfliktusai.
Az utóbbi évek eseményei minden bizonnyal a közvéleményben is átértékelték a XXI. század honvédjeinek megítélését. Egyre többen látják és érzik át, hogy azok a honvédek, akik ma Koszovóban vagy Afganisztánban nemzetközi műveletekben teljesítenek szolgálatot, ugyanúgy a haza védelmét szolgálják, mint 1848-49-ben az elődeik tették.
Sokaktól hallani olyan szemléletet, amely kétségbe vonja a magyar haderő fenntartásának szükségességét, mondván, hogy a NATO majd úgyis megvéd minket. Kétségtelen, hogy a NATO a világ legerősebb katonai szervezete, és a NATO-tagság Magyarország biztonságának az egyik legfontosabb fundamentuma. Azonban a NATO is csak annyira erős, amennyire tagállamai erősek. Ezért minden tagállamnak, köztük Magyarországnak is elemi érdeke jól felkészült és jól felszerelt haderő fenntartása. A szövetségesi együttműködés nem helyettesíti, hanem megsokszorozza az egyes tagállamok hadseregei, köztük a Magyar Honvédség erejét és lehetőségeit.
A politikának súlyos hiányosságokat kell pótolnia. Ugyanis a biztonság illúziója a politikai vezetőket is védelmi kérdések és a haderő fontosságának alábecsülésére késztette. Ma már látszik, hogy ez súlyos felelőtlenség volt, hiszen az elmúlt néhány év leforgása alatt Európa tágabb biztonsági környezetében drámai változások zajlottak le.
Mindenkinek, nekünk, politikusoknak különösen látnia és értenie kell a modern, felkészült haderő fenntartásának a fontosságát. Magyarország szabadságának és függetlenségének záloga ma is a Magyar Honvédség katonáinak elhivatottsága és felkészültsége. A honvédelem napján is az a feladatunk, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak a nőknek és férfiaknak, akik vállalták a katonai szolgálattal járó terheket, és az 1848-49-es elődeikhez méltóan szolgálják hazánk szabadságát, biztonságát és függetlenségét. Köszönöm szépen. (Taps.)
