DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Kivételes szituáció, hogy levegővétel után lehet folytatni. Tehát a hozzászólásom nem kétperces részét már egy mondat erejéig említettem, hogy ha az előterjesztés során sikerült volna figyelembe venni a jogalkotási törvényben foglaltakat, tehát, hogy mondjam kicsit sarkosabban fogalmazva, jogszerű lenne az előterjesztés, akkor látnunk kellene azt a kormányrendeletet is, ami végül is az érdemi megvalósulását ennek a törvényi elképzelésnek megvalósítaná. Nagyon remélem, hogy egy ilyen, az építésszabályozást, az épített környezet megjelenését jelentősen érintő jogszabálytervezet előkészítése során mind a mérnöki kamarával, mind az építészkamarával, mind más hasonló szakmai szervezetekkel konzultált az előterjesztő. Ha még ezt nem tette meg, akkor szeretném rá felhívni a figyelmet, hogy a kormányrendelet kialakítását megelőzően ez nagyon hasznos lenne, ugyanis bármily furcsa, ezeknek a szakembereknek azért nemcsak tudásuk van, hanem véleményük is, tehát az adott kérdésben is tudnának véleményt mondani.
Tudok erre mondani negatív példát a mi időnkből is. Például az OTSZ, az országos tűzvédelmi szabályzat annak idején, megalkotásakor nem tudott a szakma véleménye kellően érvényesülni, és ha minden igaz, ma is egy olyan hihetetlenül szigorú tűzvédelmi szabályzat van érvényben Magyarországon, amiben az építtető nem döntheti el, hogy mit választ, hogy a tűzvédelmi szabályzat garantálja az életvédelmet; a magyar tűzvédelmi szabályzat a vagyonvédelmet is akarja garantálni, ami mondjuk, egy beruházó saját döntési joga lehetne, hogy ezt a biztosítótársaságra bízza vagy pedig rögtön beépíti. A magyar OTSZ úgy döntött, hogy megvédi a vagyont is, így aztán például raktárhelyiséget, hatalmas raktárcsarnokokat építeni Magyarországon 20-25 százalékkal többe kerül a rigid módon fogalmazó tűzvédelmi előírások miatt. Olyan automata rendszereket ír elő, aminek a beépítési szükségességéről valószínűleg a beruházónak kellene döntenie, mert lehet, hogy apránként, a biztosítási összegben neki jobban megéri kifizetni ezt a pénzt, mint egyszerre a beruházás keretében.
Elhangzott Hiszékeny Dezső képviselőtársam hozzászólásában, hogy decemberben sürgősséggel tárgyalta a parlament a gazdasági növekedéssel összefüggő egyes törvényeket, s ennek keretében jó szabályok, könnyítések is elfogadásra kerültek. Ugyanakkor tényleg felvetődik a kérdés, hogy mi van addig, amíg ez a kormányrendelet megszületik. Addig mihez kell hogy tartsák magukat az önkormányzatok? Való igaz, meg kell hogy illesse az alkotás szabadsága az önkormányzatokat, a saját településképi adottságaik megfogalmazásában mit tartanak védendőnek, maradandónak és rendeletbe fogalmazandónak, de ahhoz, hogy ezt a véleményt megfogalmazhassák, nagyon helyesen hangzott el itt az ellenzéki padsorokból, ehhez nemcsak szív, szeretet, jó ízlés kell, hanem némi pénzeszköz is, hogy szakmailag kezelhető módon, helyi rendelet formájában ezt meg lehessen alkotni. Tehát a következő, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha komolyan veszi ezt az előterjesztést a kormány, akkor anyagi lehetőséget is biztosítson az önkormányzatoknak, hogy ezeknek a lehetőségeknek meg tudjanak felelni, ezekkel a lehetőségekkel élni tudjanak.
Felmerült, hogy nincs szabályozási terv a Liget-projektre, és erre én más területen is, a saját választókerületemben, a Kopaszi-gát környékén is szeretném felhívni a figyelmet, hogy mióta Garancsi úr érdekeltségi körébe került, azóta hirtelen nemzetgazdasági szempontból kiemeltté vált ez a környék, a beruházás, a kopaszi-gáti építkezés. Tegnap jelentek meg a médiában gyönyörű látványtervek, hogy milyen épületekkel szeretnék gazdagítani a környezetet. Jó lenne, ha tényleg összhangba hoznák az épített környezet harmonizáló részeivel, mert van ott a Lágymányosi híd környékén néhány nagyon szép, nagyon modern épület, tehát ott tényleg kezd kialakulni egy modern, városias környezet, és én abszolút nem lennék ellene a magas házaknak sem, ha valami koncepció mentén történne, ha nem öncélúan csak ott arra az egy-két telekre korlátozódna ez az elképzelés, hogy mutassuk meg a XXI. századot, hanem próbálnák összehangolni kicsit szélesebb dimenzióban is. Esetleg mondjuk, pénzt adnának mellette az erőműnek, hogy azt a száz évet megjelenítő kéményt, Dél-Buda legmagasabb kéményét, amit már 15 éve nem használnak, csak 100 millió forintba kerülne a lebontása, mondjuk, egy járulékos, kiegészítő, környezetalakító jótékonysági akció keretében, mondjuk, a beruházó tüntesse már el, hogy ne rontsa a saját városképét.
A másik dolog, amit szintén szűkebb pátriámból, a XI. kerületről, Újbudáról szeretnék hozni, ez a Kelenföldi pályaudvarnak mondott, valójában egy kicsit nagyobbacska indóház, a Kelenföldi pályaudvar valamilyen, nem túl magas védettséggel rendelkező épülete, amihez egyes szakemberek foggal-körömmel ragaszkodnak, pedig abszolút nem illik a környezetbe. Amikor azt odatették, akkor nem volt környezete, mert egy puszta síkság volt, semmi nem volt a vasúti vágányon kívül, odatették az indóházat, aztán utána kialakult egy modern, városias környezet. Ez a Kelenföldi pályaudvarnak nevezett építmény ott maradt, és most valamilyen elképzelhetetlen védelem folytán ragaszkodnak hozzá.
Tehát ha a jelen törvény elfogadását követően újragondolásra nyílnék lehetőség, hallom, vannak elképzelések, hogy a Déli pályaudvart egy trakkal kijjebb helyezik, mondjuk, a Kelenföldi pályaudvar lesz a végső állomás, ha ez így történne, akkor én nagyon kérem, hogy ne ez az indóház maradjon, mert ez azért nem igazából méltó ehhez a feladathoz, bármennyire is hordoz bizonyos k. und k. korabeli elemeket.
(15.20)
De az akkor se volt az építészet csúcsa, ma pedig kifejezetten korszerűtlen az adott feladatra, és az esztétikai környezetbe nem illőnek kell hogy minősítsem. Lehet, hogy sokan osztják ezt a véleményt, lehet, hogy szaktekintélyek más véleményen vannak, de ha skanzent akarunk, azt ne egy modern környezetben zárványként maradva valósítsuk meg, hanem más megoldást találjunk hozzá.
Összefoglalva: nagyon szeretném, ha legalább kormányzati szinten összhangot tudnának teremteni a gazdasági növekedést, az építőipar helyzetét javító, könnyítő intézkedések és az arculati, településkép-védelmi feladatok között. Sajnálatos, hogy egy jó szándékú előterjesztés, tekintettel, hogy nem látszik mellette a kormányrendelet, amiből a tartalom is kiderülne, egy kicsit üres keretrendszerként, torzóként jelenik meg. Én igényelném, hogy mielőbb hozzák nyilvánosságra a kormányrendeletet is, és azok az egyébként támogatható célok bizonyítottan meg is jelenjenek a valóságban. Köszönöm szépen, elnök úr.
