HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértek én itt a Fidesz vezérszónoka által elmondott, pozitív dolgokkal, de a bírálatot nem fogom annyiban hagyni, a következőkben ki fogom fejteni ezzel kapcsolatos ellenvéleményünket is.
Azért érdemes felsorolni ezt a 12 sarkalatos törvényt, amit a 79-ből említettek az előttem szólók; nagyon fontos törvény mindegyik: a rendőrségről szóló - nem mondom a számát -, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló, a médiaszolgáltatásokról, tömegkommunikációról szóló 2010. évi törvény, az információs önrendelkezési jogról, az információszabadságról szóló törvény, a honvédelemről, a Magyar Honvédségről, a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, a legfőbb ügyész, ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, az Országgyűlésről szóló törvény, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalról szóló törvény és végül a választási eljárásról szóló törvény.
Az államtitkár úr megemlítette, hogy 30 százalékkal fog nőni a törvényjavaslat elfogadása után a közigazgatásban, államigazgatásban dolgozók fizetése, jövedelme. Azért itt megjegyezném, hogy ez egy bizonyos rétegre vonatkozik, de azt gondolom, amilyen bürokráciacsökkentést, létszámcsökkentést beígért itt Lázár úr a közszférában, az államigazgatásban, nyugodtan elmondhatjuk, hogy egy csomó ember az utcára vagy esetleg olyan munkahelyre fog kerülni, ami nem ezeket a feltételeket biztosítja számukra. Szép kifejezés az, hogy 30 százalékkal növeljük, de azoknak fogják növelni, akik ott dolgoznak vagy ott fognak maradni a kormányhivatalokban vagy a kormányablakoknál.
Néhány tartalmi észrevételt is szeretnék elmondani. A NAV-ról szóló törvény módosítása kapcsán a törvényjavaslat 80. §-a tartalmaz egy módosítást, mely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság bírói engedélyhez nem kötött, titkos információgyűjtés terén a jövőben a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási feladatai teljesítése érdekében kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését. A módosítással kibővül azon kör, az állami szolgálati jogviszony, amelyekkel a NAV céljai elérése érdekében külön foglalkoztatási jogviszonyra irányuló megállapodásokat köthet.
A törvényjavaslat tartalmaz egy olyan rendelkezést a 76. alcímben, mely értelmében a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2016. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar Államkincstárnál lévő, „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű számlára, a központi költségvetés javára. Az állam ezzel a lépéssel elveszi a közintézményektől azokat a pénzeket is, ami a nyugdíjba vonulások következtében maradna meg.
(17.20)
Így az is elképzelhető, hogy az eredetileg humán erőforrásra szánt pénzek teljesen más területen kerülnek felhasználásra, például útépítés, EU-s források lehívásához szükséges önrész vagy netán a budai Vár rekonstrukciója. A módosítással érintett 79 darab törvényből számos esetben fordul elő, hogy jelenleg a parlament előtt lévő más törvényjavaslat keretei között is megnyitásra került. Ilyen például a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló ’92. évi XXXIII. törvény és a Prémiumévek-programról és különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény.
Van olyan a törvényjavaslat által érintett törvények között, mely egyszerre legalább két további különböző törvényjavaslatban is megnyitásra került. Ez a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, mely megnyitásra került egyrészről az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10729. számú törvényjavaslatban, másrészről a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló T/10377. számú törvényjavaslatban. A kormányzat jogszabályalkotási technikája sajátos módon jelentős mértékben növeli Magyarországon a jogbizonytalanságot. A jogalkalmazók csak nehezen, kivételes esetben tudják nyomon követni, hogy az adott törvény tekintetében mikortól és milyen változások lépnek életbe.
Említette már Vécsey képviselő úr, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója nemmel szavazott az állami tisztviselőkről szóló törvény tárgyalása során. Most jelenthetem a parlamentnek, hogy a jelen módosító indítvány vonatkozásában tartózkodni fog az MSZP-frakció. Ezt a következőkkel indoklom. Az akkori törvényjavaslatban foglaltak több helyen és jelentősen sértették a dolgozók érdekeit és jogait. Számos, ma még a munkavállalókat védő garanciális elem került megszüntetésre, mely a szakmai és pártatlan munkavégzést volt hivatott biztosítani. Ezzel párhuzamosan sajátos módon a bérezés terén is tartalmaz olyan elemeket, melyek jobb esetben is a bérek stagnálását eredményezik, szemben a korábbi kormányzati ígéretekkel, mely szerint minden közszolgálatban dolgozónak jelentős mértékben fog növekedni a fizetése. Az elfogadott Áttv. törvény többek között eltörli a jelenlegi illetményalap fogalmát, valamint a 17 fizetési fokozatot. Az új szabályok értelmében a jövőben csupán négy fizetési fokozat lesz. Ezen fokozatokhoz kapcsolódó bérek közül az állam az adott fokozat legalsó szintjét garantálja, az előmenetel viszont jelentős mértékben függ majd az adott vezető beosztású állami tisztviselő véleményétől.
Az Áttv. kidolgozása és elfogadása alatt a kormányzat érdemben nem egyeztetett az ágazati szakszervezetekkel, illetve a törvényjavaslat tárgyalása során a szakszervezeti észrevételeket tartalmazó MSZP-s módosító javaslatokat egytől egyig elutasította, leszavazta azokat. Többek között az előbbiekben leírtakból kifolyólag nem támogatható olyan átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényi salátacsomag, mely több törvényen keresztülvezet egy alapvetően elhibázott, a munkavállalókra nézve rossz kormányzati koncepciót. A jelenlegi törvényjavaslat amellett, hogy alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmaz, és az állami tisztviselő fogalmát végigvezeti a korábbiakban ismertetett törvényeken, tartalmaz néhány, a munkavállalókra nézve kedvező szabályt is, melytől nem lenne ildomos megfosztani az érintetteket. Ilyen például az a rendelkezés, amely szerint ha a jelenlegi javaslatok elutasításra kerülnek, abban az esetben az állami tisztviselők nem lennének jogosultak társadalombiztosítási ellátásra, vagy éppen nem lennének jogosultak magánnyugdíjra.
Ismét egy olyan technikát alkalmaz a hatalom, melynek eredményeként nehéz elutasítani egy alapvetően hibás koncepcióra épülő törvényjavaslatot, mivel tartalmaz olyan elemeket is, melyek az érintett munkavállalói körre nézve kedvező hatást eredményeznek. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
