IKOTITY ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egy részére szeretnék még külön kitérni, egy, a speciális gyógypedagógiai fejlesztő szolgáltatásokat érintő részre, egészen pontosan. A módosítás rendelkezik arról, hogy az úgynevezett gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, valamint a fejlesztő nevelés mint szakszolgálati feladatok összevonódnak, összeolvadnak.
A javaslat indoklása szerint - idézem - külön feladatonként való fenntartásuk szakmailag nem indokolt. A két feladat csupán a célcsoport életkorában tér el, a módszerek és a célcsoport problémája ugyanaz. Itt az idézet vége. Mégis azt mondjuk, hogy nem biztos, hogy helyes összevonni ezeket a feladatokat. Szeretnénk itt arra utalni, hogy a fejlesztő nevelésre irányuló tevékenység nem csupán életkorban eltérő célcsoportra irányulhat, hanem olyan gyermekek fejlesztésére, akiknél már szakértői bizottság diagnosztizálta a speciális nevelési igény tényét, és az ő fejlesztésük speciális nevelésre, oktatásra való felkészítésről szól.
A korai fejlesztésben részt vevő gyerekek állapotánál még nincs diagnosztizálva mindez, nincs szakvélemény, így nem csupán az sni, hanem minden gyerek speciális szükségletét kielégíti és megoldja a fejlesztésüket. Ráadásul továbbra sem lesz megoldott a szakszolgálatok szakemberekkel történő ellátása, a státuszok bővítése. Hogyan segíti akkor a jogszabály, hogy a speciális szükségleteket megfelelő számban és minőségben elégítsék ki?
A másik változtatás, amire kitérnék, hogy a szakképzésből kiszorult, de diagnosztikailag még enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartozó tanulók gyakorlati jellegű oktatását be akarják vonni a készségfejlesztő speciális szakiskolákba. A törvényjavaslat az új típusú készségfejlesztő iskola kapcsán így fogalmaz, idézem: „A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdésre való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó, enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.” Itt az idézet vége.
A szakértői visszajelzések alapján itt az az aggályunk, hogy nem látni, ki és milyen szakmai protokoll alapján, milyen szempontrendszer szerint fogja eldönteni, hogy az enyhe értelmi fogyatékos - tehát tanulásban akadályozott - gyerekek milyen speciális iskolába kerüljenek. Egyáltalán össze lehet-e vonni a középsúlyos és az enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését-nevelését ezen a módon?
Teljesen eltérő képességű diákokról, fiatalokról van szó. Nem lehet összemosni ezeket a kategóriákat, nem látjuk a garanciákat, hogy az egyik csoportot sem éri hátrány. A törvényjavaslat indoklásában leírják, hogy szakértői munkacsoportok visszajelzései alapján történnek a változtatások. Amint hallottuk, az alapján korántsem volt összhang ezekben a munkacsoportokban. A szakértők véleménye nagyon eltérő. Ezért gondoljuk, hogy ezek a módosítások még további egyeztetésre és kidolgozásra szorultak volna. Jelen formában ezeket nem tudjuk támogatni a bizonytalanságok miatt.
(A jegyzői székben Földi Lászlót
dr. Tiba István váltja fel.)
Tisztelt Államtitkár Úr! Itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy rákérdeznénk egy problémára, amivel kapcsolatban már korábban írásbeli kérdéssel fordultunk Balog Zoltán miniszterhez, de nem kaptunk megnyugtató választ. Eddig a speciális szakiskolákat is érintő változtatásokról beszélt, de hol tart ezen iskolák fenntartóváltása? Hamarosan, július 1-jétől ezek az iskolák az NGM fenntartásába kerülnek. Ugyanakkor a fenntartóváltás részleteiről ezen iskoláknak még nem történt meg a tájékoztatása, nem tudnak még semmit. A változtatás előkészítése nem történik. Mi vár rájuk a következő másfél hónapban? Nem tudják, hogy hogyan működnek majd tovább.
Amikor januárban rákérdeztünk erre, azt a választ kaptuk, idézem: „Az átadás-átvétel előkészítése a KLIK részéről még nem igényelt előzetes feladatokat. Az átvevő-fogadó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mint új fenntartó megkezdte az előzetes felméréseket az áthelyezés tekintetében.” Az a helyzet, hogy erről nem igazán tudnak ezek az intézmények.
Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen további lépések történnek? Hol tart az átadás-átvételi folyamat, hol tart a vonatkozó rendelet mellékleteiben feltüntetett 54 speciális szakiskola átadásának előkészítése a tanév vége előtt másfél hónappal? Bízunk benne, hogy államtitkár úrtól ezekre a kérdésekre választ kapunk még itt a vitában vagy a vita végén.
Néhány dologra szeretnék reagálni, Vinnai Győző úrnak elmondani, hogy azt gondolom, elég sok szakmai érvet föl tudunk sorakoztatni, de kérem, hagyja meg a lehetőséget arra, hogy - a parlamentben vagyunk - a politikai vita is megtörténhessen, és a pártok kifejezhessék az ilyen jellegű politikai mondanivalójukat is, ha ez megvan. Márpedig ebben a kérdésben, azt gondolom, ez kifejezetten hasznos, ha ez így megtörténhet.
Kucsák László úrnak szeretném jelezni, hogy amikor arról beszélt, hogy az önkormányzatok túlnyújtózkodtak a takarón és hogy önvizsgálatot kellett volna tartaniuk, akkor szeretnék arra a szemléletbeli különbségre utalni, hogy a Lehet Más a Politikában azt gondoljuk, hogy igenis az önkormányzatoknak is megvan a megfelelő kompetenciájuk ehhez, hogy eldöntsék, hogy ez miként működik.
Mindezek ellenére nem szeretnénk egy szélsőségesen decentralizált rendszert, ami 2010 előtt volt, ugyanakkor arra is szeretném fölhívni a figyelmét, hogy jelentős forrásmegvonásban részesültek ezek az önkormányzatok, és sokszor a feladataik ellátása érdekében kellett ezekbe az adósságokba belemenni, de mindemellett tartom azt is, hogy leggyakrabban az önkormányzatok adósságai nem a működési feladatok miatt merültek fel, hanem sokkal inkább a fejlesztések és azok önrészeként merültek föl.
És végül, de nem utolsósorban arra is felhívnám a figyelmet, hogy bizony ezek az önkormányzatok… - 2006 nyara után vagyunk, amikor ezeket az önkormányzatokat megválasztották az elhíresült őszödi beszéd után. Ezeknek az önkormányzatoknak a jelentős része, nagyon nagy része fideszes vezetésű önkormányzat volt (Kunhalmi Ágnes: Így van.), amiről úgy beszélt, hogy önvizsgálatot kell tartaniuk. A tankönyvek kapcsán is beszélt arról Kucsák László úr, hogy volt olyan tanára, aki tankönyv nélkül tanított, aztán a végén elmondta, hogy miként adta föl nekik házi feladatul, hogy elolvashatják ezt a részt, ha érdekli őket. Ő is ki tudta emelni ezt a tanárt. Nem gondolom, hogy minden tanára ilyen volt, ez egy lehetőség, ahogy nagyon gyakran elhangzik. Ezzel lehet élni, és ez az érv, nyilván nem gondolom, hogy Kucsák László erre gondolt, de kicsit hajaz arra, és kicsit továbbgondolva úgy is értelmezhető ez, hogy abban az időben nekünk egy tankönyvünk volt, akkor ez most is legyen elég.
(13.40)
Tehát az, hogy zsíros kenyéren éltünk, és ti is egyetek azt, gyerekek, ez nyilvánvalóan egy nagyon-nagyon rossz érv. Nem gondolom, hogy Kucsák László ennyire sarkítva gondolta ezt, de felhívom erre azért a figyelmet.
És végezetül nem tudom szó nélkül hagyni kedves Hoffmann Rózsa képviselőtársam gondolatát, amikor arról beszélt, hogy kereszténydemokrata gondolkodókat nem fognak meggyőzni arról, hogy vissza kell állítani az önkormányzati fenntartói rendszert; ha jól értettem, ezt mondta. Kedves képviselő asszony, én semmiképpen - lehet, hogy nem rám célzott -, mi nem ezt szeretnénk ilyen formában, de azon mondása mellett, hogy keresztény gondolkodók, kereszténydemokrata gondolkodók, hadd ne menjek el szó nélkül és hadd tegyek egy olyan említést, hogy ezzel az érvvel a központosítás mellett érvelni - hogy is fogalmazzak - finoman szólva sem elfogadható.
A kereszténydemokráciának az egyik alapértéke a szubszidiaritás, nem pedig a központosítás. Márpedig a szubszidiaritásban igenis van az önkormányzatoknak nagyon nagy jelentősége. Megkérem tisztelettel, hogy ezt fogadják már el, ezt nem lehet megkerülni, bárhogy is gondolkodnak erről, ez egy alapvető érték, amit a kereszténydemokrácia univerzumában alapértéknek fogadnak el. Köszönöm szépen a figyelmet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem