BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony és Urak! Képviselőtársaim! A vitanap elején, azt gondolom, érdemes tisztázni azt a definíciót, amiről beszélünk, hiszen amikor a magyar emberek nagy része azt hallja, hogy offshore cég, vagy egyáltalán ezt a szót, hogy offshore, akkor arra gondol, hogy ez biztosan valami bűnös dolog, és olyan, amit üldözni kell. Ebben természetesen részben igazuk van, azonban magát a fogalmat kellene tisztázni és ismerni ahhoz, hogy meglássuk, milyen lehetőségeink vannak ezen cégek káros működésének a korlátozására, illetve lehetőség szerint a megszüntetésére.
Maga a fogalom, az offshore, ha szó szerint fordítjuk, akkor ez a parttól távoli dolgot jelenti; alapvetően arra használták az angolszász területeken, mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesült Államokban, hogy azokat a cégeket minősítették így, amelyek az állam határain kívül estek, és alapvetően nyilván egy teljesen más jogrendben, más adózási feltételekkel és más szabályokkal dolgozva, kedvezőbb környezetet tudtak teremteni mind a gazdálkodás, mind az adózás számára.
A legnagyobb probléma az, hogy ma nincs se a hazai, se az európai uniós jogszabályokban egy olyan definíció, amely magának az offshore cégnek a körülírását megtenné, és olyan jogszabályok, amelyekkel korlátozni lehetne azoknak a cégeknek a működését, amelyek olyan országokban vannak bejegyezve, amelyek kedvező adózási rendszerük vagy éppen a tulajdonosi háttér feltüntetésének az elengedése vagy éppen egy adminisztrációs könnyítés okán offshore paradicsomnak számíthatnak. Magyarország elkötelezett abban az irányban, hogy szűkítsük a körét azoknak a cégeknek, amelyek a Magyarországon megtermelt jövedelmüket külföldre kívánják vinni, elsősorban azért, hogy olcsóbban adózzanak, vagy pedig azért, hogy ne lehessen látni, hogy a cég végén kik azok a valódi tulajdonosok, akik ehhez az eredményhez, ezekhez a nyereségekhez hozzájutottak.
Tisztában kell lenni azzal minden magyar polgárnak és nekünk különösen, országgyűlési képviselőknek, hogy Magyarországon miután szerződési szabadság van, nem tiltható meg egyetlen magyar állampolgár vagy cég számára sem, hogy külföldi céget alapítson vagy külföldi cégben tulajdonrészt szerezzen. Önmagában tehát ilyen értelemben nem üldözhető az a tény, ha Magyarországon egy magyar cégnek vagy magyar magánszemélyeknek külföldi tulajdonú vállalkozásai vannak, még akkor sem, ha azok a cégek éppen olyan országokban vannak bejegyezve, amelyek az offshore kategóriáját kimerítik az imént már felsorolt indokokból kifolyólag.
Három fontos dolog van, amely előnyt jelenthet egy offshore cég vagy tulajdonosai számára. Az egyik és talán a legfontosabb az adózási könnyítés, a másik az, hogy a tulajdonosok feltüntetését nem kell megtenniük ezekben az országokban, a harmadik pedig, amire utaltam, az adminisztrációs lazaság vagy könnyítés, amely szintén az üzemeltetés, a működés szempontjából előnyt jelenthet a tulajdonosok számára.
Magyarország az Európai Unióban is élen jár azok közül az országok közül, amelyek az elmúlt időszakban megtettek jogszabályalkotás szintjén mindent annak érdekében, hogy korlátozzák azokat a társaságokat, amelyek e három terület előnyeit próbálják élvezni. Elsősorban nyilvánvalóan az ellen tudunk küzdeni, hogy az átláthatóság megszűnjön, tehát hogy olyan cégek kerüljenek kapcsolatba a magyar állammal, ahol nem látható az, hogy kik a társaság tulajdonosai. Ebben példaértékű Magyarország, hiszen mi az alkotmányban, az Alaptörvényben rögzítettük azt, hogy a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szerződések, tehát sem az értékesítéssel, sem a vagyonkezeléssel kapcsolatos szerződés sem köthető olyan céggel, olyan gazdasági társasággal, amelynek nem nyilvánosak a tulajdonosai. Azt is rögzítettük az Alaptörvényben, hogy azokkal a társaságokkal, amelyekben nem nyilvánosak a tulajdonosok, nem köthető olyan szerződés, amelynek köszönhetően költségvetési támogatást kaphatnának.
(15.50)
Ennek megfelelően az Alaptörvényre való hivatkozással mind a magyar nemzeti vagyonról szóló törvényben, mind az államháztartási törvényben ezeket a jogszabályi követelményeket átvezettük, és a mai napig nem lehet ezekkel a cégekkel szerződést kötni. Azt gondoljuk, hogy ennek a további szigorítása még várható. Az önkormányzatok részéről ugyanilyen döntések születtek az elmúlt időszakban, tehát azt kell mondjam, hogy a közpénzfelhasználás köréből ezeket a cégeket sikeresen kizártuk.
Miért volt erre szükség? Azért volt erre szükség, mert az átláthatatlan gazdasági társaságok nemcsak azért jelentenek kockázatot, mert nem látjuk, hogy az adózás elől elmenekített eredmény kikhez jut, hanem azért is, mert sajnos ezek nemcsak gazdasági érdekekből, hanem egyéb érdekekből is a felfedésüket nem akarják megtenni, mert akár terrorszervezetekhez tartozhatnak, vagy olyan külföldi érdekcsoportok lehetnek a tulajdonosai, amelyek más országok politikai rendszerét vagy éppen gazdasági rendszerét kívánják meggyengíteni.
Adódik a kérdés, hogy ha már az átláthatóságot sikerült szabályoznunk, és sikerült mindent megtenni annak érdekében, hogy innen kiszorítsuk azokat a szereplőket, akiknek a valós tulajdonosi háttere nem feltérképezhető, akkor az adózás frontján tudunk-e még eredményeket elérni. Ebben egyelőre sajnos még nem állunk jól, hiszen nemcsak nálunk, de az egész Európai Unióban nem találták meg a megoldást arra, hogy hogyan lehetne korlátozni az adott országban megképződő nyereség külföldre való transzferálását és egy jóval kedvezőbb adórendszerben történő leadózását.
A magyar kormány azonban ezen a téren is jelentős eredményeket ért el, hiszen 2010 óta minden évben csökkentjük az adóterhelés szintjét, mára azzal, hogy az 500 millió forint árbevétel alatti cégek esetében 10 százalék a társa-sá-gi-nyereség-adó, a személyi jövedelemadó kulcsa pedig 15 százalékra csökken, ezzel Európában egy olyan kedvező adózási feltételrendszert tudtunk kialakítani, amely alapján egyébként akár Dániában, Norvégiában vagy Svédországban azt mondhatják Magyarországra, hogy Magyarország is egy adóparadicsom.
Ez volt a célunk. Azért szerettük volna az adóterheket csökkenteni, és a kormány, valamint a Fidesz és a KDNP frakciója is elkötelezett a további adó- és járulékcsökkentések mellett, hogy érjük el azt a lélektani küszöböt, amikor már nem éri meg akár offshore cégeken keresztül, akár külföldi érdekeltségeken keresztül az adót kimenekíteni, hanem igenis megéri Magyarországon ilyen kedvező feltételek mellett adót fizetni. Azt gondolom, ezen a téren is példát mutattunk Európának.
Nézzük azt, hogy miket tettünk még meg a gazdaságfehérítés terén. Tállai államtitkár úr is elmondta, hogy az elmúlt időszak azon intézkedései, amelyek akár az online pénztárgéprendszer bevezetésével, akár az elektronikus közúti áruforgalom-elle-nőrző rendszer, az EKÁER bevezetésével történtek, igen jelentős eredményeket hoztak. A rendszer bevezetésével könnyebben feltárhatóvá és bizonyíthatóvá váltak a fiktív áruszállítások vagy éppen a meg nem fizetett áfakötelezettségek. Olyan nemzetközi adócsaló-hálózatokat tudtunk kiszorítani ezáltal Magyarországról, amelyek korábban százmilliárdokkal károsították meg a költségvetést.
Az online pénztárgépek esetében az országban 217 ezer kassza működik, és ahol eddig bevezették, jól láthatóan nőtt a bejelentett legális forgalom, és ebből kifolyólag nőtt az adóbevétel is. Csak tavaly 60 milliárd forintnyi pluszbevétel keletkezett ebből. 2015-ben pedig, ha összesítjük az EKÁER-rendszer és az online pénztárgéprendszer által addig elért eredményeket, 2015-ig összességében 550 milliárd forinttal nőtt az államháztartás bevétele. Ez azt jelenti, hogy 550 milliárd forinttal többet oszthatott el a költségvetés és juthatott több pénz az egészségügyre, az oktatásra, jóléti intézkedésekre, magyarul a magyar állampolgárokra tudtuk költeni.
Az, hogy a gazdaság eredményei nőttek az elmúlt időszakban, szintén lehetővé tette, hogy az adócsökkentés alapjait megteremtsük. Ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország az elmúlt időszakban a gazdasági növekedés terén szintén Európa élmezőnyébe tartozott, nem beszélve arról, hogy 2010 óta minden évben folyamatosan 3 százalék alatt tartjuk az államháztartás hiányát. Összesen három olyan európai uniós tagország van, amely az elmúlt három évben csökkenteni tudta a költségvetési hiányát, 3 százalék alatt tudta tartani ezt a szintet, és közben jelentős gazdasági növekedést is tudott produkálni. Magyarország szerencsére e három ország között volt.
Az elmúlt időszakban javult a jövedelmezőség a pénzügyi területen is. Láthatóan a bankok is kiheverték azt az időszakot, amit a gazdasági válság jelentett, ezért elindult a finanszírozás is. Reményeink szerint ebben az évben több száz milliárd forinttal bővül a hitelpiac, ennek köszönhetően a gazdaság motorja is tovább fog erősödni. Számításaink szerint az elfogadásra kerülő jövő évi költségvetésben 270 milliárd forint juthat majd oktatásra, 167 milliárd forint egészségügyre, a társadalombiztosítási és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára pedig 66 milliárd forint. Ezt nem tudtuk volna teljesíteni vagy nem tudtuk volna vállalni abban az esetben, ha a gazdaság fehérítésével nem tudunk elérni jelentős bevételnövekedést a magyar költségvetés számára.
S ha már európai kitekintésről beszéltem, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor nézzük, mit várhatunk az Európai Bizottságtól. Ahogy mondtam, a nemzetközi adóelkerülés korlátozásának érdekében maga az Európai Bizottság javasolta az Európai Parlamentnek, hogy különbizottságot állítson fel, és foglalkozzon azzal, hogyan lehetne korlátozni azoknak a multinacionális cégeknek a gyakorlatát, mely szerint az adott tagállamban keletkezett bevételt egy másik, kedvezőbb adózási feltételeket kínáló országban fogják leadózni. Érdeklődéssel várom az Európai Bizottság hozzáállását, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az a Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, aki korábban az Európa legnagyobb adóparadicsomának számító Luxemburgnak volt hosszú éveken keresztül a pénzügyminisztere, majd a miniszterelnöke is. Ma már nyilvánosak azok a számok, amelyek a korábbi miniszterelnöksége alatt arról szóltak, hogy mintegy ötszáz nagy vállalatcsoportnak adott különkedvezményeket Luxemburg, amelynek köszönhetően 95 milliárd dollárnyi forgalmat vittek Luxemburgba, amiből mindösszesen 1 milliárd dollárnyi adót fizettek. Tisztelt hölgyeim és uraim, ez nem éri el az 1,1 százalékot. Amíg ilyen gyakorlatot lehet az Európai Unió bármely tagállamában megvalósítani, addig nagyon nehéz az adóelkerülés korlátozásáról beszélni. Nagyon bízom abban, hogy a jó rablóból lesz a legjobb pandúr; az Európai Bizottság elnöke ismeri azokat az adóelkerülési módszereket, amelyek ellen harcolnia kell most bizottsági elnökként. Nagyon szeretném, ha ebben érdemi eredményeket láthatnánk. Ígéretük szerint néhány hónapon belül konkrét javaslatcsomaggal fognak előállni és teszik le az Európai Bizottság asztalára.
Dömötör Csaba államtitkár úr beszélt arról, hogy a magyar médiában is hétről hétre bukkantak fel olyan hírek, miszerint a hazai médiabirodalom hátterében is offshore cégek állnak. Nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy a hazai nyilvánosságot befolyásoló médiumok mögött olyan külföldi offshore cégek vannak, amelyeket nem ismerünk, és amelyekről nem tudhatjuk, hogy éppen milyen gazdasági csoportok milyen típusú érdekeit kívánják kiszolgálni azzal, hogy a hazai nyilvánosságot nem a valós helyzetről tájékoztatják, hanem olyan hírekkel látják el, ami az ő gazdasági vagy politikai érdeküket támogathatja. Ezért azt szeretnénk, ha ebben az esetben is ők maguk jelentenék be, hogy kik a valós tulajdonosok a médiumok mögött, és azt is bejelentenék, hogy milyen külföldi alapoktól, alapítványoktól vagy cégektől kaptak támogatást az elmúlt időszakban.
Arról is beszélt államtitkár úr, hogy a hazai ellenzék milyen gondokkal és problémákkal küzd az offshore területén. Az MSZP-ről beszélve elmondhatjuk, hogy ők ebben élenjártak, hiszen Horn Gyulát leszámítva valamennyi eddigi miniszterelnökük rendelkezett offshore cégekkel. Medgyessy Péter Alstom-botrányáról beszélt Dömötör Csaba államtitkár úr; tudjuk azt, hogy Bajnai Gordon lakása is egy offshore cég tulajdonában volt, amelyben lakott, ő maga offshore cégnek volt a vezetője; ugyanúgy, mint Gyurcsány Ferenc, akiről a mai napig nem tudjuk azt, hogy a Luxemburgban alapított cégét milyen forrásokból alapította. Mai friss hír, hogy az Együtt egyik fő támogatója is több offshore cég tulajdonosa, amelyek részben Cipruson, részben a Brit Virgin-szigeteken vannak bejelentve. Az a helyzet, hogy ő maga pedig Panamában lakik. Itt is érdeklődéssel várjuk azt még, hogy milyen pénzeket és honnan áramoltatott az Együtt irányába.
És ne feledkezzünk meg a Jobbikról sem. Az is elhangzott ma, hogy Kovács Béla ügye az egyik legnagyobb botrány ma Európában, hiszen ott sem tudjuk, hogy Kovács Béla milyen pénzeket honnan kapott, azokat hogyan mozgatta, miként kerültek a Jobbikhoz. Miként a legfrissebb hír az elmúlt napokból az, hogy a Panda nevű cég tulajdonosai szintén offshore cégeket birtokolnak, és ha jók az információink, akkor ők Vona Gábor pártelnök úr környezetében mozognak.
(16.00)
Ne feledkezzünk meg Simor Andrásról sem, aki jegybankelnökként 800 millió forintot parkoltatott egy offshore cég számláján, és az ellenzéknek nagy erőfeszítéseibe telt, míg rá tudtuk bírni arra, hogy hozza már haza a pénzét, mutasson példát a magyar vállalkozásoknak. Úgyhogy botrányból van bőven.
Azt gondolom, azok az eredmények, azok a lépések, amelyeket a magyar kormány az elmúlt években megtett, európai szinten is kiemelkedőek. Azt tudom ígérni önöknek, ha érdemi felvetések lesznek a mai napon, akkor a kormányt meg tudjuk győzni arról, hogy ezeket fogadja el és építse be jogszabályjavaslataiba. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
