DR. SCHIFFER ANDRÁS,

Teljes szövegű keresés

DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor a Lehet Más a Politika frakciója kezdeményezte ezt a vitanapot, nekünk nem az volt a fejünkben, hogy ez a vitanap arról szól, hogy a XX. század levitézlett magyarországi pártjai egymás szennyesével próbálják a saját szennyesüket tisztára mosni. Azért kezdeményeztük ezt a vitanapot, mert globálisan is és nemzeti szinten is, ha valami stratégiai kérdés, sorskérdés, akkor az, hogy az adóparadicsomokat miként tudjuk felszámolni.
Nemrégiben Thomas Piketty bemutatta, hogy a ma létező globális kapitalizmusban csak az tud meggazdagodni, aki örököl. John Rawls amerikai filozófus szerint, ha nincs jelentős állami újraelosztás, azok, akik nem születnek gazdag családba, esélyük sincs a kapitalizmusra. Éppen ezért kulcskérdés az emberek boldogulása, és elsősorban a szegény emberek és a szegény országok állampolgárainak boldogulása szempontjából, hogy az adóparadicsomokat föl tudjuk-e számolni. És teljesen világosan látnunk kell azt is, hogy a különböző globális nagyvállalatok, valamint az egyes országok rabló döntéshozóinak adócsalásai, az ipari méretű adóelkerülés nem tesz mást, mint megkárosítja az egyes nemzeteket, ma az offshore-ozás a társadalom és a környezet globális kizsákmányolásának egyik legfőbb eszköze. Ezért kell beszélnünk erről a jelenségről és nem azért, hogy azok, akik bűnösek az elmúlt huszonöt év minden szennyesében, itt egymás bűneivel próbálják saját magukat tisztára mosni.
El kell azt is mondani, hogy azért állunk szemben egy súlyos jelenséggel, mert az eltitkolt jövedelmek mindenütt a világon drámai mértékben csökkentik az egyes országok adóalapját. Nem igaz az, hogy az offshore egyszerűen adóverseny lenne, tisztelt Országgyűlés. Ezért is fals az a kormányzati reakció, amit offshore ügyben néhány napja hallhattunk. A nyugati jóléti államok például csak 30-35 százalék körüli társaságiadó-szintekkel fenntarthatók. Csak ez garantálja azt, hogy az emberek szerte Európában minőségi oktatásban minőségi tudáshoz, minőségi egészségügyhöz férhessenek hozzá. Nincs az az állam Európában, amelyik versenyezni tudna az offshore joghatóságok 1 százalékos adókulcsaival. Ez nem egészséges adóverseny, hanem egész egyszerűen a jóléti rendszerek finanszírozásának az aláásása.
Világossá kell tennünk azt is, hogy akkor, amikor az egyes kormányok szerte Európában megszorításokat hirdetnek, nagyon sokszor azok a politikusok maguk is bűnösök abban, hogy olyan helyzet alakul ki, hogy egyáltalán fölmerüljenek a megszorítások, akik megszorításokról papolnak. Hogy egy konkrét példát mondjak: pár évvel ezelőtt a görög konzervatív kormány - tehát a Fidesz testvérpártja által vezetett kormány - fő tárgyalója, miközben alkudozott a németekkel, hogy hogyan sarcolják meg a görög embereket, kiderült, hogy offshore helyen rejtegeti a saját vagyonkáját. És teljesen nyilvánvaló, hogyha ezek a pénzek, amiket akár Görögországról, akár Magyarországról vezető politikusok és a velük összegyógyult különböző gazdasági megfejtők kiszivattyúztak adóparadicsomokba, ma ott lennének az államkasszában akár Görögországban, akár Magyarországon, nem lenne szükség megszorításokra.
Az offshore-ozásnak ma négy tragikus hatása van globálisan is és az egyes országokra nézvést is. Először is, a piac hatékonyságára hivatkozva ugyan, de elvonja a finanszírozást azoktól a jóléti rendszerektől, amelyek a hetvenes években kialakultak. Tehát a neoliberális ideológia „joggal” mondhatja azt, hogy ezek a jóléti rendszerek túl drágák. Az offshore helyek, az offshore rendszer gyakorlatilag fenntarthatatlanná teszik a különböző jóléti intézkedéseket.
Másodszor: a könnyen befolyásolható, korrupt adóparadicsomok létezése zsaroló potenciált jelent, így lehet könnyedén kikényszeríteni például a különböző európai államoktól is azt, hogy legyen adócsökkentés, legyen dereguláció, ami nem jelent egyebet, mint a jóléti rendszer, az oktatás, egészségügy kivéreztetését és egyébként is az embereket, a közösséget védő szabályoknak a leépítését.
(16.50)
Harmadrészt pedig azzal is szembe kell néznünk, hogy a fejlesztési pénzek többszöröse megy el valójában adóparadicsomokba. Tehát akkor, amikor egyetlen dollár fejlesztési támogatást adnak egy szerencsétlen sorsú afrikai államnak, utána tíz dollár megy el adóparadicsomokba. Tehát akkor, amikor hetykén leverik a témát az asztalról, mondván, hogy ez nem alapvetően a magyar kormánynak és nem alapvetően Magyarországnak a problémája, gondoljanak arra, hogy addig, amíg a fejlesztési támogatások nem érik el a kívánt hatást, hanem tolvaj politikusokat, tolvaj diktátorokat gazdagítanak, nem kell csodálkozni azon, hogy a migrációs válságok újra és újra fognak termelődni.
Végül és egyáltalán nem utolsósorban, az offshore-ozás aláássa a demokráciát. Hiszen kik azok, akik adóparadicsomokba utalják ki a jövedelmüket? Egyrészt azok a politikai döntéshozók, gazdasági döntéshozók, akik korrupt magatartásukért elfogadták a csúszópénzt, illetve azok, akik egész egyszerűen nem akarnak adózni.
Tisztelt Országgyűlés! A számok globálisan is egészen mellbevágóak. Egy kutatás szerint 21 billió dollárnyi be nem jelentett vagyonnal rendelkeznek a világ leggazdagabbjai offshore paradicsomokban 2010-ben. Ez nagyjából egyenlő az Amerikai Egyesült Államok és Japán teljes éves kibocsátásával. Az Oxfam januárban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a világ 62 leggazdagabb emberének vagyona megegyezik a Föld szegényebbik felének, azaz több mint 3,5 milliárd embernek a vagyonával.
Nem mehetünk el egyáltalán szó nélkül amellett, hogy a nyolcvanas évek óta Magyarországról adóparadicsomokba 242 milliárd dollárt áramoltatott ki a politikai-gazdasági elit, tehát a magyar államadósság két és félszeresét. Ez azt jelenti, hogy a különböző megszorító csomagokra, Bokros Lajostól Orbán Viktorig, nem lett volna szükség, ha ezek a pénzek itt vannak Magyarországon.
Nem lett volna szükség az elmúlt 25 évben megszorításokra, ha nem szivattyúzzák ki az itt megtermelt jövedelmet a magyar nemzetgazdaságból különböző adóparadicsomokba.
Tisztelt Országgyűlés! Világosan kell látnunk azt is, hogy a nemzetközi kutatások, a Tax Justice Network kutatása szerint Magyarország benne van az offshore-ozás által legkedvezőtlenebbül érintett húsz ország között ezzel a 242 milliárd dolláros veszteséggel, és ezzel megelőzünk olyan országokat, mint Lengyelország, Ukrajna vagy Kazahsztán.
Akkor, amikor a hazai viszonyokról beszélünk, persze, lehet és kell is dobálóznunk nevekkel, hiszen pontosan emlékszünk az elmúlt évtizedekből arra, hogy akár a Simicska-Puch-tengelyhez, Veres Jánoshoz, Boldvai Lászlóhoz vagy éppen Bajnai Gordonhoz milyen adókímélő technikák tapadtak. Emlékszünk arra, amikor Orbán Viktor még kijelentette Simor jegybankelnöksége idején, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem lehet offshore lovagok szálláshelye. Eltelt pár év, és azt látjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank offshore lovagok szálláshelye. (Németh Szilárd István: Ez nem igaz!) De igaz, Németh képviselőtársam, hiszen a Panama-iratok között többek között kik bukkantak fel? Vona képviselőtársam felemlítette Kerényi regionális pártigazgató urat, de emlegethetjük a Matolcsy-rokonság egyik szereplőjét, a Matolcsy-Szemerey-klán egyik tagját, aki haszonélvezője egyébként annak a birodalomnak, ami a jegybank körül kialakult.
Elmondhatjuk azt is, hogy természetesen önök joggal hivatkoznak arra, hogy az új Alaptörvény a nem átlátható struktúrájú szervezeteket az államháztartási törvénnyel együtt az állami támogatásokból kizárta, mint ahogy a Bajnai-kormány különböző utódpártjai is joggal hivatkoznak arra, hogy még a Bajnai-kormány hozott egy szabály, amely szerint a külföldre utalt szolgáltatási díj, kamat vagy jogdíj után a hazai kiutalónak 30 százalékos úgynevezett forrásadót kell fizetnie. Az a kérdésem, Vejkey képviselőtársam, hogy ha ennyire büszkék a teljesítményükre, miért törölték el ezt a szabályt, amit történetesen még a Bajnai-kormány hozott, hogy aki külföldre utal pénzt, annak 30 százalékos úgynevezett forrásadót kell fizetnie. Miért könnyítették meg, Vejkey képviselőtársam, az offshore lovagok dolgát?
De mehetünk tovább. Hogy van az, hogy a letelepedésikötvény-biznisz körül kizárólag offshore cégek vannak? Milyen nemzeti tőkésosztályról beszélnek önök akkor, amikor különböző kajmán-szigeteki meg Marshall-szigeteki befektetőket gazdagítanak?
Tisztelt Országgyűlés! Mi ezt a vitanapot azért hívtuk össze, hogy arról beszéljünk, hogy egyszer s mindenkorra hogyan lehet ezt a pénzszivattyút Magyarországon elzárni. Az LMP három alkalommal tett le törvényjavaslatot a Ház asztalára, a Fidesz-KDNP mindhárom alkalommal azt mondta, hogy nem is kíván tárgyalni azokról az eszközökről, amelyekkel egyébként az offshore szivattyú elzárható lenne. Világossá szeretném tenni, az, amit önök az Alaptörvényben megtettek, látszatintézkedésre is kevés. Mert mi a saját törvényjavaslatunkban világosan definiáltuk, hogy mit értünk offshore alatt. Offshore alatt értjük az úgynevezett jogi offshore-t, tehát amikor nem átlátható a tulajdonosi struktúra, és értjük az úgynevezett gazdasági offshore-t, amikor Andorrától Vanuatuig bejegyzett cégek próbálnak garázdálkodni Magyarországon. Ezek között ott van az Andy G. Vajna, a legbátrabb magyar által kedvelt Curaçao, ott van az Együtt nevű párt által kedvelt Panama, és még sok egyéb ország is.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az lenne a tiszteletteljes kérésünk, hogy a Fidesz-KDNP legyen partner abban, hogy Magyarországon úgy, ahogy az LMP a Ptk. kodifikációjánál már követelte, ne lehessen bejegyezni ilyen offshore hátterű cégeket. Legyenek partnerek abban, hogy állami, önkormányzati szervek, állami, önkormányzati cégek, még a Magyar Nemzeti Bank se köthessen ügyletet offshore hátterű cégekkel. Vejkey képviselőtársam miért fedezi azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank Saint Vincent-szigeteki cégnek utalja ki a sokmilliós vételárat? Miért fedezik az offshore lovagokat? Miért fedezik azokat a cégeket, akik a letelepedésikötvény-bizniszből húznak hasznot, és azt utána, megkárosítva a magyar adófizetőket, megkárosítva a magyar egészségügyet, oktatást, kiszivattyúzzák adóparadicsomokba?
Mi követeltük azt is, hogy a fejlesztési források környékéről seprűzzék ki az offshore lovagokat, és természetesen követeltük azt is, hogy koncessziós jogokat se kaphasson olyan személy, akinek offshore érdekeltsége van. Tehát amennyiben az LMP javaslatait elfogadta volna a parlament, Andy Vajna, a kétkarú rabló valóban kaszinókoncesszióval ma nem rendelkezne Magyarországon. Sőt továbbmegyek, állami megbízatással sem, hiszen a történet akkor kerek egész, ha kimondjuk azt, hogy állami megbízatást nem viselhet olyan személy, akinek offshore érdekeltsége van.
Ma azt látjuk, hogy önök, hasonlóan az elődeikhez, fedezik az offshore lovagokat. Ez nem pusztán korrupció kérdése, az offshore-ozás aláássa a jóléti intézkedéseket, aláássa a jóléti rendszert. Ezek a pénzek, amik offshore-ba mentek ki az elmúlt 25 évben, ma hiányoznak iskolákból, hiányoznak kórházakból. Én arra szeretnék világos, egyenes választ öntől is, Vejkey képviselő úr, és Tállai államtitkár úrtól is, hogy miért akadályozzák azt, hogy az offshore lovagokat kiseprűzzük az országból, miért akadályozzák azt, hogy semmissé tegyünk minden olyan jogügyletet, amit állammal, önkormányzattal, állami, önkormányzati szervvel offshore hátterű cégek kötnek. Adjanak világos választ arra, hogy a Fidesz-KDNP-nek milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy offshore hátterű cégek itt garázdálkodjanak, és kiszívják az életerőt a magyar nemzetgazdaságból.
Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor az offshore elleni fellépésről kezdeményeztünk vitanapot, természetesen arról is szeretnénk szólni, hogy Magyarországnak egyébként, mint az Unió tagállamának, milyen teendői lennének európai uniós szinten. 2009-ben, amikor Orbán Viktor még azzal volt elfoglalva, hogy Simor Andrást és Bajnai Gordont felváltva éjjel-nappal offshore lovagozta, tett egy olyan nyilatkozatot, hogy ő megállapodott Angela Merkellel, mint a CDU elnökével - akkor még virágoztak a pártkapcsolatok a CDU és a Fidesz között -, hogy a CDU és a Fidesz együttesen fog fellépni az adóparadicsomok felszámolása érdekében. Érdekelne Németh Szilárd alelnök úr beszámolója, hogy mit tett a Fidesz az Európai Néppárt szintjén annak érdekében, hogy az adóparadicsomokat az egész Európai Unióban felszámoljuk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
(17.00)
ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő nem jelentkezett felszólalásra, kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak. Parancsoljon!
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem úgy tűnik, hogy Schiffer András összehívta a mai vitanapot, de valójában sem neki, sem az LMP-nek nincs mondanivalója offshore ügyben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem