DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt a vitanap szűkebb értelemben vett offshore tárgykörére rátérnék, felhívjam az önök figyelmét a kereszténydemokraták bölcseleti emlékezetéből arra a vezérfonalra, amely szerint három dolgot tarts szem előtt, mielőtt cselekszel: honnan jössz, hová mész és ki előtt kell hogy számot adj életed cselekedeteiért, vagyis minden körülmények között szem előtt kell tartanunk azt, hogy kik vagyunk, mit képviselünk, vagyis mi az identitásunk. Tudnunk kell, hogy az identitás nem primer definíció, mert egyrészről míg horizontális és vertikális, addig másrészről lehet etnikai, vallási, kulturális és földrajzi. Mindenkinek van tehát konkrétan meghatározható identitása, még akkor is, ha azt tagadja, vagy ha nem ismeri fel, mert gyökértelen társadalomban él. Így van identitása a szocialistáknak, a liberálisoknak, a zöldeknek, az anarchistáknak is, és éppúgy nekünk, kereszténydemokratáknak is van identitásunk, amely alapvetően nemzeti keresztény, és életünk minden területére kihat.
Így van egy gazdaságpolitikai vetülete is identitásunknak, amely legjobban a Rerum novarum enciklikában foglalható össze: egyrészről bíráljuk a marxizmuson alapuló gazdaságpolitikát, de egyúttal bíráljuk a pusztán kapitalista gazdaságpolitikai rendszert is; másrészről támogatjuk azt a berendezkedést, ami ösztönzi az államnak a gazdaságon belül kiemelt szerepvállalását. Kereszténydemokrata identitásunk tehát úgy az osztályharc, mint az individualista liberalizmus elutasításán alapul olyképpen, hogy központi értéknek az organikus fejlődést és a társadalmi békét tekintjük, amelynek középpontjában a teremtett ember áll.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A polgári társadalmi berendezkedés hozta létre a társadalmi szerződést, amelynek lényege, hogy egy magasabb civilizációs szint elérése érdekében a nép szerződik az állammal a közös célok megvalósítása érdekében. Ezért a társadalom tagjai befizetik az általuk megtermelt javak törvényben meghatározott hányadát, vagyis adót fizetnek, az állam pedig ebből fenntartja magát és megvédi honpolgárait, továbbá az újraelosztási rendszeren keresztül különböző jogcímeken összegeket visszajuttat az arra jogosultak részére.
A fentiek okán az adóelkerülés, akár offshore cégen keresztül, akár más módon történik, közvetlenül érinti a társadalom minden tagját, ugyanis, ha kevesebb adó kerül befizetésre, mint amennyi az adójogi törvények alapján előírt lenne, úgy a közös feladatok ellátására kevesebb forrás fog rendelkezésre állni, az adó ugyanis az állam költségvetésének a legfontosabb bevételi forrása.
Mindezen okoknál fogva az offshore és az adóelkerülés kérdése társadalmi-közösségi létünk egyik legfontosabb kérdése, amely egyúttal rendkívül komplex is. A jogkövetés ugyanis az adójog területén olyan társadalmi beállítódás, amely egyrészről külső jogi, gazdasági, szociális következményekből eredő hatások, másrészről pedig belső, az egyén moralitásából fakadó hatások komplex eredménye. Mi, kereszténydemokraták, egyetértve a mester tanításával, úgy gondoljuk, hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és istennek, ami az istené.
(16.20)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nekünk, kereszténydemokratáknak az az álláspontunk, hogy csak azon országok és azon Európa lesz életképes, amely a gazdasági és társadalmi élete mindennapi szöveteibe visszaépíti a keresztény értékeket, a keresztény etikát. Mi új Alaptörvényt alkottunk, mely Isten nevével kezdődik. Mi a Szent István-i alapokon tekintünk Magyarországra és Európára, ezzel elismerve az európai önazonosság fontos elemeként a keresztény gyökereket. Mi úgy gondoljuk, hogy kontinensünk jövője és ezáltal az úgynevezett nyugati világ jövője nagyban azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e Európának kilépnie a krisztofóbiából, vagyis a létének alapját képező keresztény gyökerek megkérdőjelezéséből.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a gazdaságijog-alkotás lényegét és ezáltal az egész magyar gazdaság működésének lényegét abban látjuk, hogy a közjó szellemében elő kell segíteni honfitársaink életének kibontakoztatását az igazságosság alapján, nem pedig a többség vagy kisebbség érdekei szerint.
Ezért láttuk szükségesnek rögzíteni az Alaptörvényben a nemzeti vagyon, valamint a közpénzek védelme érdekében mindkettőre kiterjedően az átlátható gazdálkodás követelményét. Az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdése alapján a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
Az Alaptörvény 39. cikk (1) bekezdése alapján a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
Az Alaptörvény 40. cikkében pedig azt rögzítettük, hogy a közös szükségletekhez való hozzájárulás, vagyis maga az általános közteherviselés kötelezettség. Ez egyértelműen érinti az külföldi offshore cégeket, ugyanis az offshore cégeken keresztül a magyar állampolgár vagy gazdálkodó szervezet elkerülheti az amúgy számára kötelező közteherviselést, vagyis a hozzájárulást a közös szükségletekhez.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az általános közteherviselés okán láttuk szükségesnek azt is, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza az átlátható szervezeti minőségre vonatkozó részletszabályokat, melyeket a törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja az alábbiak szerint határoz meg.
1. Az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100 százalékos részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság.
2. Az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek: tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető; amennyiben az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van; vagy amennyiben nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak; illetve a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében pedig az előző pontokban részletezett feltételek fennállnak; az a civil szervezet és vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek: vezető tisztségviselői megismerhetők; a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25 százalékot meghaladó részesedéssel; székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján megállapítható, hogy olyan törvényeket alkottunk, amelyek alapján az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, az öröklés vagy törvényes rendelkezés alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely tagja nem átlátható.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közteherviselés általánossá tétele okán szükségesnek láttuk azt is, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény is tartalmazzon előírásokat az átláthatósággal kapcsolatban a költségvetési támogatások nyújtásával összefüggésben. Az Áht. az előirányzatok felhasználásának korlátairól szóló 29. alcímében a 41. § (6) bekezdésében rögzíti, hogy az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján a képviselői megbízatással kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok közt is megalkottuk a gazdasági társaságban való társaságra vagy részvényesi pozíciókra vonatkozó tilalmat arra az esetre, ha a gazdasági társaság nem minősülne átláthatónak.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben a politikai vezetők tekintetében határoztuk meg az összeférhetetlenségi szabályokat. Itt még vannak tartalékaink, ugyanis a gazdasági összeférhetetlenség a vezető tisztségviselőre, illetve felügyelőbizottsági tagságra terjed ki, de nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra.
A fenti összeférhetetlenségi rendelkezéseken kívül továbbá megalkottuk a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIV. törvényben a szakmai vezetőkre, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, illetve a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben, továbbá a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből is egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt hat évben a Fidesz-KDNP-többségű parlament minden korábbit meghaladóan számos összeférhetetlenségi szabályt alkotott a demokrácia erősítése érdekében. Az összeférhetetlenség célja ugyanis alapvetően a hatalmi ágak elválasztásának biztosítása, pártatlan, befolyásmentes feladatvégzés garantálása, illetve a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok esetében az átlátható és befolyásmentes tevékenység ellátásának biztosítása.
Az offshore társaságokban való részvényesi vagy tagi részesedés tilalmával kapcsolatban szükséges kiemelni azt, hogy jelenleg nincs meghatározva a magyar jogrendszerben, hogy mi tekinthető offshore cégnek. (Dr. Schiffer András: Meghatároztuk.) Az ezzel kapcsolatos ellenzéki törvénymódosítási javaslatokban használt fogalom, kedves Schiffer képviselő úr, nem volt megfelelő (Dr. Schiffer András: Miért?), ugyanis olyan részei vannak a fogalom-meg-határozásnak, mint alacsony mérték, valós gazdasági tevékenység, amelyek tartalma nem azonosítható egyértelműen. Ugyanígy az egyes országok esetében felállított vélelem sem kellően megalapozott.
(16.30)
Sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nincs olyan elfogadott kritériumrendszer, amely esetében meghatározható lenne, hogy mely jogrendszert kell adóparadicsomnak tekinteni. Mindezek alapján alkotmányos szabályozást abban az esetben lehetne kialakítani, ha az offshore cég kategóriát objektíven meg lehetne alkotni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-KDNP nemzeti keresztény kormánya volt az első, amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatónak kell lenniük, és nyilatkozniuk kell végső tulajdonosukról. Korábban a balliberális pártok, a balliberális oldal a kisujját sem mozdította azért, hogy a közpénzekhez kizárólag csak átlátható vállalatok jussanak. Meggyőződésünk, hogy a jelenleg zajló vizsgálatok - mert tudjuk, hogy számtalan vizsgálat van - eredményesek lesznek, bár kétségtelen, hogy egyes esetekben a külföldi partnerszervezetek nem mindig hajlandóak az együttműködésre.
A fent említett problémák ellenére az illetékes magyar szervek feladataikat magas szinten látják el, vizsgálatok folynak, így felelősségre vonást kezdeményezni fognak mindazokkal szemben, akik nem tartották be hazánk törvényeit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
