NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Többen megpróbálták megfogalmazni, hogy mi a mai vitanap célja. Azt gondolom, így hallgatva az összeborult ellenzéket, mert gyakorlatilag itt szélsőbaltól szélsőjobboldalig mindenki nyomja a magáét (Moraj az MSZP és a Jobbik soraiban.), és egyébként a valóság, illetve az arra adott válasz, az arra adott kormányzati, parlamenti intézkedések, a meghozott jogszabályok, az a gazdasági környezet, amiben ma Magyarország élhet, azt gondolom, 2010 óta felmenő rendszerben, de 2014 óta pedig a maga teljességében - hallottuk itt az adócsökkentés politikáját, hallottuk azokat az alkotmányos, alaptörvényi biztosítékokat, amelyek nem teszik lehetővé, hogy vad offshore cégek, tehát direkt adóelkerülő offshore cégek Magyarországon közpénzhez jussanak, Magyarországon részt vehessenek akár a közbeszerzésben -, ezek mind mellékesek a számukra. Elmondják a magukét, jön rá egy válasz, utána megint folytatódik az egész tovább.
Tehát gyakorlatilag a mai vitanap az elmúlt időszak vitanapjait idézi mindenki elé. Ugyanez történt a pedagógus-vitanapon, ugyanez történt a közbiztonsággal kapcsolatos vitanapon, tehát bármilyen vitanapot szervezünk, ugyanezt tapasztaljuk, ugyanezt látjuk, ugyanezeket a mozgatórugókat, a hataloméhséget, a kormány megbuktatási szándékát, a mindenáron való politikai balhékeltést látjuk ebben az egész törtnetben.
Nincs is ezzel probléma addig, amíg történelmi távlatokba vissza nem tekintünk. Szolzsenyicin azt mondta, hogy nincs az a vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana (Dr. Staudt Gábor: Mert még nem ismerte a Fideszt!), ha a mozgalom érdeke vagy a személyes boldogulása így kívánja.
(18.40)
Amin én, mondom, rendkívül csodálkozom, hogy a Jobbik gátlástalanul - és ez olyan, mintha a tegnapi kongresszusuk folytatása lett volna, hallgatva itt Vona Gábort -, gátlástalanul csatlakozik ehhez az elvhez, és gyakorlatilag bármekkora hazugságra képesek. Ne haragudjon, képviselőtársam, de azért a letelepedési kötvényeket így elintézni! 1100 milliárdot hozott a magyar költségvetésbe. 1100 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény a magyar költségvetésbe (Dr. Staudt Gábor: Nem annyit hozott! 200-at mondott a Rogán. - Az elnök csenget.), és a letelepedési kötvény az a forma, az a nem illegális forma, amit egyébként a kedves elvtársak összekevertek, hogy egyébként folyik a küzdelem az illegális bevándorlással, de bezzeg itt van ez a letelepedési kötvény.
Ez a kettő nem ugyanaz. A letelepedési kötvény nemzetbiztonsági szempontból a legbiztonságosabb rendszer. A legbiztonságosabb rendszer, és ehhez nem kell engem megkérdezni, mert a Jobbik képviselője is ott ül a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén, és ő is pontosan tudja, amikor a tájékoztatást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól megkapja a kötvényekkel kapcsolatban, hogy miről beszélünk. A kötvények jutalékát nem a magyar állam, nem a magyar adófizetők fizetik ki, ezt is pontosan tudják, ugyanúgy, mint mi, de ezzel teljesen ellenkező állításaik vannak.
A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok és a 260 milliárd. Alapítvány, mindenki tudja, nem kell nagyokat nézni - a 260 milliárdot el lehet költeni? Hogy lehetne már elkölteni, az alapítványi vagyon! Az alapítványnak azt kell felhasználnia, és ha abból van befolyó jövedelme, akkor azon felül, ami keletkezett jövedelem, azt költheti el. De itt megy ez a szöveg, most már hozzászoktunk ehhez, és még sorolhatnám az összes olyan, hajánál előrángatott történetet, amit akár a jobbikosok, akár az MSZP-sek megosztottak velünk.
Egy biztos, hogy az, amit én most ismertetni fogok önökkel, egy csepeli példa, hogy hogyan lehet kirabolni egy önkormányzatot, hogy lehet kirabolni a csepeli embereket, hogy lehet gyakorlatilag annak a prosperitását teljes egészében megszüntetni két és fél évtized alatt, az már nem fordulhat elő ma Magyarországon. Itt a Csepel SC-ről, a Csepeli Munkásotthonról és a Csepel Művekről van szó, óriási pénzekről, és mind valahol fókuszban, amikor visszametsszük ezt az egészet, akkor egy offshore cégnél, egy elvtársak által gründolt és helyzetbe hozott offshore cégnél landol az egész ügy.
Nem szeretnék nagyon messzire visszamenni, de elég lesz, ha 1991-ig fölvázoljuk ezt a történetet. Csepelen, ami történt, akár, ha nézzük az első világháború előttről egészen a rendszerváltásig, Csepel története nem más, mint a gyár története, az, amit Weiss Manfréd alapított, amiről itt néhány héttel ezelőtt beszéltünk, hogy mekkora tette volt Weiss Manfrédnak, amikor megalapította ezt a gyárat, illetve meghozta azokat az intézkedéseket, amivel helyzetbe hozta Csepel lakosságát akár kulturális, akár egyéb, szellemi szinten, akár jóléti szinten, ahogy a munkásokról gondoskodott.
Ennek valamikor 1989-90-re teljes egészében vége lett, az elvtársak elveszítették a hatalmat is. Egy 35 fős képviselőtestület jött létre Csepelen, abban volt egy kriptokommunista meg egy kommunista, az összes többi vagy valamilyen új párt, vagy valamilyen régi történelmi párt képviselője volt, és egy SZDSZ-fideszes polgármester került Csepelen a polgármesteri székbe, hatalomra. De úgy hozta az élet, hogy a gazdasági ügyekről nem tudtak dönteni, mert még azt se tudták, hogy hogyan kell bemenni az önkormányzatba, merről támadjanak. De az elvtársak pontosan tudták, ez személyükben levezethető egyébként. Később országgyűlési képviselők, polgármesterek lettek a volt első titkárok, Podolák György nyakig benne van ebben az ügyben, Avarkeszi Dezső, gondolom, ismerősek ezek a nevek, volt államtitkár, Tóth Mihály, az utolsó első titkár és így tovább. De ne menjünk ennyire bele a részletekbe!
A gyárat fogták és egy holding szervezetbe szervezték, és tokkal-vonóval ellopták. A Csepel SC teljes vagyonát, az összes ingatlanát, az összes ingóságát egy alapítványba vitték ki, ez a Csepel SC Alapítvány. A Csepeli Munkásotthont szintén egy alapítványba vitték ki, ez a Csepeli Munkásotthon Alapítvány. Legyen az elég, hogy ebben a két alapítványban az egyik vezetője, kuratóriumi főnöke Podolák György volt, a másiké meg Avarkeszi Dezső, és olyan szabályokat hoztak meg, betettek egy-egy díszembert, aki a csíkzsebből lógott ki, aztán mindig bólogatott nekik, tehát valaki, mintha a másik oldalon lett volna, de az se ott volt, és ezek az emberek olyan döntéseket hoztak, amilyeneket akartak. Meg lehetett azt tenni tíz éven keresztül, hogy gyakorlatilag felélték a csepeli sport összes ingatlanát, a belvárosi vívótermet, a siófoki üdülőt, a csokonyavisontai szállodát, mindent, ami akkor a sportot szolgálta.
Amikor elfogyott a vagyon vagy már nem lehetett nagyon garázdálkodni, akkor úgy döntöttek, hogy ezt valamilyen formában át kéne játszani, de mindent hagytak legatyásodni teljesen, hogy ne legyen ára, de még mindig így is volt ára a történetnek, 4-5 milliárdot még így is ért. Hát, mit kellett csinálni? 2005-ben egy offshore hátterű cégnek, a Cs. Sziget Investnek, amelyik egy 220 offshore cégből álló cégbirodalom Magyarországon - Jelinek Dánielnek hívják a főnökét, az itteni megbízottját, Delaware-ben van a főcég bejegyezve -, annak így odaadták az alapítói jogokat, tessék! Szó szerint, se szerződés róla, se semmi. Az alapítók úgymond lemondtak vagy elhaltak, mindegy, valaki valamerre eltűnt.
A bírók észnél voltak, kétszer megtagadták ennek a bejegyzését, de nem tudták tovább megtagadni, mert egyszer csak született egy jogegységi határozat. Született egy olyan jogegységi határozat, amelyik azt mondta, hogy de, be kell jegyezni. Mit tudott tenni a cégbíró? Bejegyezte, és így jutott át az egész Csepel SC-vagyon egy offshore cégbe. És amikor, kedves jobbikosok, én tavaly ide behoztam a Csepeli Munkásotthonról szóló törvényt, hogy ezt megakadályozzam - abban igazuk van, hogy 5 évvel a 2010-es hatalomátvétel után, de ezek ilyen erősek, ezek ellen nem megy úgy a küzdelem, hogy 2010 októberében küzdünk, aztán már novemberében minden le van játszva, ezek ilyen erősek -, akkor a jobbikosok végig itt ellenem beszéltek, az ellen beszéltek, hogy törvényben oldjuk meg ezt a helyzetet, folyamatosan.
Otthon nem merték, otthon a jobbikos képviselő az önkormányzatban megszavazta, de itt végig ellene voltak. Mondják meg, hogy miért. Miért nyújtottak segédkezet ebben az ügyben? Vagy nem ismerték és felelőtlenül megtették, amit megtettek Csepeli Munkásotthon-ügyben, és továbbra is ott tartják egyébként a lehetőséget arra, hogy lenyúlhassák. Igaz, hogy ha most már a bíróság fogja alkalmazni a törvényt, egy éve hoztuk meg a törvényt, de még a bíróság nem döntött, de ha esetleg méltóztatik egyszer alkalmazni, akkor nagy valószínűséggel nem tud másképp dönteni, mint hogy nem engedi, hogy offshore cég kezébe kerüljön, mondjuk, a Csepeli Munkásotthon.
Tehát én azt gondolom, hogy akkor, amikor ezt a vitanapot elhatároztuk, akkor tényleg abban a mederben kellett volna menni, amit az államtitkár hölgy és az államtitkár urak itt próbáltak képviselni. Szerintem nagyon szakmai volt a hozzászólásuk, nagyon tisztességes, a történelmi hátteret is bemutatta Fónagy államtitkár úr, hogy gyakorlatilag mekkora melóval kell itt küzdeni. Ez nem fog úgy menni, nem tudjuk úgy a saját közös dolgainkat rendezni, nem tudjuk hazánk életét úgy intézni, ha türelmetlenek vagyunk, és folyamatosan azt nézzük, hogy kibe hogyan vághatnánk bele a fejszét. Tehát azt gondolom, hogy az irány jó, hallottuk a jogszabályi környezetet, a gazdasági környezetet, és azt, amit a kormány és a parlament itt elindított 2010-ben, azt kell, azt hiszem, betetőznünk.
Ma minden biztosíték megvan arra, hogy ilyen, a Vörös Csepel című könyvben összefoglalt Csepeli Munkásotthont, a Csepel SC-t, és akkor mondom, még nem beszéltem a csepeli gyárról, amely a végén teljesen összeér az offshore céggel. Tehát ma a csepeli gyár kétharmada annak az offshore cégnek a tulajdona, akik egyébként le akarták nyúlni a Munkásotthont is, és le akarták nyúlni a Csepel SC vagyonát is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra az LMP képviselőcsoportjából Sallai R. Benedek képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Beszélgessünk nagyobb békességgel! Nem tudom, mi vált ki ilyen heves indulatokat. (Németh Szilárd István: Talán a Csepeli Munkásotthon vagy a Csepel SC, nem tudom.) Tehát a Csepel SC, vagy nem tudom, hogy mi az oka.
Kezdem azzal, azért, hogy a békességet hozzam, hogy Hollik képviselőtársamnak rögtön arra reagálok, amivel egyetértek teljes mértékben. Ezt a szót mondta, az offshore alapvetően rossz és erkölcstelen. Teljes mértékben egyetértünk ebben, és ez nagyon messze van attól, amit Fónagy képviselőtársam mondott, aki elkezdte megkülönböztetni azt, hogy közpénzes offshore meg magánpénzes offshore, meg hogy milyen célra használjuk; mondta azt a kést, hogy valakibe bele lehet vágni meg kenyeret lehet szeletelni. Tehát egyetértek Hollik képviselőtársammal, ez a mondata tipikusan erről szólt, szerintem alapvetően nem erkölcsös és rossz az offshore, emiatt üldözni kell, és ezért kell róla beszélni, ezért kell az, hogy a problémákkal szembenézzünk, hiszen nézzük meg, hogy önök mit tesznek. Az egyik szavukkal azt mondják, hogy a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy megszüntesse, a másik szóban meg azt mondják, hogy itt a hatalmas offshore botrány tőlem jobbra mindenkit érint.
(18.50)
Most akkor van offshore vagy nincs offshore? Ha önök szembenéznek ezzel és elismerik azt, hogy van bármilyen háttere ennek Magyarországon, akkor gyakorlatilag megteszik azt, hogy szembenézést valósítanak meg, miközben tagadják mégis a létét.
Dömötör Csaba államtitkár úr a propagandaminisztériumból kezdte itt a felszólalásokat. Nagyon érdekes szavakat és kifejezéseket mondott: végre a Fidesznek rendet kellett vágni. Ezt a kifejezést mondta. Ma már minden világos, ezt is elmondta; nem vitathatja senki, hogy mindent megtett a kormány, és utána felhozta az online pénztárgépeket. Mielőtt az online pénztárgépekre rátérek, hadd mondjam el, hogy Dömötör Csaba képviselőtársam valószínűleg még kiscserkész volt, miközben néhány frakciótársa már az MSZP-ben is lopott.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem