SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Én is Dömötör Csaba államtitkár úrra gondolok. Tehát összességében nyilvánvalóan lehet erről beszélni. Azért jó, amikor újból és újból visszakerülnek az online pénztárgépek, mert pont ez az a gondolkozás, ez az a nézetkülönbség, amiről beszélünk, amikor offshore-ról kell beszélni. Az online pénztárgépeknek nincs közvetlen közük az offshore-hoz. Az online pénztárgépekkel önök egy halom kisvállalkozót még inkább arra késztettek, hogy befizessen adókat; nem a multikat, akiknek mindenütt vonalkódos a lehúzásuk, hanem a kicsiket. Önök egy „anti Robin Hood” programot valósítanak meg, elvesznek a kicsiktől, hogy a nagyoknak adjanak.
Gyakorlatilag erről szól ez a nap, amiről beszélünk, és arról, hogy ezt a rendszert hogyan lehet felszámolni. Azért nem kell mentegetőzniük egy csomó ügyben, nem kell kikérniük maguknak, mert én nem állítom azt, hogy itt minden országgyűlési képviselőnek a frakcióban offshore érdekeltsége van. Mindössze azt állítom, hogy az offshore mint jelenség itt van Magyarországon.
Lefogadom, hogy Hollik képviselőtársam jobban ért a számítógépekhez, mint én. Ha a Google-ba beüti azt, hogy offshore cégek, az első ötven találatban meglátja azt, hogy lehet alapítani Magyarországon, és mennyien kínálják ezt a lehetőséget a mai napig. Amikor készültem ide, ezt tettem, megnéztem. Ez egy lehetőség, így próbálnak adót elkerülni. És ennek nincs pozitív változata. Nincs olyan, hogy közpénz meg nem közpénz.
Az az állítás, hogy közpénz nem megy ki, szintén nagyon-nagyon érdekes, ugyanis elmondják önök, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a közforrások ne kerüljenek ilyen átláthatatlan rendszerbe. Igen ám, de közben, ha közvetetten jogi személyek tulajdonolják az offshore-t, és a magyar jogi személynek van egy offshore tulajdonosa, és a magyar jogi személy tulajdonosa még egy jogi személynek, mint azt láttuk konkrétan az EU-s támogatások ügyében, akkor minden további nélkül közvetve ki tud kerülni a magyar adófizetői kötelezettség alól ezeknek a forrásoknak egy jelentős része, hiszen nagyon egyszerű technikákkal úgy kiviszik ott, hogy ne kelljen Magyarországon adózni.
Azért furcsa, amikor Bánki Erik képviselőtársam azzal jön, hogy Dániához, Svédországhoz, Finnországhoz képest itt egy adóparadicsomot csináltunk Magyarországon, mert ha ez egy jó eszköz lenne, akkor a magyarországi mutatók e tekintetben nem lennének rosszabbak, mint az említett országoké. Azoknak az országoknak, amelyeket itt említettek, a legmagasabb adókulcsuk 50 százalék meg afölött van. Ennek ellenére kisebb az offshore részesedésük, mint Magyarországnak. Ennek ellenére az adófizetési fegyelem magasabb, és a legtöbb mutatóban mégis eredményesebbek. Hát akkor, kérem szépen, ez az eszköz nem jó erre, akkor egy másmilyen eszközt kell találni. És azok az előterjesztések, amiket a Lehet Más a Politika több alkalommal is idehozott, lehetőséget kínálnak arra, hogy ezt megfontolják.
De én azt is elfogadom, hogy a Fidesz a nemzeti együttműködés rendszerében nem fogad el semmit, ami kívülről jön, de ha legalább elgondolkoztatnák önöket ezek az előterjesztések, legalább lesmittelnék valahogy és átírnák úgy, hogy beterjesztenék önálló képviselői indítványként, akkor lehetne látni egy törekvést. De jelen pillanatban azt látjuk, hogy két dolgot állítanak: hogy nincs ilyen Magyarországon, meg azt állítják, hogy a baloldalnál, a Jobbiknál meg ilyeneknél nagyon van. Ezzel a két állítással nagyon nehéz mit kezdeni. Miközben azt látjuk, hogy a közpénzeknek igenis van közük az offshore háttérhez.
Spéder Zoltán neve már elhangzott. Tipikus példáját láthatjuk annak, most már a médiumokból is, hogy önök most éppen kimonopolizálják neki a kistelepülési postaszolgáltatásokat és így tovább, miközben beütjük a nevét az offshore-ral együtt, és megjelenik, hogy jelentős mértékben érintett. De ugyanígy lehet látni a már többször emlegetett Habony-műveket és a hozzá tartozó Vajna András vállalkozót és kaszinóbizniszest, akiknek szintén megjelenik az érdekeltségük. És ez még nem minden, hiszen ezek csak üzletemberek, akik valamilyen formában kapcsolódnak a kormányhoz.
De kérem szépen, az a balatonfenyvesi ügy, amit jó párszor idehoztunk a parlament elé, amikor valakinek egy Natura 2000-es területből négy hektárt odaadtak ajándékba, hogy csináljon ott egy luxuskikötőt, és EU-s támogatásból 100 milliós nagyságrendet fordítottak erre, szintén offshore hátterű cég. Azt mondták, hogy tegyünk feljelentést. És mi történt? Tettünk feljelentést? És utána mi történt? Az ügyészség elutasította a nyomozást bűncselekmény gyanújának hiányában. Huszonnégy feljelentésnél tartok két év alatt, mert meggyőződésem, hogy bizonyítható a bűncselekmény. Önök milyen jogon kérik számon rajtam, hogy mit jelentünk fel, amikor gyakorlatilag nem tudunk benne eredményt elérni?
Az a kérdés, hogy milyen lehetőségeket találnak. S miután nagyon fogytán van az időm, hadd mondjam el, hogy egy francia közgazdász szerint az adóparadicsomokba menekített vagyon simán elkobozható lenne. Miért nem gondolkoznak el rajta? Én nem a Fidesz ellen vagyok, hanem azt akarom, hogy növekedjen az államkassza. Miért nem lehet elgondolkozni azon, hogy teljes mértékben betiltsanak Magyarországon bármilyen jogi tevékenységet olyan hátterű cégnek, amelyik nem egy átlátható hátterű országban bejegyzett? Sőt, továbbmegyek: miért ne lehetne ennél szigorúbb szabályokat hozni, és miért ne lehetne megtenni azt, hogy azt a rengeteg kimenekített pénzt valahogy visszaadjuk a jogos tulajdonosainak, a magyar állampolgároknak?
Hadd mondjak egy érdekes példát: 1791-ben merült fel az, hogy a földtulajdon nyilvántartását egységes rendszerbe kell alkotni. Akkor is a tulajdon és a birtok jelentős része ingatlanról és termőföldről szólt. Emiatt kitalálták ugyanebben az időszakban, hogy ennek kell egy egységes nyilvántartás. Ma már, aki itt ül, teljesen természetesen kezeli azt, hogy a termőföldet a földhivatal nyilvántartja, és helyrajzi számonként hozzáférhetően tudjuk a tulajdonosokat. A jogi személyek esetében, a vállalkozások esetében, a cégek esetében miért nem vezetjük be azt a nyilvántartási rendszert, ami lehetőséget teremtene arra, hogy minden egyes üzleti tevékenységet végző magyar üzleti fél teljes háttere átlátható legyen? És átlátható legyen az, hogy ne csak a kicsiknek legyen elszámoltatva az adója, mint ahogy az online pénztárgépekkel megvalósították az összes kisvállalkozás esetében. Nem! Pont ezeknek a nagyoknak, ugyanis a kisvállalkozók között, és megmondom őszintén, a magyar mezőgazdaságban sem ismerek senkit, aki offshore-ban gondolkozna, sőt valószínűleg egy jelentős résznek magyarázni kellene, hogy mi az. De pont azok, akik milliárdokkal bánnak, akik most a magyarországi milliárdos lista élén szerepelnek, azoknak a neve sorra és sorra felmerül. Az egyik milliárdosról nemrég kiderült, hogy 77 milliárdja van még pluszban Szingapúrban, és akkor valaki a fejéhez kapott, hogy ja, ott is van 77 milliárd.
És mi a cselekmény? Semmi. Vezeti tovább a magyar milliárdos listákat, és senki nem gondolkozik azon, hogy mi lesz az a megoldás, amikor azt a közvagyont, amit így kimenekítettek az országból, és megpróbáltak adózatlanul elbújtatni, vagy feketejövedelmet, azt hogyan lehessen teljes mértékben legalizálni.
Ehelyett mi történik? És itt van a kritika, amiben nem értünk egyet. Megpróbálják ezt legálissá tenni, és amnesztiát adnak az adócsalóknak. Ez történt az elmúlt években. Az adószabályokban éves szinten az amnesztia megtörténik, és azt mondják, hogy hozzák haza a pénzt, és mi engedjük, hogy itt nagyon alacsony adókkal adózzanak, hogy legalább itthon legyen a pénz, mert akkor majd államkötvényben meg nem tudom, miben megjelenik a magyar költségvetésben. Ez az az amnesztia, ami bűn. És ez az, amit felrovunk, hogy ez bizony nem mutat arra rá, hogy önök mindent megtennének.
És ugyanígy, amikor Hollik képviselőtársam számon kéri rajtunk, hogy a közbeszerzésekről szóló jogszabályt - ahogy államtitkár asszony is említette - nem szavazta meg az ellenzék, az azért volt, mert rossznak tartjuk, azért, mert alkalmatlannak tartjuk. Mondhatják azt, hogy ez az univerzum legszigorúbb közbeszerzési szabálya, ha közben a gyakorlat teljesen mást mutat az összes EU-s forrásfelhasználásnál, és nyilvánvalóak azok a családi kapcsolatok, amelyek döntéshozókhoz vezetnek. Lehet mondani azt, hogy ez mennyire jó, de a gyakorlat mást mutat. És azokat a jogszabályokat, amelyek alkalmatlanok egy eszközre, nem fogja megszavazni a frakciónk, mert próbálunk jobbakat keresni.
Azok az indítványok, amiket frakciónk tett ebben az ügyben, véleményem szerint jók. A vitanap arra jó, hogy beszélgessünk róla, arra jó, hogy szembesüljenek a problémával, hogy ez létezik, elismerjék a problémát, és keressenek megoldásokat. Az, hogy a nyilvántartás megszülessen, az, hogy az offshore vagyonok elkobzásra kerülhessenek, az önök lehetősége, parlamenti többségük van, minden további nélkül, ha van szándékuk, tudnak tenni ellene. És erre kérem nagy tisztelettel önöket.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.)
