DR. TILKI ATTILA
DR. TILKI ATTILA
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is le kell szögeznünk, hogy a kormány és a Fidesz számára első a gyerek, és a legfontosabb cél az, hogy a magyar gyerekek versenyképes tudást szerezzenek. A szocialisták kivették a pénzt az oktatásból, mi visszatesszük. Tanárként és politikusként is megengedhetetlennek tartom azt, hogy a szakszervezetek az oktatási rendszerben tapasztalható anomáliákat politikai hangulatkeltésre használják fel. A politikának nincs helye az iskolában.
Bár a Pedagógusok Szakszervezete és a Szocialista Párt szoros kapcsolata eddig is tetten érhető volt és ma sincs másképp, hol volt a Gallóné-féle szakszervezet akkor, amikor a szocialista-liberális kormányzat 2004-ben egy nagy trükkel elvette a közszférában dolgozóktól a 13. havi fizetést, majd illetményelőlegként havonta kapták meg a pedagógusok, majd teljesen megszüntették.
(17.30)
Visszaemlékszem arra is, amikor itt, a parlamentben, 2007. IV. hó 23-án a parlamenti vitában Csizmár Gábor, az akkori szociális és munkaügyi államtitkár a vitában azt válaszolta nekünk - idézem -: „Ha tudnak mutatni akár Európában, akár a világon még egy olyan országot, ahol a közszféra ilyen reálbér-emelkedést tudhat magáénak, akkor szívesen meghallgatom ennek az országnak a megnevezését; nem nagyon fognak tudni ilyen országot megnevezni.” Tehát 2007-ben történelmi magaslatra emelték fel a szocialisták Csizmár Gábor szerint a pedagógusok fizetését.
Igaz, erre az akkori tanárok és a mostani tanárok sem emlékeznek, és itt is a szakszervezeti vezető asszony szavait venném kölcsön: „Megmondom őszintén, így most nem emlékszem rá, nem emlékszünk rá tanárok, hiszen az európai uniós átlag végén kullogtak a magyar fizetések.” A PSZ, a szocialistákhoz szorosan bekötött szakszervezet alibi megmozdulásokat szervezett, közben azon aggódott, hogy a másik pedagógus-szakszervezet sztrájkfelhívására 2006-ban - idézem a Pedagógusok Lapjából - „az általános elégedetlenség hatására” még az akkor mélyponton lévő Gyurcsány-kormány számára is veszélyes lehet. (Dr. Szakács László: Hat éve kormányoztok, Attila!) Tehát a pedagógus-szak-szervezet aggódott azon, hogy mi lesz, ha 2006-ban országos sztrájk lesz, és ez veszélyezteti a Gyurcsány-kormányt.
Hol volt a szakszervezet akkor, amikor a szocialisták kormányzása idején az önkormányzatok tömegével mentek csődbe, csak azért, mert volt egy iskolájuk, amit szerettek volna megtartani? Polgármester is voltam, kistérségi elnök, pontosan tudom, hogy mi játszódott le a kistelepülési iskolákban. 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység. Az önkormányzatok 1300 milliárdos hiányt halmoztak fel. A szocialisták kivonták a pénzt, mi pedig visszatesszük az oktatásba.
Hol voltak akkor, amikor az iskola-összevonások miatt pedagógusokat kellett a túlélés miatt az önkormányzatoknak elbocsátani, több mint 10 ezer tanárt kellett nekünk ekkor elengedni? Hol voltak akkor, amikor még Gyurcsány Ferenc szerint is káosz uralkodott a közoktatásban? Hol voltak akkor, amikor Arató Gergely, a Zuschlag János mellett vigyorgó, ma már nagy pénzért DK-s szakértőként Brüsszelben dolgozó egykori államtitkár azt mondta a parlamentben Tatai-Tóth András szocialista képviselő napirend előtti felszólalásra adott válaszában - idézem Arató urat -: „Számos tervünket, számos elképzelésünket nem tudjuk megvalósítani a közoktatásban, legalábbis halasztanunk kell őket. Mint például a pedagógusok juttatását.” Csizmár Gábor őrült nagy béremelésről beszélt, Arató pedig elismeri, hogy egyszerűen nem fognak tudni bért emelni.
De hol voltak akkor a pedagógusok, amikor folyamatosan kivonták a pénzt a szocialisták az oktatásból? Hát valószínűleg illegalitásban, Ságváritól ezt megtanulták; látszatpetíciók, látszategyeztetéseket folytattak a baráti hatalommal.
Szintén idézem a Pedagógusok Lapját, 2006. december 11., a PSZ írta: „Félreértés ne essék, a PSZ nem a sztrájkot, az érdekérvényesítés eszközét ítéli el, hanem a felelőtlen szervezett akciót, mely nem eredményekhez, hanem a munkavállalók elmarasztalásához vezethet.” - a Gyurcsány-kormány idején írták. Tehát összenő, ami összetartozik. De a legérdekesebb és számomra az MSZP oktatási politikáját legjobban jellemzi a néhai Varga László PSZ-vezetőnek az egyik mondata, szintén a pedagógusszervezet lapjában jelent meg 2006. december 2-án, a kongresszusukon mondta a régi pedagógus-szak-szervezeti centrum épületével kapcsolatban - ez volt a Fáklya Klub -: „Ez a Fáklya Klub olyan, mint az elmúlt 15 év sorsa. Valahol olyan volt, mint az oktatás, valahol olyan volt, mint az országé, ezen belül a magyar közoktatásé.” És itt jön a lényeg, mit gondoltak a szocialisták a magyar közoktatásról és a szakszervezet: „Nem tudtuk, kié, nem tudtuk, igazából mit csinál, és azt sem tudtuk gyakran, hogy milyen.” Mi tudtuk, mert mi ott voltunk, településeket vezettünk, többen vagyunk itt polgármesterek, mi pontosan tudtuk a pedagógusok problémáit és gondjait.
Persze most megint előjöttek a partizánok, és elküldték az iskolába a PSZ sztrájkkészségfelmérési forgatókönyvet. Még megtévesztő is lehet: sztrájkkészségfelmérési forgatókönyv, ahol azt kérik a tanároktól, írják le, írják alá: egynapos sztrájkban részt vesz, nem vesz részt; többnapos sztrájkban részt vesz, nem vesz részt; és feladatokat adnak intézményi szint, települési szint, járási szint, megyei szint. Végig a „kell” szót használják. (Gőgös Zoltán: Ez a dolga, gyerekek! Azért érdekképviselet!) Kötelező ismertetni a sztrájkbizottság levelét, de a legkomikusabb a megyei szint - olvasom a mondatot. „A sztrájkkészségfelmérés dokumentumait a járási szervezeteknek megküldtük, de ellenőrizni kell, hogy azokat továbbították-e.”
A régi elvektől, kedves szakszervezeti vezetők, nem tudnak elvonatkoztatni. A régi elvet pedig megfogalmazta az önök pártőse, Vlagyimir Iljics Uljanov Lenin. (Derültség az MSZP soraiban.) A bizalom jó dolog, az ellenőrzés még jobb. Kiküldték, de fontos ellenőrizni, mert akkor a rendszer nem működik. Na, ebből nem kérünk a magyar oktatásban! (Taps a kormánypártok soraiban.)
