BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos javaslat fekszik előttünk, amely módosítja a Magyar Nemzeti Bank működését. Konkrétan három olyan területen módosítja a jelenlegi szabályokat, amely mindhárom esetben indokolt, és a törvényjavaslat által úgy érezzük, hogy megfelelő módon új, rugalmasabb és jobban hasznosítható szabályozást kap. Az elsődleges célunk ezzel a módosítással az, hogy lehetőséget, illetve eszközöket adjunk a jegybank kezébe annak érdekében, hogy veszély esetén meg tudja védeni a nemzeti érdekeket. Közelebbről a nemzeti érdek ebben az esetben a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket jelenti.
A javaslat első szabályozási területe a Nemzeti Bank hatósági eljárására vonatkozó szabályozás módosítását fedi le. Ennek érdekében a tervezet biztosítja az úgynevezett sommás eljárás szabályainak mellőzését, valamint az eljárás felfüggesztését, illetve eljárás meghosszabbításának lehetőségét a jegybanki engedélyezési eljárások során. A bürokráciacsökkentés jegyében a Ket., a közigazgatási eljárásról szóló törvény - egyébként nagyon helyesen – le-csökken-tet-te az eljárási határidőket. Azzal kellett szembesülnünk azonban, hogy bizonyos esetekben a rövid határidők miatt komoly eljárási problémák keletkezhetnek. A Magyar Nemzeti Bank eljárásainak esetében a 8 napos határidő feltétlenül rövid és nem tartható, ezért indokolt annak a meghosszabbítása, illetve indokolt a jegybanki eljárások kivétele a Ket. szabályozása alól.
A második terület a Magyar Nemzeti Bank által kezelt alapítványok, illetve gazdasági társaságok helyzetének tisztázása, elsősorban adatvédelmi szempontból. Itt annak a helyzetnek a kezelése a feladat, amelyet az idéz elő, hogy az MNB gazdasági társaságai az információszabadságról szóló törvény hatálya alá esnek, így olyan adatokat is kötelesek kiadni, amely piaci műveletek esetén versenyhátrányba hozhatja őket. Ne felejtsük el, hogy ezek a társaságok olyan nyíltpiaci műveleteket végeznek, amelyek napvilágra kerülése előnyt jelenthetne a pénzpiacon működő egyéb gazdasági társaságok számára.
A harmadik terület pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, a Magyar Nemzeti Bank vezetői bérezésének kérdése, amely, azt gondoljuk, az európai uniós irányelvek alapján is indokolt. A jegybank eddigi gazdálkodása alapján, illetve az európai központi jegybanki bankok vezetőinek díjazásához való felzárkóztatása mindenképpen indokolt és megengedett.
Most pedig engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a javaslat súlyának megfelelően alaposabban is kifejtsem a módosítással kapcsolatos álláspontunkat.
Ami az első területet illeti, itt a törvényjavaslat 1. és 2. §-a olyan eljárási szabályokat tartalmaz, amelyek a Magyar Nemzeti Bank valamennyi hatósági eljárása vonatkozásában általánosságban kizárják a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, azaz a Ket. egyes rendelkezéseinek alkalmazását. Az eltérő eljárási szabályok eredményeképpen a Magyar Nemzeti Bank eljárásaiban a sommás eljárás ezután nem lenne alkalmazható, a függő hatályú döntés nem lenne alkalmazható, lehetőség lenne az ügyintézési határidő meghosszabbítására, lehetőség lenne az eljárás felfüggesztésére a korábbi szabályozás szerint, illetve a hiánypótlás teljesítésére az MNB felső korlát nélküli határidőket szabhatna.
A Ket. érintett rendelkezései 2016. január 1-jétől léptek hatályba a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében, és elsősorban arra irányultak, hogy a kérelemre induló hatósági eljárások észszerű határidőn belül, általános esetben legfeljebb két hónapon belül megoldódjanak. A Magyar Nemzeti Bank esetében azonban előállhat olyan helyzet, hogy amint említettem, kevés a Ket.-ben meghatározott határidő, a 8 nap vagy a 30 nap, ami egyszeri alkalommal maximum 60 napra meghosszabbítható. Gondoljunk bele abba, tisztelt képviselőtársaim, amikor az értékpapír-kibocsátások ellenőrzése és engedélyezése során (Tukacs István: Belegondolni is szörnyű! - Derültség az MSZP soraiból. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Hátborzongató. - Derültség az MSZP soraiból.) számos egyéb hatóságtól kell igazolásokat begyűjtenie az engedélykérőnek (Zaj. - Az elnök csenget.), a jegybanknak pedig a lehető legszigorúbban kell ellenőriznie azt, hogy a kibocsátott értékpapírok megfelelnek-e a pénzpiaci követelményeknek. Gondoljunk csak vissza a brókerbotrányokra, ahol fiktív papírokkal kereskedve magyar választópolgárok tízezreit, százezreit csapták be galád módon! (Dr. Bárándy Gergely: Igaz! Azt is Matolcsynak kellett volna megakadályozni!) Ebben az esetben azonban tehát nem elég, tisztelt képviselőtársaim (Gőgös Zoltán: Neked mennyi volt benne?), a 30 plusz 30 nap sem, 4-6 hónapot is igénybe vehet egy ilyen bonyolult eljárás. Erre ad tehát lehetőséget az új törvényi szabályozás.
(10.00)
Nem ad továbbá lehetőséget a Ket. arra sem, hogy azon eljárásokat felfüggesszék, amelyekben hiánypótlásokat, illetve különböző engedélyek becsatolását kell megtenni annak érdekében, hogy az engedélyezési eljárás sikerre vezethessen. A mostani eljárási rend szerint várhatóan nagyon sok kérelem kerülne elutasításra, hiszen a 8 napos határidő nem teszi lehetővé, hogy érdemben vizsgálják meg ezeket a kérelmeket. Ilyenkor a hatóság legegyszerűbb döntése az, ha nem akar hibázni, hogy elutasítja azt a kérelmet, ez pedig mind a pénzpiaci szereplők, mind a magyar befektetésben érdekelt állampolgárok érdekeit sértheti.
Ezért úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szükséges kivenni a közigazgatási eljárásról szóló törvény hatálya alól, és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény már rögzítené, hogy mely eljárásrendeket kell kivételes esetekben alkalmazni.
Ami a második területet illeti, tisztelt képviselőtársaim, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak és gazdasági társaságainak adataival kapcsolatban a következő szempontok vezéreltek bennünket. Mint önök is tudják, az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése kimondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”
A javaslat módosítása során a fenti alaptörvényi rendelkezésre tekintettel továbbra is főszabálynak tekintjük azt, hogy az MNB által létrehozott gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatokra az úgynevezett infotörvény vonatkozik, emellett pedig a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény rendelkezései az irányadóak. Azonban a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos szerepéből és feladatellátásából fakadóan ennél is cizelláltabb szabályozásra van szükség. (Tukacs István: Persze!)
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 162. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályok arra szolgálnak, hogy amennyiben az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság az MNB alapvető vagy egyéb feladatát ellátva, tehát annak kinyújtott kezeként kezel adatokat, azok megismerése összhangban legyen az MNB feladatellátása során keletkezett adatok megismerésére vonatkozó szabályozással. Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az MNB alapvető feladatával kapcsolatos adatai 30 évig nem nyilvánosak.
Előállhat olyan helyzet is, hogy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasághoz olyan adat kerül, amelynek megismerése központi vagy devizapolitikai érdekeket sérthet. Az ilyen adatok megismerésének korlátozására lehetőséget ad az infotörvény 27. § (2) bekezdése, de ezt törvénynek kell kimondania. Ezt teszi meg a mostani törvényjavaslat 4. §-a, amelyben meg kívánja állapítani az MNB-törvény 162. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezek leányvállalata olyan üzleti adatot kezel, amelynek versenytársak általi megismerése aránytalan sérelmet okozna az érintett társaság számára. Ezen üzleti adatok megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság bármely piaci versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Ezt a helyzetet kezeli az MNB-törvény 162. §-ának új (6) bekezdése is.
Az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatokat is védeni kell, mert az alapítvány mint jogi személy nem eshet az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokkal közös megítélés alá. Az alapítvány jogi jellege indokolja a különös megismerhetőségi szabályok alkalmazását.
Tisztában kell lenni azzal is, hogy az alapítvány meghatározott célra rendelt vagyontömeget kezel. Az alapítót az alapítvány mint jogi személy létrejötte, illetve az alapítvány létrejöttéhez és működéséhez szükséges vagyoni juttatás teljesítése után tulajdonosi jogok nem illetik meg, szemben például egy állami tulajdonban álló gazdasági társasággal. Az alapítvány működését annak létrejöttétől kezdve a kuratórium vagy egyszemélyes kurátor ügyvezetőként felügyeli. Az alapítvány létesítése után tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az alapító, miután az alapítói vagyont átadta az alapítvány számára, kijelölte a kurátorokat, semmilyen közvetlen befolyással nem tud hatni annak működésére, vissza sem hívhatja egyébként a kurátorokat.
A törvényalkotó a javaslattal az adatok között aszerint tesz különbséget, hogy az milyen kapcsolatban áll a közpénzzel, azaz az alapító által adott vagyoni juttatással. Így ami az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó adatok körébe tartozik, az marad is az infotörvény hatókörében. Ennek folytán az alapító okirat vagy az alapítvány céljainak megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljesítésére vonatkozó adatok továbbra is nyilvánosak maradnak.
A módosítás tehát kimondja, hogy az MNB által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Ennek következtében ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna a későbbiekben, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni, amik egyébként szigorúbbak, mint az alapítványok általános adatközlési kötelezettsége, amit a civil törvény szabályoz.
Az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban ne felejtsük el azt sem, hogy a brókerbotrány óta teljesen más megvilágításba került a pénzpiaci műveletek ellenőrzése, azoknak a fertőzött papíroknak a kiszűrése, amelyek odáig vezethettek, hogy fiktív papírokkal kereskedtek egyes pénzpiaci szereplők, súlyos veszteséget okozva ezzel a magyar társadalom számára.
Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jegybank aktív pénzpiaci eszközökkel tudjon részt venni ezekben a műveletekben. A jegybanknak az ilyen műveletek során, hasonlóan egyébként a Posta működéséhez, lesz olyan működési területe, ahol kifejezetten fontos, hogy ne kelljen az adatközlési kötelezettségnek eleget tennie, hiszen ezzel jelentős hátrányba kerül a pénzpiacon. Ennek következtében pedig azt az eredményességet, amit az aktív pénzpiaci eszközökkel való közreműködéstől elvárnánk, veszélyezteti az adatközlési kötelezettség. Azt gondoljuk tehát, hogy e területen kifejezetten védeni kell az adatokat. Ennek megfelelően tartalmaz a törvényjavaslat ezekre vonatkozó módosításokat is.
Szeretném mindehhez hozzátenni, hogy az alapítványok adatszolgáltatása még szigorodott is, mint az előbb elmondtam, mert a jegybank által létrehozott alapítványok átkerülnek a közhasznú szervezetek, közalapítványok közé, ezért évente nyilvánosságra kell hozniuk adataikat, közhasznúsági jelentés formájában. Összevont vitáról lévén szó, ezen a ponton jegyzem meg, hogy előterjesztőként a Manninger Jenő képviselő úr által javasolt, T/9380/6. számon benyújtott egyértelműsítő jogtechnikai módosító indítvánnyal azért értettem egyet, mert kimondja, hogy a jogalkotói szándékkal összhangban az üzleti titkok körébe tartozó adatokra történő hivatkozás lehetősége kiterjed az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által irányított vállalkozásokra is.
Végül pedig röviden rátérnék a harmadik módosítási csomagra, amely a jegybank elnökének és tisztségviselőinek bérrendezését valósítja meg. Szeretném megjegyezni, hogy a javaslat szerinti vezetői bérszínvonal középeurópai szinten továbbra is a legalacsonyabb marad. Ma a jegybank vezetőinek a bére Európa 28 országából a legalacsonyabb. Az emelést követően az összes európai ország jegybankelnökei közül a magyar jegybankelnöknek lesz a legalacsonyabb fizetése, olyannyira, hogy az utánunk következő ír jegybank elnöke is 31 százalékkal többet keres, mint ma Matolcsy György. Arról nem beszélek, hogy a korábbi jegybankelnök, Simor András fizetése 2009-ben 60 százalékkal magasabb volt, mint amennyi most, az emelést követően lesz Matolcsy György jegybankelnök fizetése. A bér a magyarországi kereskedelmi bankok bérezési átlagához viszonyítva is jóval alacsonyabb, és szerényebb mértékben kerül meghatározásra, hiszen a legalacsonyabb kereskedelmi banki vezetői fizetés is 174 százaléka lesz a mostani jegybanki vezető bérének.
Hozzátenném mindehhez, hogy ez a rendelkezés eleget kíván tenni a pénzügyi függetlenség megteremtését célzó európai uniós követelményeknek is. A fizetésnél a PSZÁF által végzett feladatok átvételéből eredő megnövekedett felelősségre is tekintettel voltunk, amikor a javaslatunkat meghatároztuk.
Összességében tehát elmondható, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a javaslat azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatósági eljárásra vonatkozó szabályai jobban megfeleljenek a mindennapi gyakorlatnak, valamint hogy a jegybank gazdasági társaságai ne kerüljenek versenyhátrányba, veszélyeztetve így a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket.
Amennyiben önöknek is fontos, hogy a jegybank a jelenleginél is hatékonyabban, megfelelő eszközökkel tudja szolgálni a magyar érdekeket a hazai és a nemzetközi pénzpiacokon, meg tudja védeni a magyar embereket a brókerbotrányhoz hasonló pénzügyi visszaélésektől, úgy kérem önöket, hogy támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
