DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Számíthatnak rá, hiszen az elmúlt 25 évben egyébként mindenki megúszta a lopásokat, Bárándy képviselőtársam (Dr. Bárándy Gergely: Azért nem!), tehát ez volt egy hatalmas, az elmúlt 25 évet átjáró politikai bűn. Persze, egy-két felfüggesztett börtönbüntetést néhány milliárd forint ellopása után azért láthattunk, meg egy-két előzetes letartóztatást, de én nem erről szeretnék beszélni, tehát könnyen hihetik a fideszes képviselők, hogy ezt is meg lehet úszni.
Hollik képviselőtársunk azzal kezdte felszólalását, hogy a bankrendszer stabilitását erősíti a törvény. Ezt nyomokban sem nagyon lehet találni, talán az eljárási szabályok elején, a törvény elején az eljárási szabályokban lehet valamiféle nyomokat megtalálni, de ez se a bankrendszer stabilitására vonatkozik. És az, hogy a zavarosban halászó brókereket támogatjuk, ez jó volt, hogy Hollik Istvántól kellett megtudnunk, de pont nem erre utal a javaslat, amikor a közvagyont magánzsebekbe próbálják beletuszkolni. Hogy itt a zavarosban halászó brókerek hol merülhetnek föl? Csak azokban a körökben, akik a közvagyont így próbálják kimenteni.
(11.20)
Megmondom őszintén, a postatörvény esetében nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan az Országgyűlés elé kerül - még a postatörvény elfogadása előtt - a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása. Jómagam azért nem tudtam hozzászólni az MNB-törvény bizottsági vitájában, mert ide kellett jönnöm a postatörvénynél bizottsági kisebbségi véleményt elmondani. Erre aztán nem számítottam, hogy pont ezért két helyen nem tudok lenni, nem tudom elmondani a véleményemet, úgyhogy megteszem most, itt, az Országgyűlés előtt.
Tudják, itt a bérekről, béremelésről sok szó elhangzott, persze önmagában ez is pofátlan, de ez még a legkisebb része a dolognak, higgyék el, ahhoz a több száz milliárd forinthoz képest, amit itt eltüntetni vagy a gazdálkodását eltüntetni próbálják, az az 5 millió forintos bér, azt hiszem, még elhanyagolható szempont lenne, hogyha csak erről beszélnénk. Persze, erre is lehetne mindenfélét mondani, és el lehet mondani, hogy korábban mennyi volt a fizetése a jegybankelnöknek. Én most ezzel nem is foglalkoznék, mert ne az 5 millió forint takarja el előlünk a több száz millió forintot, amit egyébként eltüntetni szándékoznak vagy legalább is nehezen átláthatóvá tenni.
Többször elhangzott, több képviselőtársam szájából, hogy itt a jegybank milyen nyereségesen működik. Ez tulajdonképpen csak árfolyamnyereséget jelent, a legtöbb esetben, amire persze a jegybanknál egyfajta elkölthető pénzként tekintenek, miközben hogyha majd veszteséges lesz a jegybank, akkor mindenki adófizetői forintjából kell ezt kipótolni, és az a 200-300 millió forint nagyon jól jönne akkor, amikor majd esetleg más pályára állnak az árfolyamok vagy esetleg más okból veszteség lesz. Arról nem is beszélve, hogy Volner képviselőtársam véleményével teljesen egyet tudok érteni, hogy ez nagyrészt a devizahitelesektől elvett pénz, hiszen önök arra hivatkoztak, mindenféle törvényi gátat emlegettek, hogy azért nem hajlandóak azon az áron eladni a devizahiteleseknek a svájci frankot, amennyiért a jegybank szerezte - a jegybanknak nem lett volna belőle kára, ha annyiért adja el, amennyiért ő szerezte -, mert ennek valamiféle törvényi gátja van. Ennek nem volt törvényi gátja, és egyébként pont ezekből a pénzekből az árfolyamnyereséget, valóban jó részét a devizahiteleseknek eladott svájci frankból zsebelte be a jegybank. Külön gusztustalan, hogy ezeket a pénzeket olyan kiadásokra költik, amelyre a jegybanknak semmiféle felhatalmazottsága nincs, például a magyar felsőoktatás megreformálására. Egyébként, ha már oktatás, akkor más módon kellene belerakni ezt 200-300 millió forintot.
Egyébként a javaslat azért elképesztő - a különböző pontokra rátérve -, mert önök mindent belevesznek itt, hogy megpróbálják egyrészt a jegybank cégeit, a jegybank saját tulajdonában vagy közvetett tulajdonában álló cégeknek és az alapítványoknak a vagyonát eltitkolni. Schiffer képviselőtársam elmondta a bizottsági ülés előtt, hogy a központi pénzügyi és devizapolitikai érdekre való hivatkozás az egy felhatalmazás az infotörvényben, aminek megfelelően lehet egy másik jogszabályt alkotni, ami pontosan meghatározza, hogy milyen adatok vonatkozásában lehet korlátozásokat bevezetni. Önök azt írják, hogy bármely feladatának ellátásával kapcsolatos adat idetartozhat. Ilyen nincsen. Egy törvényt kellene alkotnunk, hogy melyek azok az adatok. A „bármely adat” nem egy olyan meghatározás, ami az infotörvény szabályainak megfelel. Ez nem egy adatfajta megjelölése, arról nem is beszélve, hogy ha ez nem lenne elég, akkor a következő, a (6) bekezdésben még beleveszik az üzleti tevékenységre való utalást. Ha ez az első passzus nem lenne elég, akkor kerüljön ide bele az a passzus, ami a postatörvénynél van, biztos, ami biztos, valamelyikre majd a hivatkozást el kell hogy fogadja a bíróság, és az alapítványi vagyonoknál kiteljesedik ez az elképesztő érvelés.
Egyébként a törvényjavaslat indokolását is meg kell nézni. Itt önök arról beszélnek - és nem idézném, hogy miért alaptörvényellenesen és a fennálló bírósági döntésekkel teljesen szembemenve -, hogy ha egy alapítványt létesítenek, úgy általában, és igaz ez a jegybankra is önök szerint, akkor oly mértékben elkülönül a vagyon, amely során már a vagyon elveszíti közvagyon jellegét.
Ez egyrészt nincs így, úgy általában sem, főleg abban az esetben nincs így, ha mondjuk, a kuratóriumot Matolcsy György vezeti - több esetben ez is elhangzott, hogy vannak ilyen alapítványok -, tehát a ráhatás megmarad ezekre a vagyonokra. De azt mondom önöknek, hogy ha ez így lenne, ha ez a hivatkozás helyes lenne, amit önök leírnak az általános indokolásban, tehát hogy több száz millió forintot ki lehet úgy helyezni egy alapítványhoz, hogy azután a közvagyonjellegét elveszíti, és ha nem közvagyon, akkor magánvagyon - egy alapítványnak is lehet magánvagyona, nem csak magánszemélyeknek -, tehát ha ez magánvagyon lenne, akkor önök még nagyobb gondban lennének, ha ez igaz lenne, mert akkor szerintem ez hűtlen kezelés úgy, ahogy van. Mert aki így több száz milliárdot a közvagyonból át tud rakni magánvagyonba, ez a Btk.-ban a hűtlen kezelést teljes mértékben megvalósítja. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Dr. Schiffer András: Úgy van. - Dr. Bárándy Gergely: Ez igaz.)
És akkor utána el lehet gondolkodni azon, hogy melyik verzió az igaz, és azt kell mondjam önöknek, hogy ez a súlyosabb, hogy ha az önök érvelése helyénvaló, és már csak azt kell eldönteni, hogy az a gyakorlat, ami eddig a Magyar Nemzeti Banknál történt, az-e a hűtlen kezelést megvalósító gyakorlat, vagy most tulajdonképpen jogalkotói hűtlen kezelést követnek el, amikor ezt a javaslatot megpróbálják megszavazni. Tehát ezek a fő gondok, és lehet itt persze a bankrendszerre hivatkozni meg versenyképességre és minden egyébre, a fő gond az, hogy hogy lehet több száz milliárdnyi közvagyont magánvagyonná tenni egy törvénnyel, illetve korábban egy jegybanki döntéssel. Ezek az igazi botrányok, amire választ kell adni, és nemcsak most, hanem később is, és higgyék el, hogy nem úgy fog ez megvalósulni, ahogy eddig; a XXI. század pártjai az elszámoltatást sem úgy fogják gondolni, mint ahogy azt eddig láthatták ebben a mögöttünk álló gyászos negyed évszázadban. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
