DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyban egyetértek az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaimmal, néhány új elemet is be szeretnék emelni, bár nehéz lesz, mert sok minden elhangzott. Az elhangzottak közül maximum említés szintjén szeretnék megerősíteni egy-két pontot.
A javaslat, ami előttünk fekszik, tűnhet kevésbé fontosnak, mondhatnánk azt, hogy csak a járásbíróságokról szól. Egyébként én is meg szeretném erősíteni azt, hogy elég furcsa volt látni Navracsics Tibor nevét előterjesztőként. Hozzáteszem, nem biztos, hogy Navracsics Tibor most még felvállalná ezt a javaslatot. Lehet, hogy meg kellett volna őt kérdezni, hogy a neve ott maradhat-e ezen a papíron, és nem feltétlenül azért, mert Navracsics Tibor sok témában elég gyorsan, néhol már túl gyorsan is idomult új feladatához, az uniós biztosi feladathoz, de ami ebben van, az szerintem teljesen reális, hogy biztosan nem vállalná fel, főleg nem az elmúlt időszak eseményeit tekintetbe véve.
Felvezetőként annyit hadd reagáljak Vas Imrére, ha már itt a szavazói akaratról beszélünk, meg hogy mi lesz ’18-ban, kinek kell ügyvédkednie. Egyébként nem hiszem, hogy Schiffer Andrást földhöz csapná, ha szabad így fogalmaznom, ha ügyvédként kellene megélnie. Remélem, az Országgyűlés minden ellenzéki és fideszes képviselőjére, jogász képviselőjére igaz, hogy megélne az Országgyűlésen kívül is; ebben már egyébként kevésbé vagyok biztos. De egy dologra azért felhívnám a figyelmét, és ez szólhat a Fidesz-KDNP minden jelen lévő képviselőjének. Azt a tendenciát nem kellene a fülük mellett elengedni, és itt lehet a salgótarjáni, ózdi választásokra gondolni, hogy olyan helyzetet teremtettek, hogy ma a magyar állampolgároknak - kivéve a legkeményebb viktoriánus tömböt, ahol sajnálatos módon azt kell látni, hogy sokszor a pápa mellett Orbán Viktor képe van kint a falon, ott nyilván bármi történhet, az Fidesz-szavazó marad, de ezt a tömböt leszámítva -, az embereknek teljesen mindegy, hogy kire szavaznak, csak a Fidesz ellen szavazzanak, ne a Fidesz-KDNP-re.
És ebben nem a mi tevékenységünk van benne, nem az ellenzék tevékenysége, hanem az önök tevékenysége. Ez egy nagyon meglepő és megdöbbentő dolog, hogy Ózdon az MSZP-sek zokszó nélkül a Jobbik jelöltjére szavaztak, mert az tudta legyőzni a fideszest, és Salgótarjánban azt láthattuk, hogy mindenki, aki a Fidesz ellen szavazott, vígan beállt a baloldali jelölt mögé, mert úgy tűnik, olyan helyzetet teremtettek a magyar politikában, hogy a legfontosabb összetartó erő, hogy ne a Fidesz. És ez nagyon fájó. Higgyék el, nekünk fáj a legjobban, hogy ez így történt, mert ez az ország állapotát, az emberek véleményét tükrözi azokról a törvényekről, amelyeket önök hoznak.
Nyilvánvalóan a törvények meghozatala már az Országgyűlésen kívül elkezdődik. Voltak olyan esetek, amikor az ötpárti egyeztetéseket valóban összehívták; ha már Völner államtitkár úr itt van: amikor a választási eljárásról szóló törvényt technikailag behozták az Országgyűlés elé, az egy nagyon jó példa volt. Le is tudtuk egyeztetni a módosításainkat, természetesen nem alapvetően az átírásra gondolok, hanem a technikai módosításokra; államtitkár úr tudja, hogy melyik törvényre utaltam, nos, ebben az esetben nem volt gond, leegyeztettük, támogattuk. Most is jó lett volna, ha ez a javaslat egy hasonló pályát jár be. Az sosem jó, ha már úgy kerül sor egy ötpárti egyeztetésre, hogy a törvény már az Országgyűlés előtt van, ráadásul, ahogy az elején elmondtam, azt hiszem, át kellett volna írni egy kicsit a javaslatot is, és mondjuk, az új miniszternek a nevére venni.
Arra is emlékeztetnék, hogy attól függetlenül, amit Gyüre Csaba elmondott, és amit egyébként az MSZP, LMP részéről is hallhattunk, hogy túl kell tekinteni ezen a javaslaton, amikor arról volt szó, hogy a bevándorlási szükséghelyzetben kérték a támogatásunkat a bírósági illetékességi szabályok módosításánál, azt támogattuk. Ugye, ez arról szólt, ha esetleg olyanok is követik a parlament munkáját, akik ebben nem voltak annyira benne, hogy a bevándorlási szükséghelyzetben a megváltozott bírói terheknek és a megnövekedett ügyeknek az ellátására átcsoportosíthatóak legyenek a bírósági erőforrások, és gyakorlatilag a határ mentén ez megoldható legyen. Ezt támogattuk, attól függetlenül, hogy szakmailag nem volt egy tökéletes javaslat, ezer sebből vérzett, de úgy éreztük, hogy bajban a haza, nem tudja ellátni az ottani illetékességgel bíró bírósági rendszer ezt a munkát. Támogattuk. Most nem érzem azt, hogy olyan szükséghelyzet lenne, hogy a „bajban a haza” jelszóval ezt át lehetne passzírozni. Annál is inkább így van ez, mert pont amiatt, hogy még Navracsics Tibor neve szerepel rajta, nem lehet azt mondani, hogy ez olyan sürgős lenne, hogy be kellene hozni az Országgyűlés elé, vagy eddig nem lehetett itt egy közös gondolkodást megkezdeni.
Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a konkrét javaslatra is rátérjek, hogy a „törvénykezési hely” elnevezés szerintem jogilag lehet pontosnak nevezhető, de alapvetően hibás abban a tekintetben, hogy az emberek nem fogják érteni, hogy miről van szó. Itt az Országgyűlésben is többször elhangzik országgyűlési képviselők részéről, hogy ők törvénykeznek. Na most, ha országgyűlési képviselők a törvénykezés-törvényhozás szavakat összekeverik, márpedig összekeverték nem is egyszer, és ez gyakori tendencia, akkor az átlag állampolgár, ha meglátja a táblán kiírva, hogy törvénykezési hely - illetve reméljük, hogy nem látja meg, mert másfelé indulnak a dolgok, mondjuk, több járásbíróság lesz, ha kell -, akkor azt fogja gondolni, hogy nini, a parlamentnek valamiféle kirendeltsége nyílt, és el lehet juttatni a panaszokat a képviselőkhöz. Ezt fogják gondolni, mert a magyar emberek ezt így értelmezik.
Tehát nem jó a fogalom. Jogilag pontos, de a törvénykezésről még mindig az Országgyűlés jut az emberek eszébe. Tehát, ha már ilyen irányba indulunk, akkor bírósági kirendeltség vagy kirendelt bíróság, vagy egyébként egy más elnevezéssel kellene illetni. Azért nem nyújtottunk be módosító javaslatot erre, mert ezt a javaslatot egyébként is át kellene rágni, és bízunk benne, hogy ez így nem fog átmenni, de magával az elnevezéssel is gondjaink vannak. Nem fogják érteni az emberek, hogy itt éppen miről van szó.
Egy valódi probléma - és sajnos a zuhanyhírmondó is megerősítette ezt az Országgyűlésben, ahogy hallhattuk -, hogy itt valószínűleg a járásbíróságok lefokozására készülnek. Megértem én, hogy egy kisebb járásbíróságot fenntartani nem túl gazdaságos, de a bírósági rendszer nem a gazdaságosságról szól. Soha nem szólt arról, nem fog úgy bevételt termelni. Egyébként a stadionok sem termelnek bevételt, teszem azt, és egy kicsit nagyobbak, mint egy néhány fős bíróság, de most nem akarok itt populista irányba elmenni, de sajnos még azok a szervek vagy létesítmények sem működnek gazdaságosan, amelyeknek egyébként úgy kellene működniük. A bíróságoktól ezt véleményem szerint nem lehet elvárni.
Azt az előttem szóló képviselőtársaim pontosan elmondták, hogy bírói döntéseket írunk fölül. Kúriaelnök úr is jelen van, és én is köszönteném. Ezt az elején szerettem volna megtenni, csak Vas Imre pestiesen szólva idegállapotba hozott, és elfelejtettem külön köszönteni kúriaelnök urat, tehát ezt Vas Imrének kell felrójam, de nagyon örülök, hogy elnök úr itt van, de ha itt van elnök úr, akkor azt azért el lehet mondani, hogy a Kúria döntéseit ugyanígy felülírják ezek a jogszabályok. Ez a Kúria irányába ugyanúgy tiszteletlenség. Egyébként az Alkotmánybírósággal, ha kétharmaduk lenne, ugyanezt megtennék, mert a felülalkotmányozás nagyon gyakori, kedvelt módszere volt a Fidesznek, ezt zokszó nélkül megtették.
Ezzel egyébként azt a rendkívül rossz hangulatot növelik, ami jelen pillanatban a bíróságok és a bírák között tapasztalható. Nyilvánvalóan erről nyilvánosan nem fognak beszélni a bírák, de ha valaki figyel vagy megkérdezi a véleményüket, akkor el fogják mondani, még a kormánynak is elmondják szerintem informálisan. Rendkívül rossz a hangulat, és a hangulat ezen irányú romlása kétirányú, külső és belső problémák miatt. A belső problémákat is a törvények okozzák, ezt elmondta Schiffer képviselőtársam, nem ismételném meg. A bírósági rendszernek, a bírósági függetlenségnek a belső ostromlása, hogy nem számít, hogy egy adott bírói közösség mit mond, milyen javaslatot terjeszt elő egy pályázatra, azt felül lehet írni. Igaz, hogy trükközésekkel, de felül lehet írni. Ez egy mindenkori probléma az Országos Bírósági Hivatal kezében. Ez egy olyan jog, ami egy mindenkori elnök kezében ugyanúgy probléma, az elnök személyétől függetlenül. Ez belső feszültséget okoz, belső problémát okoz. A külső meg az, hogy az Országgyűlés ennyire bízik a bíróságokban. Egyébként számtalan esetben a bíróság kapja azt a támadást, amit a tisztelt ügyészségnek kellene felfognia a vállalhatatlan nyomozások, szakmaiatlan, vagy nem tudom, milyen megfontolásból elrontott nyomozások, vádképviselet és a korrupció elleni fellépés során.
(10.10)
Aztán amikor van egy rossz vádirat, utána lehet a bíróságokat szapulni, hogy az ítéletek nem megfelelőek, de a bíróság abban tud dönteni, amit elé visznek. Önök, és egyébként Németh „faltörő kos” Szilárd sem arra szokott ráfeküdni, hogy az ügyészségek, mondjuk, milyen vádiratokat nyújtanak be, és az ügyészség tevékenységét próbálná ellenőrizni. Miért van ez? Mert úgy érzik, hogy az ügyészségen nincs mit noszogatni, az ügyészség rendszeren belül van. Most a bíróságok azok, amelyeket ki kell véreztetni. Ki kell véreztetni szervezeti módon, ki kell véreztetni akár jogi megbecsülés útján, és ki kell véreztetni anyagi megbecsülés útján is, mert ha már tegnap is jegybanki elnöki fizetések… Bár értem én, becsüljük meg, nem a jegybankelnöké a sok, hanem mondjuk, a postavezetőé, aki ugyanennyit keres, de egyébként, ha a bírói fizetéseket nézzük, utolsók vagyunk, és egyébként az EGK-tagországokban is az utolsók közt kullogunk bírói fizetésekben, nincs bírói életpályamodell. Persze kirendelni kirendelnénk a bírókat, loholjon, szaladjon, még egy törvénykezési helyre is, de közben nem hajlandóak, és megkockáztatom, szándékosan nem hajlandóak a bírák bérét rendezni, hadd legyen feszültség a rendszeren belül, hadd érezzék a bírák, hogy ameddig esetleg nem úgy döntenek, ahogy önök akarják, addig itt nincs fizetésemelés.
Egyébként itt elhangzott érvként, hogy a Nemzeti Bank elnökének a fizetése Európában abszolút értéken nem kiemelkedő, viszont most már megjelennek a cikkek, hogy ha az adott ország átlagbéréhez nézzük, akkor az első bizony. A bírói fizetések meg abszolút értékben is az utolsók közt kullognak. Ha átlagkeresethez nézzük, akkor már nem is merem elmondani önöknek, hogy hová jutunk. Gyalázatos, megalázó, hogy ennyiért kell bíráknak dolgozni, és ebben a formában várjuk el a legmagasabb szintű döntéseket. Ez soha nem merül fel önökben, hogy ők is pénzből élnek, nemcsak a jegybankelnök, és a munkájuk megfelelő elvégzéséhez és a függetlenségük megtartásához nekik is anyagi háttérre van szükségük.
Azt is el kell mondjam, a szövegben az sem teljesen jó, hogy a törvénykezési hely vezetését igazságügyi alkalmazottak látják majd el csoportvezetőként. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem bíró, hanem segéd-hivatalvezető fogja gyakorlatilag vezetni ezeket a, nevezzük… - önök hiába nem nevezik, de mondjuk, akár a járásbíróságok romjain felépülő kaotikus kis posztbíróságokat, amiket eddig elnök vezetett, azt utána, mondjuk, egy segédhivatalnokra bíznák. Ez önmagában megint csak nem segíti elő azt, hogy megfelelően működjenek a dolgok.
Egy másik dolgot is idéznék, mert ehhez kevesebb szó hangzott el, bár a kormány biztos tudja. 2015 októberében jött ki egy jelentés, a Nemzetközi Ügyvédi Kamarai Egyesület Emberi Jogi Intézetének jelentése - államtitkár úr biztos ismeri, mert ingatja a fejét, ez kiváló -, ők azt a címet adták a jelentésüknek - nem először készítettek jelentést Magyarországról, ez egy visszatérő jelentés volt. Egy-két ponton elismerik, hogy történt előrelépés, de a fő megállapítás az, hogy továbbra is veszélyben a bírói függetlenség és a jogállamiság Magyarországon. Azért ez elég fájó, hogy egy ilyen cím megszülethet. Ők is ebben a jelentésben legfőképpen az OBH jogait és a mindenkori elnök túlzott jogait nevezik meg annak, ami felvetheti azt, hogy a függetlenség és a jogállamiság Magyarországon veszélybe került, és ez nemcsak egy liberális lózung, higgyék el, tehát ha ennyien mondják, akkor azért rá kellene figyelni és meg kellene hallgatni.
Úgy gondolom, hogy ezekről a dolgokról kellene beszélni, a hasonló jelentésekről kellene ötpárti egyeztetést összehívni, és arról, hogy a jövőben mit tudunk tenni, mit tudnak tenni, hogy a bíróságok külső és belső megítélése megváltozzon. Ameddig ez nem történik meg, addig minden csak szépségtapasz a rendszeren, és így ebben a formában pont ezért nem is fogjuk támogatni; aztán majd önök eldöntik, hogy a kétharmadot hogyan próbálják összelapátolni hozzá. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
