DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatás reformjának keretében az Országgyűlés 2011. december 2-án elfogadta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt. E törvények megteremtették azokat a szervezeti kereteket, amelyek lehetővé teszik az eljárások hatékony és gyors lefolytatását.
Az azóta eltelt időszak bizonyította, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Ahogyan az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2015 első félévi beszámolójából megtudhattuk, a befejezett ügyek száma több mint 31 ezer üggyel, azaz 4,1 százalékkal meghaladta az érkezett ügyek számát, a perek 86,6 százaléka, tehát döntő többsége egy éven belül befejezést nyert. Az OBH kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg azt is, hogy a bíróságokhoz való hozzáférés egyszerűsödjön, így az előttünk fekvő törvényjavaslatnak sem lehet más az elsődleges indoka, mint hogy a bírósági eljárások során a bírósági szervezetrendszer még hatékonyabban működjön, és az elsőfokú központok közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz.
(9.10)
Ennek érdekében a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az Országgyűlés a járásbíróságok székhelyétől különböző településen - nyilván elsősorban városokban - működő szervezeti egységet, azaz törvénykezési helyet hozzon létre. A javaslat törvényi alapokat teremt az új szervezeti egységnek az ország különböző térségeit figyelembe véve. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXX. törvényben - ez a bírósági illetékességi törvény - kell majd rögzíteni, hogy mely járásbíróságokon működik majd az új szervezeti egység, azaz törvénykezési hely a járásbíróság székhelyétől különböző településen.
A törvénykezési hely a járásbíróság új szervezeti egységeként funkcionál, amelynek vezető feladatait igazságügyi alkalmazott, csoportvezető látja el a törvényjavaslat szerint. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hogyan oszlanak meg az ügyek a törvénykezési hely és a járásbíróságok között. Az ügyek elosztását az úgynevezett ügyelosztási rend határozza meg, például területi alapon meghatározhatja, hogy mely ügyeket tárgyal a járásbíróság a székhelyén, és mely ügyeket tárgyal a törvénykezési helyen.
Ez azt is jelenti, hogy azokon a helyeken, ahol a törvénykezési hellyel működő járásbíróságok vannak, az ott működő bírák helyzete speciális, tevékenységüket mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen végzik. Természetesen ezalól a törvényben meghatározott indokok alapján el lehet térni, és ezt a törvényjavaslat felsorolja. Azt is rögzíti a törvényjavaslat, ha ilyen járásbíróságra a bírói állásra pályázatot írnak ki, akkor ezt a pályázati kiírásban is rögzíteni kell. Mindezekre tekintettel olyan speciális szabály megalkotására van szükség, amely működését tovább erősíti, egyben biztosítja a szervezeti megoldások kialakítását.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
