DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok! Képviselő Urak! Először is szeretném megköszönni minden hozzászólónak a konstruktív hozzászólását azon túl, hogy azt gondolom, hogy a szimbólumoknak nagyon nagy jelentőségük van, különösen egy olyan rendszerben, mint a magyar felsőoktatás rendszere. Ezt mindannyian megerősítették, sőt mindenki olyan elemet is hozzátett, amit, azt hiszem, jól tudunk a következőkben alkalmazni. Akár azt, hogy ilyen kérdésben legyen egy szélesebb körű egyeztetés, akár azt, ahogy képviselő úrtól elhangzott, hogy legyenek olyan ügyek, amelyeket ehhez tudunk kötni.
Azt gondolom, ez azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatásért érzett felelősségünk közös, az itt ülők szoktak jelen lenni azokon az általában nagyon későre pozicionált vitákon, amikor hajnali 1 órakor még a felsőoktatás ügyeiről vitatkozunk vagy beszélünk. Azt hiszem, hogy a parlament is alkalmas ennek a további megvitatására, a Kulturális bizottság is, ahogy ezt elnök asszonynak akkor jeleztem. Tehát bármilyen időszakonként nagyon szívesen beszámolunk erről, illetve tartunk erről akár vitát is.
(11.40)
Úgyhogy még egyszer köszönöm mindenkinek a támogató hozzászólásokat, ha értelmezhetem így, hogy az MSZP is támogatni fogja ezt a dolgot.
Ha körülnézek, itt valóban többen vannak a humán végzettségűek, én mérnök vagyok, tehát nekem nagyon rosszak lennének az esélyeim, ha most vitatkoznék erről az előterjesztésről, akár ennek a történelmi távlatairól. Ahogy a képviselő úr fogalmazta meg, igen, az egyetemek szeretnek magukról gondolni sok mindent, ahogy az ELTE a legnagyobb magyar egyetemnek pozicionálja magát, ami sok szempontból igaz, sok szempontból nem igaz, de én ezeket meghagynám az egyetemeknek. Ezek nagyon jó dolgok, tehát azt hiszem, hogy ezt nem kell elvenni. Ez egy nagyon jó atmoszféra. Ha ebbe beletartozik az is, hogy a pécsi egyetem meg azt gondolja magáról - valóban a pozsonyi egyetem átköltöztetésével jött létre az egyetem mai változata -, hogy egyébként ott alapítottuk az első egyetemet, akkor szerintem ezt is hagyjuk meg ebben. A lényegen nem változtat. Maga ez a nap a magyar felsőoktatás napja, de természetesen megfontoljuk azt, hogy esetleg ennek a wordingjét változtassuk meg, hogy legyen egyértelműbb a dolog.
Ahhoz pedig, hogy ehhez rendeljünk forrásokat: részben a Pécsi Tudományegyetem elég jelentős forrást kapott, hiszen ez a rendezvénysorozat ehhez kapcsolódik, de ez nem egyedülálló.
Az a néhány megjegyzés, és nem is akarok nagyon ünneprontó lenni, hogy a magyar kormány számára mennyire fontos a felsőoktatás ügye, Ikotity képviselő úr fölszólalására reagálva: én azt hiszem, hogy ez egy nagyon bonyolult intézményrendszer. Említette a Testnevelési Egyetem támogatását - a vidéki egyetemek ugyanilyen infrastrukturális támogatásban részesültek 2002-2014 között. Nagyon sok forrásból, részben PPP-kből, részben olyan forrásokból, melyek Budapesten nem voltak elérhetőek, tehát európai uniós, KIOP-os, egyéb más forrásból. Említeném a Pécsi Tudományegyetemet, amely a „Modern városok” program keretén belül 24 milliárd forintot kapott fejlesztésre, ami az elkövetkező három évben valósul meg. Tehát valóban igyekszünk ezt, amennyire erre lehetőségünk van, kiegyensúlyozni a vidéki és a budapesti egyetemek között. A vidéki egyetemek alapfejlesztése, azt hiszem, mind a felsőoktatási stratégiában, mind ennek a lebontásából látszik, hogy itt pontosan ugyanolyan módon kezeli ezeket a kormány; nemhogy nem zártunk be egyetemet, hanem ezeknek a meglévő egyetemeknek a működőképességét sok eszközzel próbáljuk biztosítani, illetve még az a lehetőség is megjelent, hogy létre is hozhatunk képzéseket vidéken. Tehát azt hiszem, hogy az a fajta arány, ami a vidék és a központi régió, Budapest között van, mindenképpen egészséges irányban, a vidéki intézmények, a vidéki hozzáférés irányában változik.
Az IFT létrehozása, az IFT kialakításának folyamata zajlik, az intézményfejlesztési tervnek a felsőoktatási intézmények stratégiájából levezethető módon a magukra alkalmazott változata. Ez még nem zárult le, kicsit lassabban halad, de ez azon a szinten jó folyamat. Az intézmények nagyon komolyan veszik ezt a munkát. Néhány hét, és ez le fog zárulni. Ebben a konzisztóriumnak egyébként jelentős szerepe van. A konzisztóriumot én nem az egyetemi autonómia megcsorbításának, hanem kiteljesítésének gondolom, egyszerűen azért, mert azokat a fenntartói feladatokat, amiket eddig a minisztérium látott el, és a minisztérium, a Szalay utca az, aki egyébként az IFT-t értékeli, ehhez képest, azt hiszem, mindenképpen jobb az, ha ezt egy külső szakemberekből álló testület, aki felelősséget érez az egyetem irányában, ő teszi meg, és nem a minisztérium. Erről szól a fenntartó jogkörének átdelegálása.
Az, hogy a fenntartó és az egyetem között milyen napi kapcsolat van: szerintem ilyen sosem volt, részben a gazdálkodás területén, részben pedig egyre inkább az akadémiai ügyek területén. Itt a fenntartó inkább már csak támogatóként jelenik meg, hiszen az, hogy az egyetem mit oktat, mit kutat, ezt kivel teszi, az egyetem autonóm döntése. Tehát azt hiszem, hogy ebben az ügyben is jó felé haladunk.
Aztán ez látszik egyébként a számokban is. Ha tudunk mindig számokat összehasonlítani: 2008-ban 96 ezer hallgató jelentkezett a magyar felsőoktatásba, 2014-15-ben ez 105 ezer volt. Az első számok, bár ezek még nem véglegesek, de az első jelentkezési számok az idei jelentkezési folyamatban azt mutatják, hogy ez 110 ezer fölött van, tehát emelkedik a jelentkező hallgatók száma, minden más dolog dacára, tehát a demográfiai csökkenés dacára emelkedik a jelentkezők száma.
Azt hiszem, hogy akik megfelelnek egyébként a felvételi feltételeknek, akár az adott szakon, akár általában, itt nincs limitje annak, hogy hány hallgatót fogunk tudni fölvenni. Tehát úgy hiszem, annak ellenére, hogy a demográfia csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére az egyetemi számok javíthatóak.
Van egy nagyon fontos másik elem is - ezzel be is fejezném, mert ez elvileg egy ünnepi típusú felszólalás lett volna -, ami pedig azt mondja, hogy nem elég csak a hallgatókat az egyetemre felvenni, hanem feladata és felelőssége az egyetemnek az, hogy a hallgatók el is tudják végezni az egyetemet. Ezek azok a programok, amelyek valóban azt támogatják, hogy azon hallgatók tudását, akik különböző képességekkel, készségekkel, tudással jönnek az egyetemre, mérjük meg, és a mérés alapján pedig szabjuk feladatául az egyetemeknek, hogy valóban segítsék a hallgatót abban, hogy ne csak a szakmai részét mondjuk el, hanem azokat a képességeket, készségeket is tegyük hozzá, amitől valóban meg tudja szerezni a diplomáját. Így az a 30 százalékos - kicsit csökkent az elmúlt időben, de még mindig magas - lemorzsolódási arány valóban jusson egy olyan szintre, ahol nem fölöslegesen tölti a hallgató az idejét, mert ebben tudunk neki támogatást nyújtani, hiszen ez a szülei elvárása, ez a közösség elvárása, hogy ő diplomát, értékelhető tudást szerezzen.
Még egyszer köszönöm mindenki támogatását, és bízom abban, hogy a szavazásnál is ez így fog megjelenni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
