BANA TIBOR,
BANA TIBOR,
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő egyezménnyel kapcsolatban fontos elmondani, hogy a Szlovén Köztársasággal már létezett egy ilyen jellegű megállapodás, azonban 2009-ben a magyar Országgyűlés egy új törvényt fogadott el a minősített adatok védelméről, ezért szükséges volt a két ország közötti egyezmény módosítása.
Magyarország és a magyarok biztonsága, védelme kell hogy legyen a legfőbb szempont. Ezek a megállapodások is ezt a célt szolgálják. Különösen igaz ez most, a bevándorlási krízis idején, hiszen a különböző országokon áthaladó emberek adatait az ilyen egyezmények alapján tudják megosztani az államok, akik közül így nagyobb hatékonysággal szűrhetőek ki a veszélyes elemek és lelhetőek fel a gyanús adatok. Különösen fontos ez, hiszen a migránsok útvonalát ez a két ország erősen keresztezi, így szükségszerű egy olyan megállapodás, amely elősegíti a két állam hatóságainak együttműködését.
A magyar és a szlovén nép között, illetve kormányaik között hagyományosan jó kapcsolatról beszélhetünk. Hazánknak az egyik legjobb együttműködése Szlovéniával van a szomszédos országok közül. Ez a kapcsolat még azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Szlovénia nem létezett önálló államként, hanem Jugoszlávia része volt, és ez főleg a határ mentén, a Rábavidéken élő szlovén kisebbséggel való erős és jó kapcsolatnak köszönhető. Mint az már elhangzott, hazánk az elsők között ismerte el a Szlovén Köztársaságot még 1992-ben.
Tisztelt Országgyűlés! Az együttműködés azóta számos területen bővült. Szlovénia ugyan nem tagja a visegrádi négyeknek, de benne van az úgynevezett V4 pluszban, és számos területen, például a balkáni régió integrációjának elősegítésében együttműködik a többi részt vevő országgal, így Magyarországgal is.
Néhány hónappal ezelőtt a Szlovén-Magyar Baráti Tagozat tagjaként jártam Muravidéken és Ljubljanában, és az ott tapasztaltak és hallottak is megerősítettek abban, hogy ezeknek a kapcsolatoknak az erősítése szempontjából mindkét fél részéről megvan a nyitottság, és fogalmaztunk is meg konkrét elképzeléseket a jövőre vonatkozóan. Ha már említettem a baráti tagozatot, akkor el kell mondanom, hogy a magyar-szlovén IPU rendszeresen ülésezik, és fontos mozgatórugója a két ország között fennálló jó viszonynak. Városunkban, Szentgotthárdon működik szlovén főkonzulátus, törekszünk arra a magunk részéről, hogy a lehető legjobb kapcsolatot ápoljuk az aktuális főkonzullal. Ugyanerre törekszem a szlovén nemzetiségi szószóló asszonnyal, Kissné Köles Erikával, vele is folyamatosak az egyeztetéseink.
Azt is el szeretném mondani itt az egyezménnyel összefüggésben, hogy igyekeztem az elmúlt évek során itt az Országgyűlésben és egyéb fórumokon is olyan javaslatokat megfogalmazni, melyek szolgálják egyrészt a szlovén Rábavidéken élők helyzetének a javítását, másrészt pedig a Muravidéken élő magyarság helyzetének a javítását. Hogy csak néhány példát mondjak: a Felsőszölnök-Kétvölgy összekötő út vonatkozásában több alkalommal is felszólaltam itt a parlamentben, és örömteli az, hogy végül megvalósulhatott ez az útfejlesztés, ami nagyon hosszú ideje húzódott, és komoly adóssága volt hazánknak.
De ezenfelül további lépések is szükségesek útfejlesztésekkel kapcsolatban. Megvannak erre a konkrét tervek, elképzelések, és a magam részéről azt tudom ígérni, hogy minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ezek is minél előbb megtörténhessenek, és kérem a kormányt is, hogy tartsák szem előtt az ezekkel kapcsolatos megállapodásokat vagy éppen a közös kormányüléseken elhangzottakat.
De hogy a muravidéki magyarság ügyében is említsek egy fontos példát: a Rédics és Lendva közötti vasúti összeköttetés ügye is előjött a baráti tagozat muravidéki látogatásán, de természetesen itt is gazdasági vagy kulturális szempontból további előrelépésekre lenne szükség, noha azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy szerencsére, annak ellenére, hogy egy viszonylag kisebb létszámú magyar közösségről beszélhetünk, mindenképpen azt lehet mondani, hogy kulturális szempontból nagyon pezsgő élet jellemzi az ott élő magyarokat, amiért elismerés illeti azokat a személyeket, azt a néhány személyt, akik zászlóshajói ennek, és akik hosszú évek vagy akár évtizedek óta szívügyüknek tekintik azt, hogy megőrizhessék identitásukat, nemzeti kultúrájukat azok a magyarok, akik Szlovénia területén élnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos tehát, hogy tovább erősítsük együttműködésünket a közép-kelet-európai államokkal, hiszen több területen is képesek lehetünk velük közösen fellépni nemzetközi szinten, akár uniós színtéren, akár egyéb fórumokon, gondolok itt például a bevándorlás ügyére. Itt látszik az, hogy szerencsére a V4-ek hasonló álláspontot képviselnek, ez volt a tapasztalatom a varsói európai uniós ügyek bizottságának konferenciáján január végén, február elején, és nemcsak lengyel oldalról, hanem cseh és szlovák oldalról is ezt érezhettük. Ezért most elindultak olyan mozgások, akár Ausztriából, akár Szlovéniából, és természetesen Horvátországot véletlenül sem felejteném ki, mert azt gondolom, hogy a lengyel-magyar-horvát tengely erősítése egyébként is fontos lenne, közösen tudnánk érvényesíteni az akaratunkat a migráció kérdésében, és ha ez a fellépés még a balti államokkal is kiegészül, akkor azt gondolom, ez már egy erős brand lehet uniós szinten is. Úgyhogy azt kérem a kormánytól, hogy az ebben rejlő lehetőségeket is mindenképpen aknázzuk ki, de akár egyéb olyan dolgokra is gondolok itt, melyek az Unió reformjának irányába hathatnának. Bőven kínálkoznak tehát lehetőségek, most, hogy a britek bedobták a saját elképzeléseiket, és ezekkel kapcsolatban döntések is születtek, úgy gondolom, hogy hazánknak is meg kell ezt tennie, és bizony vannak olyan ügyek, ahol éppen Szlovéniával közösen is fel tudnánk lépni.
Úgy hiszem, hogy a kapcsolatok erősítését segítik a jelen egyezményhez hasonló megállapodások is, ezért fontosnak tartjuk ezt, és természetesen a Jobbik képviselőcsoportja ennek a kihirdetését támogatni tudja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
