DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Olyan időszak után vagyunk, amikor a pedagógusok voltak azok, akik a legnagyobb mértékű béremelést kapták Magyarországon, ezért sokak számára Magyarországon érthetetlen, hogy miért pont azok készülnek nemcsak sztrájkra, hanem akár polgári engedetlenségre is, akik részére a legnagyobb béremelést biztosította a kormány, és akikkel egyébként a köznevelési kerekasztalon folyamatos tárgyalásban van az egyéb kérdések megjavítása kapcsán.
Nagyon sokan vannak, akik szintén örömmel vették volna a 40 százalékos béremelkedést, és ezt sztrájk nélkül, polgári engedetlenség nélkül is tették volna. Ezért meglepő sokak számára az, hogy miért pont a legnagyobb béremelkedést kapók nevében szólalnak föl páran, hiszen itt azért ne mossunk össze mindenkit, mert mint kiderült, akkor, amikor meghirdették ezt az akciót, hogy 30-án egyórás munkabeszüntetést tartanának - ami jogszerűen nem minősül sztrájknak, hanem polgári engedetlenségnek, mint az ott is elhangzott -, akik nevében ezt meghirdették, azokkal nem egyeztettek, hiszen az a 700 szervezet, amely ezt a mozgalmat elvileg alkotná, ők is ott a színpadról értesültek, hogy mit mondanak a nevükben. Így látjuk, hogy az egyeztetések, úgy látszik, nemcsak a kormánnyal haladnak döcögve a Tanítanék mozgalom vezetői részéről, mégpedig azért, mert nem jönnek el a kormánnyal tárgyalni, hanem úgy látszik, hogy a saját maguk által mögéjük sorolt szervezetekkel sem egyeztették le azt, amit utána meghirdettek.
Ami a sztrájk meghirdetését és annak az értelmezését illeti: tudjuk, hogy ez nem sztrájk, annak megvannak a törvényi követelményei, például a Pedagógusok Szakszervezetével és más szakszervezetekkel kollektív szerződéses viszonyban van a kormányzat, ahol a szakszervezetek le is mondtak a sztrájk hirdetésének a lehetőségéről, pontosan azért, mert tárgyalóasztalnál kívánják megoldani a problémákat, és az elmúlt héten a 25 pontjukból 18 esetében már eredményre is jutottak, és folytatódnak a tárgyalások a maradék pontok esetében. De itt azért nem lehet törvényesen sztrájkot hirdetni, hiszen a kollektív szerződés érvényben van.
De ugyanilyen nyomvonalon haladt a hétvégén a Nemzeti Pedagógus Kar is, amely szintén a törvénytelen megmozdulásoktól óvta a tagjait, és azt mondta, hogy csak tárgyalással születhet megoldás a pedagógusok problémájára, ennek a köznevelési kerekasztalt látták a legjobb formájának, és sürgették, hogy ott minél gyorsabban haladjanak a tárgyalások. De a szakszervezetek is azt nyilatkozták a hétvégén közösen többen is, hogy nem bátorítják törvényellenes lépésre a tagjaikat, ezt Czövek János mondta, a Liga Szakszervezetek elnöke. A törvényesség határain belül kell maradni, „azt nem szabad átlépni” - szó szerint ezt mondta a szakszervezeti vezető. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szintén azt nyilatkozta, hogy semmilyen jogszerűtlen döntésre nem bátorítják a szakszervezet tagjait. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője, túl azon, hogy mindnyájan kritikáikat megfogalmazták, de azt egyértelművé tették, hogy a szakszervezet nem biztatja törvényellenes lépésre a tagjait, azt javasolják, hogy amilyen célt el akarnak érni - amikkel egyébként részben a szakszervezet is egyetért -, azokat törvényes eszközökkel próbálják elérni a szakszervezet tagjai.
Mondanék egy idézetet szintén sztrájkügyben. Bár támogatják a sztrájk céljait - írják a nyilatkozat megfogalmazói -, azaz elégedetlenek a nevelési-oktatási intézmények helyzetével, a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel, viszont a munkabeszüntetést olyan felelőtlen akciónak tartják, amely nem eredményekhez, hanem a munkavállalók elmarasztalásához vezethet - mondta a Pedagógusok Szak-szervezete 2006-ban, amikor a Gyurcsány-kormány volt Magyarországon hatalmon. Ott akkor felelőtlen akciónak nevezték a munkabeszüntetést, és nem javasolták a tagjaiknak, nem is csatlakoztak hozzá, holott ott is részletesen kifejtették, hogy mekkora problémák vannak szerintük akkor a köznevelés rendszerében. Teszem hozzá, akkor volt is, mert akkor éppen 17 ezer pedagógust bocsátott el az akkori kormányzat, 381 helyen szüntette meg a köznevelési közszolgáltatást, és ekkor volt, aki sztrájkot hirdetett, de ehhez akkor a Pedagógusok Szakszervezete egyértelműen nem csatlakozott. Szintén sokak megmosolyogták, hogy lesz, ahol tavaszi szünet lesz ez a nap, tehát ahhoz be kéne menni, hogy valaki munkát tudjon beszüntetni.
Nagyon fontos szerintem, hogy ha a megoldást keressük itt, akkor a tárgyalásokon keresse és kutassa mindenki azt. Ahogy a hétvégén - ahogy néztem - Hiller volt miniszter úrral le tudtak ülni egy tárgyalóasztalhoz, nem kellene mást tenni most sem, csak nem a volt miniszterrel kellene leülni, hanem a mostani államtitkárral kellene leülni, a mostani oktatási vezetéssel kellene leülni, és akkor lehet eredményeket elérni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hogy egy régi, veterán szocialista politikust idézzek, nemcsak függetlennek kell lenni, annak is kell látszani - hogy parafrazáljak. Erre kellene törekedni, és a tárgyalóasztalnál lehetne megoldást találni.
Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(11.20)
