MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! „Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.” Ez az idézet a Vidéki Térségek Európai Chartájából, 1996-ból származik, és úgy gondolom, hogy ezen elvek mentén sokkal több törvénnyel kellene foglalkoznunk itt az Országgyűlésben. Azért is vállaltam ezt a sorozatot, mert úgy gondolom, hogy mind az Ángyán-jelentések és azok tanulságai, mind pedig ennek az idézetnek a tartalmi része nagyon ritkán kerül kifejtésre itt az Országgyűlésben, miközben nagyon fontos megállapításokat tartalmaznak. Azért is gondoltam, hogy jó lenne Ángyán József jelentéseit kissé bővebben kifejteni az Országgyűlésben, hiszen ő hitelesen tudja megmutatni azt, hogy mégis mi zajlik itt az állami földekkel kapcsolatban, már csak azért is, mert belülről látta, hogyan is rohad a rendszer. Ráadásul, ahogy már említettem, ritkán kerülnek szóba ezek a jelentések, miközben számtalan hasznos információt dolgoznak fel, és sokat idézett ebből korábban a sajtó is.
Azt gondolom, alapvetően azt kellene tisztázni első körben, hogy mi is a probléma úgy általában a földkérdés körül, és miért került ez most reflektorfénybe, miért lett ennyire fontos a föld azoknak a kormányközeli oligarcháknak, baráti köröknek, akik korábban egyáltalán nem foglalkoztak ezzel a területtel. Azt jól kell látni, hogy a termőföld egyébként nem csupán egy természeti erőforrás, nem csupán egy olyan eszköz, amelyen keresztül aztán, mondjuk, profitot tudunk előállítani, hanem a nemzetek, a helyi közösségek modern kori biztonságát is befolyásolja, és súlyos helyzetekben akár döntő lehet azzal kapcsolatban, hogy egy nemzet egy adott válságot miként képes túlélni. Tehát élelmezési és élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvet, de a víz-, az energiaellátás biztonságával kapcsolatban is sokat beszélünk róla. Fontos a környezetbiztonság szempontjából, és ezért is emlegetjük oly sokszor, hogy miért nem mindegy, hogy a természeti erőforrásaink, rendszereink állapota, használata és birtoklása kinek a kezében van.
A termőföld egyébként Magyarországon még viszonylag jó állapotban van. Sajnos keveset beszélünk arról, hogy nagyjából egy nagyságrenddel csökkent maga a természetes mikroorganizmusok száma, aránya a talajban, így egyfajta talajpusztulásról mindenképpen beszélnünk kell, de ez most nem szegte kedvét azoknak, akik ezen természeti erőforrásra fenik a fogukat. Ilyen formában azt majd egy másik felszólalásban fejteném ki bővebben.
Miből is adódik az érdekkülönbség, az érdekütközés? Egyfelől van a globális tőke és helyi rezidensei, akiket ma már sokat emlegettünk az Országgyűlésben, és vannak a helyi közösségek és a környezet érdekei, ezek szorosan összefüggenek és egymást erősíthetik. A probléma akkor van, amikor az állam, amelyet mi, helyi közösségek csoportja tartunk fenn, a rossz oldalra áll, és dezertál azoktól, akik fenntartják, és átáll a tőke globális vagy éppen helyi rezidensei oldalára.
A Fidesz-kormánynál azt láthatjuk, hogy egyébként a már meglévő korrupció, amely évtizedes hagyományokra tekint vissza hazánkban, erőteljesen megváltozott, és egyfajta 21. századi korrupciót látunk megjelenni, amikor már nem a nokiás dobozok a menők, és nem nokiás dobozokon keresztül lefizetésre az adott döntéshozó, hanem a döntéshozás legkülönbözőbb szintjeire emelik be azok a maffiacsaládok az embereiket, akik el akarják érni az adott érdeket, meg akarják szerezni az adott erőforrást. Kétségtelen, hogy ezt a módszert az elmúlt hat év fideszes kormányzása emelte a csúcsára és tökéletesítette.
(15.20)
Egyébként ez lett az alapja aztán a földspekulációnak is. Ennek is több indítéka van, hiszen van egyfajta élelmiszeripari kilátás, amikor azt látjuk, hogy a Föld globális népessége folyamatosan növekszik. Ez nyilvánvalóan azt hozza magával, hogy egyre több élelmiszerre van szükség, és ilyen formában megnőtt ezért is ennek a természeti erőforrásnak az értéke.
A monopolhelyzet, amit kialakított az a néhány nagy érdekkör Magyarországon, mindenképpen veszélyes, nemcsak egyébként a termőföldből élő kisebb szereplőkre, hanem bizony a magyar nemzet egészére is. Ezért is volt számunkra nagyon fájó és érthetetlen, amikor nyáron - már lassan egy évvel ezelőtt lesz - a kormány kitalálta, hogy el fogja adni a maradék természeti erőforrását is az állam, és megszabadul ezektől a termőföldektől.
Ez a fajta liberalizációs folyamat egyébként nem most kezdődött el, hiszen a Medgyessy-kormány idején is már láttunk erre vonatkozóan lépéseket, illetve a jövőre vonatkozóan is elég aggályos jeleket hallottunk, hiszen állítólag az erdő lesz a következő természeti erőforrás, amit a kormány kalapács alá fog venni, de ezekről majd egy következő napirend utáni felszólalásomban fogok bővebben szót ejteni. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
