Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elképesztőnek tartom, hogy a kilakoltatási moratórium lejárta után több mint húsz nappal, amikor Magyarországon megint üzemszerűen indul meg emberek eltávolítása saját otthonából, még mindig nem találni olyan érdemleges kormányzati reakciót, amely ezen katasztrofális jelenségnek legalább a hatásait csökkentené.
Azt is láthatjuk, hogy miközben a kormányzat és elődei egyszer már hozzájárultak a legalizált kifosztó gépezet működéséhez az úgynevezett devizahitelezés működtetése és felfuttatása során, most mintha másodszor is ezt találnák elkövetni akkor, amikor NOK címen állami pilótajátékot szerveznek ahelyett, hogy mentenék a károsultakat.
De vegyük sorra a kormányzat a károsultak számára bármiféle segítséget nyújtani szándékozó javaslatait, legalábbis azokat, amelyek esetében a kommunikációs térben ilyen megjelenik. Egészen elképesztő volt azt hallani, ahogy fideszes államtitkárok nevezték a Nemzeti Eszközkezelőt példának okáért a kormány legnagyobb otthonteremtési programjának, miközben a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban köztudott, hogy elveszi az érintettek saját ingatlantulajdonát, és miután elvette az érintettek ingatlanjait, azután visszabérelhetik ezt az államtól, természetesen egy nyomott bérleti díj fejében, de talán illetlenség otthonteremtési programnak nevezni azt, amikor emberektől a saját otthonukat elveszik. Mindemellett ez a megoldásnak látszó valami is csak egy 35 ezres kvótával működik, és mivel 32 ezer emberrel már leszerződtek valamilyen úton-módon, tulajdonképpen 3 ezer szabad hely maradt arra a majdnem 140 ezer károsultra, akik 90 napja nem tudnak vagy nem tudnak teljes körben törleszteni. Láthatjuk tehát, hogy nem ettől várható az átfogó megoldás.
Vizsgálhatjuk az úgynevezett CSOK intézményét is, ahol nagyon sok esetben életszerű kiterjesztési javaslatokkal éltünk, hogy ne csak a felsőközéposztályt és gazdagabbakat támogassák tízmillió forintos támogatási összeggel akár, hiszen azt látjuk, hogy az érdeklődők, érdeklődni vágyók majd’ 90 százaléka olyan egyszerű, dolgozó magyar ember, aki az átlagfizetéséből nem is engedhet meg magának egy drágább ingatlant.
Az ő esetükben sokkal inkább legalább a kedvezményes hitelt értelmes bővítésre, energetikai korszerűsítésre és felújításra is lehetővé kéne tenni használt ingatlanok esetében is. Ettől lehetne valódi felfutást várni, de megint azt az elképesztő filozófiai szakadékot látjuk, ami a Fidesz-KDNP és köztünk húzódik, miszerint ők a felsőközéposztályt és a gazdagabbakat kívánják kedvezményes helyzetbe hozni, mi viszont a középosztály egészének leszakadását szeretnénk megállítani.
Ennek érdekében kellene kiterjeszteni a családi otthonteremtési kedvezményt, de mit csinál ezzel szemben a kormányzat? NOK néven egy államilag legalizált pilótajátékot hirdet, ami még a banki hiteleknél is rosszabb konstrukció, hiszen ott legalább az ember látszólag megkapja a lakást, törleszt, aztán vagy elveszik tőle banki visszaélési formák mentén, vagy nem. Itt előre törleszt az ember, és a végén vagy kap valamit, vagy nem, de leginkább a nem felé billenünk ebben a pillanatban, hiszen azt látjuk, hogy semmiféle garanciális elem nincs arra az esetre, ha bedőlnének azok a kormányközeli, a kormány barátaiból álló közvetítő cégek - feltételes módban ez mindenképpen igaz -, amelyek majd jutalék fejében az állami támogatásokat kezelik, segítenek azokat kiutalni az érintettek számára.
Azt látjuk, hogy mivel a Betétbiztosítási Alap nem áll helyt, a Magyar Nemzeti Bank sem áll helyt, csak felügyel - a felügyeletének minőségéről maradjunk annyiban, hogy kétségeink vannak ezzel kapcsolatban, hiszen azt látjuk, hogy festmény-, műkincs- és ingatlanportfólió bővítése tekintetében kiemelkedően teljesít ez az intézmény, de a fogyasztóvédelmi razziák során kissé elmarad a várakozásoktól -, elmondhatjuk azt, hogy önmagában ez az államilag legalizált pilótajáték, ahol szánalmas módon egy licitre bízzák azt, hogy kinek mikor lehet ingatlantulajdona, semmiféle rendszerszintű változással nem kecsegtet.
Az említett MNB tekintetében pedig azt a több mint 200 milliárdot, amely a devizahitelesek úgynevezett rendezéséből adódik, és egy többlet, profit, ami felhalmozódott az intézménynél, igenis egy kártérítési alapba kellene fektetni annak érdekében, hogy innen próbálják meg rendezni azoknak a sorsát, akiket vagy már kilakoltattak, vagy akik önhibájukon kívül kerültek hitelkárosultként olyan nehéz helyzetbe, aminek rendezése egyedül tőlük nem várható el.
Végül pedig meg kell hogy említsük, fájó módon hiányzik egy állami hátterű otthonteremtési, bérlakásépítési program, hiszen bérlakások tízezrei hiányoznak a piacról; Budapesten, a nagyvárosokban már nem képes egy magyar fiatal az albérleti díjakat, árakat kifizetni. Lenne tehát hol beavatkozni, haladéktalanul be kellene, ezért arra szólítjuk fel a kormányt, hogy a kilakoltatások megtűrése és a pilótajátékok szervezése helyett végre érdemben lépjen, hosszabbítsa meg a kilakoltatási moratóriumot, és tegye lehetővé minden magyar közönséges halandó számára azt, hogy az otthonteremtés terén segítséget kapjon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
