DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg úgy terveztem, hogy csak magáról a projektről szólnék, de az ön felszólalása kapcsán azért óhatatlanul el kell mondanom egy mondatot, ami a Jobbiknak a cigánysággal, a romatársadalommal kapcsolatos politikáját illeti, ami az ön felszólalásából kijött. Önök kétféle módon tudnak, úgy látszik, tekinteni a hazai cigányságra, amit teljes mértékben elutasítunk, ezt a fajta leegyszerűsítést és ellenségkeresést. Az egyik az olcsó voksok tere, a másik pedig egy gyűlöletkeltésre alkalmas csoport, ami alapján a Jobbik próbál Magyarországon szavazatokat szerezni. Mindkettővel politikailag lehet élni, habár egyik sem fogadható el, és a Fidesz-KDNP értékközössége számára ez nem elfogadható. A Jobbik nyilván az utóbbival próbált bejutni a parlamentbe, nyilván ezt a későbbiekben is kívánja folytatni, de ez a megoldáshoz minket közelebb nem visz.
Ugyanakkor a megoldáshoz jól kivitelezett projektek Magyarországot, az egész társadalmat közelebb vinnék, és itt két részre bontanám az ön által felvetett kérdés kapcsán a válaszomat. Az egyik a célok meghatározása ezen projekt kapcsán, utána pedig a megvalósítással kapcsolatos lépések, intézkedések és hibák. Egyébként meg teljes mértékben furcsának tartom még a politikai időzítés vagy politikai taktika szempontjából is, hogy azután áll föl a Jobbik ezzel a kérdéskörrel, miután a kormányzat jogerősen elállt ettől a támogatási szerződéstől.
(13.50)
Azt hiszem, hogy ha van rossz időzítés, akkor az pontos ez, amikor hasonló típusú, kínos összekacsintásra utaló felszólalásokat itt a parlamentben érdemes elmondani. (Szilágyi György közbeszól.)
Nézzük az első részt, azt, amire a kormányzat pénzt adott, hiszen itt közpénzekről van szó, ezeket a lehető leghatékonyabban kell elkölteni, kiki a saját pénzét szórhatja, de a közpénzekkel takarékosan és céltudatosan kell hogy gazdálkodjon. Éppen ezért támogatott a kormányzat egy támogatási szerződésben egy olyan projektet, amelynek több kedvezményezettje is volt, mely célul tűzte ki egy foglalkoztatási szövetkezetnek a létrehozatalát, nem hiszem, hogy ezt bárki vitatná; célul tűzte ki 1800 embernek a fejlesztésbe való bevonását, nem hiszem, hogy ezt bárki vitatná; és célul tűzte ki, hogy 600 fő sikeres OKJ-s képzettséget szerezzen ilyen területeken, mint csőhálózat-szerelő, famegmunkáló, zsaluzó ács, vízszigetelő (Szilágyi György: Mi valósul meg?), meleg-burkoló, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, betanított varrómunkás vagy betanított konyhai kisegítő, és még hosszan tudnám sorolni azokat a képzettségeket, amelyekre igény, szükség van, és amelyeknek a megszerzésével évek vagy évtizedek óta munkanélküli emberek szerezhettek volna maguknak munkát. (Szilágyi György: Mi valósul meg?)
A kormányzat felelőssége a támogatás megítélése szempontjából odáig tartott, amikor ezeket a célokat kitűzte, amikor indikátorokat határozott meg, amit a megvalósítóknak véghez kell vinnie. Éppen ezért, úgy gondolom, hogy ez nagyon jó és hasznos cél volt, amit a kormányzat megtett ennek a projektnek a kapcsán. (Szilágyi György: Ki lopta el a pénzt? - Az elnök csenget.)
És utána, a megvalósítás során folyamatosak voltak az ellenőrzések, a támogató, az EMMI, a Miniszterelnökség, a NAV, az OLAF, nagyon sok mindenki fordult meg ennek a projektnek a háza táján és vizsgálta a különböző szabályosságokat. Mi az EMMI részéről vagy a Miniszterelnökség részéről, többen a támogatási szerződésnek való megfelelést, az útmutatók betartását, az ÁSZF betartását; tartottunk helyszíni ellenőrzéseket is, kimentünk azokba a regionális irodákba, ahol a foglalkoztatási szövetkezetnek működni kell, és azt lehetett megállapítani, hogy a foglalkoztatási szervezet létrejött, a projekt elindult, biztató jelekkel, majd pedig annak a fenntartása rövid idő után nem valósult meg. Hiába jött létre az az alap, ami kapcsán, amire építkezve ezeket a társadalmilag szerintem vitathatatlanul hasznos elemeket meg lehetett volna valósítani, a fenntartási kötelezettségének itt a támogatott nem tett eleget, és ez a foglalkoztatási szövetkezet nem teljesítette be azt a feladatot, amire a támogatási összeget kapta.
Itt a parlamentben már számtalanszor beszéltünk tucatnyi eljárásról, amit a támogatók a közpénzek védelme érdekében véghezvittek, és ennek lett az a konklúziója, hogy végül elállt a támogatástól a támogató. Ez azt jelenti, hogy a megkötés időpontjára visszamenőleges hatállyal érvénytelen a szerződés, és minden előleget, amit korábban kifizettek (Szilágyi György: Ki a felelős? Ott ül mögötted!), azokat vissza kell fizetni, pontosan azért, mert a fenntartás nem valósult meg, hiába jött létre egy jó szervezet, hiába jött létre egy fontos foglalkoztatási szövetkezet, ami nélkül nehezebb megvalósítani ezeket a célokat, mégsem tartották fönn, és nem kapta meg azokat az eszközöket, anyagi javakat, amikre a működés közben szüksége lett volna a felállás után. Ez tényleg óriási összegeket érint, hiszen a záróelszámolás több mint kétmilliárdos összeget tartalmazott.
Éppen ezért a helyzet megoldására mi több egyeztetést is összehívtunk a konzorciumvezető és a partnerek között a visszafizetés pontos ütemezéséről, ezenkívül egyeztetéseket folytatunk a megvalósított és indokolt ráfordítások megtérítéséről, illetőleg a roma emberek foglalkoztatását segítő programok jövőjéről és a roma foglalkoztatási szövetkezet jövőjéről, mert ezekben mi hiszünk, ezeket fontosnak tartjuk (Szilágyi György: Ki a felelős?), de a szabálytalanságokat semmilyen szervezet részéről elfogadni nem tudjuk. Köszönöm szépen. (Szilágyi György: Ki a felelős? - Taps a kormánypárti padsorokból.)
