DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Több szempontból is aktuális a jelenlegi vagy a mai napon feltenni ezt a kérdést, hogy hogyan kerülhetett vissza a Külügyminisztériumhoz, illetve annak a háttérintézményéhez a pénz, de pörgessük vissza az idő kerekét egészen tavaly március 9-éig, ami után több ezer feljelentés érkezett. A Központi Nyomozó Főügyészségre továbbították a megyei ügyészségek a kiskárosultak feljelentéseit, de mégis a nagyok, azok, akik nagyon sok pénzt tartottak a Quaestorban - ilyen volt például a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye, ilyen volt Győr megyei jogú városa, de 23 várost tudnék felsorolni, akik közpénzt tartottak a Quaestorban -, ők ebben igazából nem siették el a dolgot, ebben nem ébredtek föl túl korán. És igaz az, hogy mondjuk, a Külügyminisztérium visszakapta ugyan a 3,8 millió forintját, méghozzá forintban (Tóbiás József: Milliárd!) - bocsánat, milliárd forintját, méghozzá forintban a Quaestortól, de utána annyira meglepődtek azon, hogy forintban kapták vissza ezt a pénzt, amit értékpapírban tartottak a Quaestorban, hogy nem tettek semmit, államtitkár úr.
De kezdjük az elején! Hogyan kerülhetett oda közpénz, egy olyan cégbe, amelyiknek a tulajdonosa liechtensteini hátterű? Ez azért fontos, mert abban az időszakban, amikor ezt a közpénzt ott elhelyezték, az önök által irányított minisztérium háttérintézménye is, amikor ezt a pénzt ott elhelyezte, akkor Liechtenstein adózási szempontból nem számított még Magyarország biztonságos, megbízható partnerének. Később persze módosult a törvény, gyanítom egyébként, hogy emiatt, azóta Liechtenstein megbízható lett, de akkor, abban a pillanatban nem. Ilyen helyen nem lehetett volna közpénzt tartani, önök 3,8 milliárd forintot tartottak ott, Győr megyei jogú városa ott tartott egymilliárd forintot.
Önöknek nem kell most sorban állni a kártalanításért, mint ahogyan 32 ezer károsultnak sorban kell állni a kártalanításért. Önök az első napon, március 9-én ki tudtak venni 3,8 milliárd forintot ebből a cégből, amelyiknek 5 milliárd forint volt a likvid tartaléka a saját kibocsátási tájékoztatója szerint, önök abból kivettek majdnem 4 milliárd forintot, ezzel egyébként 32 ezer másik ügyfelet cserbenhagytak, és ők most sorban állnak, és nem a Quaestor-vagyonból kaphatják majd meg az őket illető jussukat, hanem most éppen az MNB pénzéből, az MNB által nyújtott hitelből kaphatják meg, mert önök még mindig nem tudják azt megmondani, hogy hova tűnt a Quaestor-vagyon.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész azt mondta, hogy volt 11 VIP-ügyfél, államtitkár úr, aki állampapírban tartotta ott a pénzét, de őket gyorsan, még a botrány kirobbanása előtt kifizették, mert féltek a botránytól. Köztük volt a Magyar Kereskedőház, államtitkár úr? Nagyon fontos ezt tudni, hiszen azért lássuk be, kalandos úton jutott önökhöz vissza a pénz, önök értékpapírt vásároltak, magyar államkötvényt, majd ezt önök forintban kapták vissza. Na de hogyan? Az értékpapírszámlára nem lehet forintot utalni. Valaki adott arra utasítást, hogy a Quaestornak adják meg a kincstári számlájukat? Valaki bevitte, ahogyan a főügyész úr is mondta, hogy kivitték a Quaestorból, így lehet, hogy valaki bevitte egy bőröndben a Quaestor pénzét a Kincstárba? Mi történhetett ezzel a pénzzel? Én úgy gondolom, hogy ekkora mennyiségű közpénz mozgása tekintetében muszáj, hogy tisztán lássunk.
(13.20)
Azért sikkasztották el ezt a pénzt a Quaestorban, mert körülbelül másfél százalékkal magasabb kamatmarzsot fizetett volna a Quaestor, mint amennyit a magyar állam. 58 millió forint lett volna ezen a hasznuk. Kinek állt ez érdekében? Tudtak erről önök, államtitkár úr?
S ami a legfontosabb, ahogy azt nyilatkozta az ön minisztere: amikor meglátták azt, hogy forint érkezett az értékpapír helyett, akkor nagyon meglepődtek. Ezt nyilatkozta az újságban. Annyira meglepődtek, államtitkár úr, hogy semmit nem tettek. Egészen március 22-ig semmit nem tettek. Akkor tettek először feljelentést, amikor ez már a sajtóban többször úgy nyilvánosságot kapott, hogy ezt már nem tudták letagadni. Egész egyszerűen azért tettek önök akkor feljelentést, mert akkor már nem tudták elkerülni.
Az utolsó gondolatom pedig az, államtitkár úr, hogy most a Quaestor-károsultakat, akik az utolsó pillanatban vették ki a pénzüket a Quaestorból, pereli a felszámoló. Gondolom, perelni fogja a Külügyminisztériumot is, hiszen önök is az utolsó pillanatban vették ki. Kérem, hogy nyújtson nekik segítséget. Az önök jogi érvelése mi lesz, amikor a 3 milliárd 800 millió forintért a felszámoló önöket ugyanúgy be fogja perelni, mint az összes többi kisbefektetőt? Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
