NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A brüsszeli terrortámadás megint rávilágított a migráció drámai kockázataira, ahogy ezt itt az előbbiekben államtitkár úr szavaiból is hallhattuk. Bízom benne, hogy mind a terrorellenes akcióterv, mind pedig az alkotmánymódosítás vonatkozásában az ellenzék részéről nagyobb fokú együttműködés lesz tapasztalható a jövőben. Továbbá rávilágított arra is, hogy annak a népszavazásnak a jelentősége milyen mértékű, amire egyébként 2 millió magyar állampolgár szavazott aláírásával. A migráció megfékezése során alapvetően most két európai uniós vívmány is veszélyben forog. Az egyik értelemszerűen a schengeni rendszer, a másik pedig a dublini rendszer. A dublini rendszerről szeretnék néhány gondolatot elmondani.
Magyarország az elmúlt években európai uniós összehasonlításban egyértelműen a jogkövető tagállamok sorába tartozik, a magyar nemzeti intézkedések gyakran váltak precedensértékűvé, és fogadta el az Európai Unió is végső soron azokat a megoldásokat, amelyeket Magyarország kidolgozott. Nagyon komoly eredménynek tartom az Európai Unió határőrségének, határőrizeti ügynökségének felállítását, amit Magyarország például a kezdetektől fogva hangsúlyozott. A dublini rendszerrel összefüggésben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarország rendeletben rögzítette az elsők között Európában azt, hogy ki kell bővíteni a biztonságos származási, illetőleg harmadik országok listáját.
Föl szeretném hívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy az Európai Bíróság március 17-én egy rendkívül fontos, precedensértékű ítéletet hozott. Ebben az Európai Bíróság kimondta, hogy azokra az elfogadhatatlansági vizsgálatokra, amelyek egy migráns esetében lefolytatásra kerülnek, akkor is sor kerülhet, ha a dublini rendszer keretein belül kerül sor az adott menekült átvételére. Ezt a döntését az Európai Bíróság konkrétan egy pakisztáni illetőségű személy vonatkozásában fejtette ki, aki 2015 augusztusában illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére.
Először nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságoknál, majd a magyar eljárás végét meg sem várva, engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok a fenti körülmények nyomán megindult dublini eljárás keretében átadták őt a magyar hatóságoknak kérelme elbírálása céljából. A magyar hatóságok a kérelmet elfogadhatatlanként elutasították, és kiutasították a pakisztáni állampolgárt Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek.
A kérelmező a döntés ellen bírósághoz fordult. Az ügyben eljáró debreceni bíróság, felfüggesztve eljárását, 2015 decemberében előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, iránymutatást kérvén elsősorban a tekintetben, hogy vajon a dublini rendszer keretében történő átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérő személy biztonságos harmadik országból érkezett-e. Ítéletében tehát a bíróság rögzíti azt a tényt, az, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, mint felelős tagállam átvesz egy kérelmezőt egy másik tagállamtól, nem képezi akadályát annak, hogy ezt követően a felelős tagállam a kérelmezőt a Dublin III. rendeletnek megfelelően biztonságos harmadik országba küldje.
Azt gondolom, ezzel az ítéletével az Európai Bíróság egyértelműen visszaigazolta a magyar megoldást. És remélhetőleg akkor, amikor a dublini rendszer újabb felülvizsgálatra kerül, és várható egyébként április folyamán, hogy beterjeszti az Európai Bizottság a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát, úgy gondolom, megalapozott reményünk lehet, hogy ez a magyar megoldás, ami arra irányul, hogy lényegesen ki kell bővíteni a biztonságos harmadik országok, illetve származási országok listáját, ez általános európai elfogadást nyerhet. Jól látom-e, államtitkár úr? Van-e esély arra, hogy a dublini rendszer reformja keretében a magyar megoldások általános elfogadást nyerjenek? (Taps a kormánypárti padsorokban.)
