GIRICZ VERA
GIRICZ VERA
GIRICZ VERA nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Честованый Пан Предсїдатель! Честованї депутаты! Ференц Раковці ІІ. - Великый Князь и добродїтель Русинув, памнять про нёго навічно захранить ся у памняти нашого народа.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! II. Rákóczi Ferenc a ruszinok nagyságos fejedelme és jótevője, hálás népünk örökre megőrzi emlékét.
II. Rákóczi Ferenc így írt emlékirataiban az 1703-ban Lengyelországból a Vereckei-hágón át való hazatéréséről: „Akik majd olvassák e sorokat, nem fogják tudni elhinni a nép hozzám való ragaszkodását. Mire híre kelt jöttömnek a munkácsi hercegségben, alig lehet elképzelni, hogy milyen igyekezettel és örömmel tódult hozzám a nép. Ezek az emberek gyermekestül, feleségestül jöttek, és messziről meglátva engem térdre ereszkedtek és keresztet vetettek. Buzgóságukban és ragaszkodásukban nemcsak hogy élelemmel láttak el, hanem hazaküldvén nejeiket és gyermekeiket, maguk beállottak a seregembe, és többé el sem hagytak, s kinyilatkoztatták, hogy velem akarnak élni-halni.”
A ruszin származású Hodinka Antal akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja „II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a ’gens fidelissima’, vagyis leghűségesebb népem, a ruszinok” című munkájában érdekes adatokat olvashatunk az 1704 és 1705 között a nagyságos fejedelem seregében szolgált ruszin katonákról. Ezek szerint a verhovinai ispánság 22 falujából 4 falu adott katonát, a munkácsi uradalom 128 rutén faluja közül 95 falu állított katonát, azaz összesen 391 embert, ami azt jelentette, hogy minden harmadik ember beállt II. Rákóczi Ferenc seregébe. A beregszentmiklósi uradalom 33 falujából 12 falu adott katonát, összesen 33 embert, legtöbben - 25 fő - hajdúk voltak. A ruszinok közül a szabadságharcos seregben 19-en kaptak katonai rangot. A ruszinság számára a Rákóczi-szabad-ság-harc sikere a már megszerzett előjogok megőrzését jelentette, és Rákóczi fejedelem biztosította is számukra ennek a lehetőségét.
A ruszinok hűséggel harcoltak a magyar és saját szabadságuk védelmében, és kitartottak a legvégsőkig: Munkács a kuruc ellenállás utolsó erőssége volt. 1710-ben az egyre válságosabbra forduló helyzetben a kurucok a Felső-Tisza-vidékre vonultak vissza, és béketárgyalásokat kezdtek a császár képviselőivel. II. Rákóczi Ferenc pedig az orosz cár segítségét remélve a Vereckei-hágón át Lengyelországba utazott. Útban a Vereckei-hágó felé a nagyságos fejedelem és maroknyi csapata érintette Szolyvát és környékét. Útjukat a ruszinok élelemmel, szállással és kísérettel segítették. Királyfiszállás falucska kovácsai az üldöző labancok megtévesztésére II. Rákóczi Ferenc és csapata lovait fordítva patkolták meg, így indult a sereg a szabadságharcosokkal a Latorca folyó mentén a hágó felé. Később fiatal kőrisfák alatt pihenőt tartottak, ahol a nagyságos fejedelem könnybe lábadt szemmel búcsúzott el szeretett hazájától. Az egykor fiatal facsemeték mára terebélyes fák lettek, és a környék lakossága büszkén és féltve óvja és gondozza őket, hiszen a ruszin történelem dicsőséges emlékét őrzik.
Évente a központi emlékünnep előestéjén a hazai ruszin közösség közel 400-500 fő részvételével Sárospatakon, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma parkjában található II. Rákóczi Ferenc-szobornál és borsi szülőházánál tiszteleg a nagyságos fejedelem emléke előtt. A rendezvénysorozat hagyományosan a magyar és a ruszin nemzeti himnuszokkal kezdődik, majd következnek a beszédek és a fellépések. Az ünnepet koszorúzás zárja.
2015. március 17-én Magyarország Országgyűlése II. Rákóczi Ferenc születésnapját emléknappá nyilvánította, amely döntésével megerősítette a hazai ruszin közösség, a „gens fidelissima” soha el nem múló tiszteletét a nagyságos fejedelem emléke iránt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
