DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. január 1-jével hatályba lépett Alaptörvény Alapvetés C) cikkely (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Az Alaptörvénynek az Országgyűlésről szóló fejezete mondja ki, hogy Magyarországon az Országgyűlés Magyarország legfőbb képviseleti szerve, amely megalkotja és módosítja az Alaptörvényt és a törvényeket. Az Alaptörvény XV. cikkelye megállapítja, hogy a kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, míg az Alaptörvény XXI. cikkelye, XXV. cikkelye értelmében pedig az igazságszolgáltatást a bíróságok látják el.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tudomány és a technika területén az utóbbi időben végbement forradalmi változások a hatalommegosztás vonatkozásában az igazságszolgáltatás területén napjainkra azt a problémát vetették fel, hogy az egyes keresetek és ellenkérelmek megítélése főként már nem jogi, hanem előzetes szakértői kérdés. A fentiek okán a bíró az eljárásokban csak jogi szakértőként jár el, akinek a feladata a felek közötti jogi szakkérdés eldöntése. A bíróság a nem jogi szakértelmet igénylő kérdések esetén rendelhet ki igazságügyi szakértőt. Szakértelmet igénylő kérdés pedig minden olyan releváns kérdés, amely nem jogkérdés, s amelynek észlelése, megítélése külön nem jogi szakértelmet kíván. Az igazságügyi szakértő tehát a bíróság különleges szakértelmét pótolja, feladata a releváns szakkérdések megvilágítása és értékelése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek alapján megállapítható, hogy a bíróságok úgy a polgári, mint a büntető- vagy a szabálysértési ügyekben csak akkor rendelhetnek ki szakértőt, ha a szakvélemény külön szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megállapítása, vagy megítélése tekintetében szükséges. A szakértők vonatkozásában jelenleg két hatályos törvényünk van, egyrészt az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény, amely meghatározza a szakértői alkalmasság jogi és szakmai kritériumait, valamint azoknak a körét, akik ilyen tevékenységet végezhetnek, másrészt pedig az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény. A fenti törvényekhez több miniszteri rendelet is kapcsolódik úgy a névjegyzékről, mint a szakterületekről, az alapismeretek oktatásáról, a szakértői képzésről, a szakértői testületekről és a többi. Az új törvényjavaslat egyik fő célja, hogy egyetlen jogszabályba kódexjelleggel rendezze az igazságügyi szakértőkre vonatkozó főbb szabályokat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Természetesen felmerül a kérdés, hogy a meglévő szabályozás, a kamarai törvény és a szaktörvény teljesíti-e a szabályozási kritériumokat, és el tudja-e látni feladatát. 2014. évben az alapvető jogok biztosa számos megállapítás mellett hangsúlyozta, hogy az igazságügyi szakértői eljárások jelentősen elhúzódnak. Az ombudsman a probléma okait a szakértők alacsony létszámára, a kompetencia hiányára, a kirendelések magas számára és a szabályozás további hiányosságaira vezette vissza. Szintén a 2014. évben a Kúria szakértői csoportja több hónapnyi kutatómunka után közreadta a szakértői bizonyítással kapcsolatos, az úgynevezett „Szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban” című összefoglaló véleményét.
(14.00)
Trócsányi László igazságügyi miniszter úr pedig több fórumon is hangsúlyozta, hogy szükséges az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom további erősítése, az igazságügyi köztestületek által ellátott közfeladatok minőségének emelése, olyan szakértői gárda kiépítése, amely teljeséggel feddhetetlen, közbizalmat élvez és nem befolyásolható.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fentiek okán a szakértői működéssel összefüggésben a problémák alapvetően két csoportba sorolhatók. Egyrészt az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos problémák, másrészt a kamarával kapcsolatos problémák. Az első csoport tekintetében az alábbi főbb megoldandó problémák állnak fenn.
A jelenlegi két törvény helyett célszerűbb lenne, mint ahogy mondtam, egyetlen jogszabályban, egyetlen kódexben rendezni a vonatkozó szabályokat. Ezzel egyidejűleg a megjelölt jogszabályok rendelkezései több ponton pontosításra, úgymond finomhangolásra szorulnak. A jellemzően hosszadalmas igazságügyi szakértői hatósági eljárásokat szükséges a bürokráciacsökkentés szempontjából is vizsgálni és az elhúzódó eljárások idejét az észszerű mértékig lecsökkenteni. Az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, a kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, ami egy újabb problémát generál. A minőségbiztosítási rendszer, ami a szakértőkre vonatkozik, nem megfelelő, és az etikai eljárások sem működnek jól. Problémás a magánszakértői vélemények felhasználhatósága az egyes eljárásokban a bíróság előtt. A szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statiszti-kai-adat-gyűjtés hiányzik, ezáltal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és nehezen végrehajthatók.
A kamara tekintetében pedig a következő főbb problémákról indokolt beszélni. A kamara területileg rendkívül széttagolt, forráshiány miatt a kamarák működése nehézkes, a tisztviselők díjazása nem elég ösztönző, az MISZK hatásköre formális, módszertani levelek és szakmai iránymutatások kiadására pedig alig volt példa. A kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális. A kamara felett egyéb bírósági, tehát törvényességi kontroll nincs.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A problémákat felismerve és az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történt egyeztetés után készült el az a törvényjavaslat, ami most itt a tisztelt Ház előtt van, amelyből az alábbi legfontosabb részeket, főbb szabályozási pontokat emelném ki.
Az általános szabályokban külön szakaszban egyértelműen meghatározásra került a törvény hatálya, ami kiterjed az igazságügyi szakértői tevékenységre, az igazságügyi szakértőkre és szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsokra, illetve minden egyéb résztvevőre. Az igazságügyi szakértői tevékenységre és szakértőkre vonatkozó rendelkezések között definiálására kerülnek a szakértő feladatai, jogai és kötelezettségei. A tervezet tisztázza, hogy az igazságügyi szakértő alkalmazottként milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet, ezáltal tevékenysége mely jogszabály alá esik. A tervezet nagy hangsúlyt fektet a bürokráciacsökkentésre, az eljárási határidők észszerű csökkentésére. A tervezet rendezi az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének pontos menetét, a szakértői névjegyzék vezetését és annak nyilvánosságát, a statisztikaiadatszolgáltatást. A tervezet rendezi a korábban beazonosított és itt felsorolt problémák mindegyikét; a kirendelés tartalmában a hatóságnak meg kell határoznia a költségjegyzék jellegét; a szakvélemény tartalmában milyen tartalmi egységeket kell tartalmaznia, és hogy ezen szakvélemény jogkérdésekben nem foglalhat állást, valamint külön alcímben rendelkezik a magánszakértői véleményről, és a minőségbiztosítással összefüggésben is tartalmaz új rendelkezéseket.
A kamarára és a kamarai eljárásokra vonatkozó rendelkezések közül az első helyen kell megemlíteni, hogy létrejön az egységes szakértői kamara, és megújításra kerülnek a kamarai tagdíjra vonatkozó legfontosabb szabályok is. A forráshiányos állapot megszüntetése érdekében új elemek jelennek meg a kamara finanszírozásában, mint például a kamarai költségátalány, amely nem része a szakértők bevételének; szabályozásra kerül a felelősség, fegyelmi felelősség szintje is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták alapvetően támogatják az igazságügyi szakértőkről szóló T/9782. számú törvényjavaslatot, de vannak olyan jobbító módosító javaslataink is, amelyeket szeretnénk majd előterjeszteni. Ez vonatkozik úgy az értelmező rendelkezések kiegészítésére, mint a magánszakértőkre és a határidőkre, továbbá egyéb pontosítások vonatkozásában is, mint a centralizáció mellett a regionális kamarák kialakítására, továbbá a kamarai tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos kérdésekre. Engedjenek meg még egy további, egy utolsó példát. Az értelmező rendelkezések kiegészítését fogjuk javasolni az igazságügyi szakértői tevékenység fogalmának meghatározásával, amelynek része kell legyen a magánszakértés is, mivel a magánszakértői tevékenységre is ez a törvény lesz az irányadó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
