CSERESNYÉS PÉTER,

Teljes szövegű keresés

CSERESNYÉS PÉTER,
CSERESNYÉS PÉTER, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy azokat a válaszokat, amelyeket ebben a kérdésben kapott ön vagy kaptak önök, nem értették pontosan meg, mert ahogyan idézte ezeket a gondolatokat, azt lehet látni, hogy nem értették meg, nem értette meg, hogy a válaszok mit tartalmaztak.
Az emberek, illetve a munkaerő országhatárokon átnyúló mozgásáról már számos alkalommal kifejtettük a kormány álláspontját. A képviselő úr által elmondottak kapcsán is megerősítem, hogy az Európai Unióhoz való tartozás egyik vívmánya, hogy mint más országok állampolgárai, úgy a magyarok is jelentős számban bekapcsolódhatnak a személyek és a munkaerő szabad áramlásába. Látni kell azonban, hogy ez nem egyirányú folyamat, hisz miközben honfitársaink tanulási, jövedelemszerzési és más motivációktól vezérelve hosszabb-rövidebb időre külföldön tartózkodnak, eközben mások hazánkat választják lakhelyül, továbbá a korábban távozottak körében is, tehát a magyar emberek körében is tapasztalható egy visszatérési folyamat. Számtalan tény van erre.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ellenzék folyamatos riogatása ellenére minden komoly nemzetközi statisztikai adat azt mutatja, hogy a magyarországi a térségben a legkisebb mértékű. A külföldön élő magyarok arányát ugyanis két-háromszorosan meghaladja a környékünkben fellelhető országok polgárainak a távozása. Szó sincs tehát egymillió elvándorolt magyarról, illetve további milliós elvándorlási szándékról. Aki ezt mondja, az nem ismeri a magyar viszonyokat és nem ismeri a magyar embereket.
Továbbá a nemzetközi vándorlás jelenleg 2015-ig rendelkezésre álló adatai azt jelzik, hogy a hazánkba történő be- és visszaáramlás dinamikája nagyobb, mint a Magyarországról történő elvándorlás. Egyébként az ön által idézett Pulai András által készített felmérés - aki a Gyurcsány-kormánytól milliós megbízásokat kapott - nagy valószínűséggel politikai célokat szolgálhat, és ez a hitelesség kérdését is megkérdőjelezi e tanulmány tekintetében.
A két évvel ezelőttiekhez képest jelentősen mérséklődött a megkérdezettek környezetében a kivándoroltak, illetve a külföldön munkát vállalók száma. Ezt a tendenciát a legfrissebb statisztikák megerősítik. A KSH munkaerő-felmérése szerint például idén már csökkent azoknak a magyaroknak a száma, akik itthoni lakhelyüket, életfeltételeiket megtartva külföldön végeznek, jellemzően ingázással járó munkát. A kormánynak a foglalkoztatás növelésére és a bérek emelésére irányuló intézkedései tehát már nemcsak az elvándorlás ellen hatnak, hanem várhatóan elősegítik a külföldön munkát végzők hazatérését is, amire már vannak tapasztalatok.
És hogy ez így van, tehát a kormányzati intézkedések segítik a vélemények megváltozását, az esetleges olyan vélemények megváltozását, amelyek egy külföldön való próbát céloztak meg vagy éppen külföldi munkavállalást akartak megcélozni, szeretném elmondani, hogy az elmúlt időszakban a kormányzati intézkedésnek és a gazdaság erősödésének a hatására oly mértékben nőtt a foglalkoztatás, amelyik pont annak az iránynak az ellenében hat, amit ön próbált bemutatni az interpellációjában. 700 ezerrel többen dolgoznak a 2017. év elején, mint 2010-ben, és ebből közel 500 ezerrel többen dolgoznak a versenyszférában. 2010 óta 24 százalékkal nőtt a reálbér Magyarországon, és ehhez kell hozzátenni azt, hogy az első négy hónapos adatok alapján 2017-ben több mint 9 százalékkal nőtt a reálbér, tehát ha a kettőt összeadjuk, akkor 30 százalék fölött van a reálbér-növekedés az elmúlt időszakban Magyarországon. Tehát a bérfelzárkózás jelentős mértékben javult. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Azt javaslom önöknek, ellenzéki képviselőknek, hogy tartózkodjanak a vállalkozó kedvű, a külföldön munkát vállaló fiatalok ócsárolásától (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), tiszteljük meg őket azzal, hogy őket időlegesen magukat külföldön kipróbáló embereknek tekintik (Az elnök jelzi az idő leteltét.), akik egyébként a pénzek hazautalásával a magyar gazdaságot is segítik. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.10)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem