VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS
VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem. „Tisztelt Nemzetgyűlés! A kormány a velencei megállapodás alapján a soproni népszavazási területen megtartott népszavazás örvendetes eredményének úgy bel-, mint főleg külpolitikai szempontból akkora jelentőséget tulajdonít, hogy ezen történelmi fontossággal bíró eseménynek törvényhozási úton való megörökítését indokoltnak tartja.”
1921. december 14-én Sopron és a környező nyolc település sorsdöntő népszavazásban döntött arról, hogy Magyarországhoz kíván tartozni, és nem kíván hazát és szívet cserélni.
(8.20)
A népszavazás eredménye mindenki előtt ismert, Sopron lakossága elsöprő többséggel Magyarország mellett döntött. Az idézet pedig a Nemzetgyűlés közjogi bizottságának a soproni népszavazás eredményét bemutató állásfoglalásából származik, melynek szellemében a Nemzetgyűlés 1922-ben a Civitas Fidelissima, a leghűségesebb város címet adományozta Sopronnak. Ezt a címet a város ma is büszkén viseli a címerében is.
Elődeink kijelölték az utat, példaértékű tetteikkel útmutatásul szolgálnak a jövő nemzedékeinek, nekünk arra vonatkozóan, hogy ilyen embert próbáló időkben a hűség és a hazaszeretet lehet az egyetlen támaszunk. Sopron mint a leghűségesebb város bátran helytállt a magyar történelemben addig példátlan hovatartozásról szóló népszavazásban.
S nem feledhetjük, hogy akkor már száz éve Sopron és a környékbeli községek polgárai otthon voltak Magyarországon, otthon, és biztonságban. De jött az első világháború, megváltozott körülöttük a világ, és a világ el akarta venni a hazát, és egy tollvonással a határ túloldalára akarta tolni mindazt, ami egész életükben az anyaföldhöz kötötte őket. A legfontosabbat köszönhetjük ezeknek az embereknek, a feltétlen hűséget hazánkhoz. Ez az a vezérelv, amely mentén ők akkor a döntést meghozták, és ez az a vezérelv, amely a mi politikánkat is irányítja, ez az a vezérelv, amelynek szellemében a soproni honvédek küzdöttek, és ez az a vezérelv, amelynek szellemében a Magyar Honvédség honvédei ma is védik büszkén a magyar hazát a déli határokon.
Máshol is voltak népszavazások az új határok által szabdalt Európában, 1920-ban Dánia és Németország között, 1921-ben Németország és Lengyelország között. S a jogos érvek mellett a Baltikumtól az Adriáig az irreguláris szabadcsapatok is megjelentek, mint ahogy az történt 1921. augusztus 28-án Ágfalvánál, ahol soproni főiskolások és diákok, magyaróvári gazdászok és pesti műegyetemisták küzdöttek.
Sopron és a környező települések mellett még további helységek is dacoltak az akkori diktátummal. A Vas megyei Szomoróc község lakosai a szomszéd Kerca lakosai és az ott állomásozó határőrök segítségével 1920. augusztus 1-jén fegyveres harcban szorították ki falujukból a megszállókat. Bár a sikert ellentámadás követte, hosszú tárgyalások után 1922. február 8-án Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott, s ma a két falu Kercaszomor néven alkot egy közösséget.
Ezek az évfordulók és a kerek évfordulók különösen alkalmasak arra, hogy rádöbbentsék az utókort, minket az elődök nemes tettei előtti főhajtásra. Így történt ez 2001-ben a 80. évfordulón, és így lesz ez remélhetően 2021-ben a 100. évfordulón is, megemlékezve arról, hogy a kihirdetett döntés visszaadta egy megtört nemzet önbizalmát és hitét a jövőben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
