IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP három nagyon fontos módosítást adott be az adózás rendéről szóló törvényhez, amit sajnálatos módon az illetékes bizottság kormánypárti többsége nem támogatott.
Az első a törvénytervezet 23. §-ára vonatkozik, az adóigazgatási eljárás megszüntetése így egészében egy diszkriminációs rendelkezés, ezért ennek teljes elhagyását javasoltuk. Alapesetben ugyanis a jogalkotó szankciót, illetve hátrányos jogkövetkezményt fűz gazdasági társaságok vezetőinek, tulajdonosainak törvényileg meghatározott mulasztásaihoz. Ez eddig rendben is van, ha a tartozó viseli a következményeit, az azonban már nincs rendjén, hogy alkotmánysértő módon különbséget tesz a tulajdoni formák között, azok egyenlőségét megsértve olyan módon, hogy a gazdasági társaságokban 25 százalékos tulajdonrészt elérő állami vagy költségvetési szerv, önkormányzat s a többi tulajdonosok, vezetők esetében korlátlanul felmentést ad a hátrányos jogkövetkezmények alól.
(20.40)
Ezeknek az állami, önkormányzati és hasonló szerveknek éppen hogy példát kellene mutatniuk abban, hogy bármilyen általuk tulajdonolt társaságban elsőrendű a fizetési fegyelem betartása, tehát rájuk még fokozottabban érvényes az, hogy tartózkodjanak a jogsértő magatartásoktól. És akkor itt van ez a paragrafus, ami felmenti őket a jogsértő mulasztásuk következményei alól, pont a költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezeteket. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt nem is érdemes tovább ragozni, a helyzet magától értetődő, ennek ellenére önök figyelemre sem méltatták a javaslatunkat, ismételten bizonyítva, hogy diszkriminatív eljárások, rendelkezések kormányzati működésük alapját képezik.
A második javaslatunk a 127. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosító javaslatunk, amelynek megtételekor az vezérelt bennünket, hogy közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat semmilyen körülmények közt ne minősülhessen adótitoknak. A törvénynek nem feladata, hogy az adóhatóságok működési körén kívül általános nyilvánossági követelményeket állapítson meg, az pedig különösen nem feladata, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát állami támogatások és adókedvezmények tekintetében az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatától eltérően szabályozza.
Ennek megfelelően indokolt az adótitoknak, sőt az adózással összefüggésben megismert minden információ feltétel nélküli megőrzésének kötelezettségét az adóhatóságra és foglalkoztatottjaira kimondani, ugyanakkor minden más, az adótitok fogalmába beletartozó információt jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségi alapon megismerő szervezeteknek és személyeknek oly módon indokolt rögzíteni a titoktartási kötelezettségeit, hogy az alól a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat közzétételével vagy kiadásával összefüggő kötelezettség kivételt képezzen. Képviselőtársaimnak tehát megvolt a lehetősége arra, hogy a kormányzati működés átláthatósága érdekében meghozzanak egy döntést, azonban kiváló szavazógépek módjára újfent adtak egy óriási pofont a közérdekű adatok nyilvánosságának. Önök tudják, hogy miért; illetőleg az elmúlt években is tapasztalt törvényalkotási és hatalomgyakorlási módszereik alapján azért mi sejtjük.
Végül az utolsó a harmadik, a 164-173. §-ok foglalkoznak a feltételes adómegállapítással. Ennek mibenlétéréről és ezen adatkör nyilvánosságának fontosságáról az általános vita keretein belül már elmondtuk a véleményünket, de még egyszer röviden. Az átláthatóság és a közérdekűség szempontjainak érvényesülése miatt szerintünk közzétételi kötelezettséget kellene meghatározni azon adózók vonatkozásában, akik ilyen lehetőséget igénybe vesznek, ezért ezt a fejezetet kiegészítettük volna a 174. §-sal, ami megteremthetné a feltételes adómeg-állapí-tá-sokkal kapcsolatos alapinformációk nyilvánosságát. Itt konkrét részletes javaslataink voltak a közzététel módját és az érintett adatokat érintően.
Valamitől azonban ezen adatkör nyilvánosságát érintően is nagyon fél az Orbán-kormány, ami gyaníthatóan azzal van összefüggésben, hogy az ilyen típusú adókedvezményeket általánosságban azok a multinacionális cégek veszik igénybe, amelyek a kormány nagy kedvencei, illetőleg kedvezményezettjei, ellentétben azokkal a miniszterelnöki szabadságharcos hazugságokkal, amelyekkel a kormánypárti sajtót és híveiket etetik.
Azt gondolom, ezek a dolgok is olyanok, amelyeket egy kormányváltás után minél előbb helyre kell tenni, és a diszkriminációs törvényi rendelkezéseket pedig meg kell szüntetni. Köszönöm, elnök úr.
