FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a hazai IT-szektor megújítása nem pártpolitikai kérdés, hanem az ország szempontjából stratégiai ügy, ezért szeretnék én a mai napon felszólalássorozatomban erről a témáról beszélni.
Kétségtelen tény, hogy az IT-szektornak óriási szerepe van Magyarországon, hiszen az informatika az ország egyik legfontosabb gazdasági ágazatának, a kiskereskedelem után pedig a második legnagyobb munkaadónak számít. Az információs és kommunikációs szektor azzal, hogy közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe, a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazatának számít.
Az IT ma már az oktatás, a munkaerőpiac, az egészségügy, az e-közigazgatás, az ipar, a biztonságpolitika és számos más területen is jelen van. Éppen ezért ennek alapján nem szabad az IT-szektort önállóan, csak önmagában létező entitásként kezelni. Mindemellett fontos szempont az a tény is, hogy a vidéki városok számára is megtartó erővel bír, ami - látva a vidék elnéptelenedési tendenciáját, a kivándorlás mértékét - komoly potenciált jelenthet az itthoni és a helyben való boldogulás ösztönzésére és erősítésére.
Milyen lehetőségeket kínál tehát az IT-szektor Magyarországnak? A helyzet sajnos az, hogy az elmúlt évtizedekben egyetlen kormányzat sem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel, ami azért is aggasztó, mert eközben az ország lemaradt az IT-szektor fejlődésétől, és így lemaradt a vele járó előnyökről, a lehetőségek kiaknázásáról. Csak egy sokatmondó kontraszt: míg Észtországban a teljes lakosság számára elérhetővé tették 2015-re a 100 megabit/szekundum sebességű netelérést, nálunk ez idő tájt éppen a netadóról beszélt a kormányzat. Mindennek egyik egyenes ági következménye, hogy az IT-szektor lehetőségei és bővülő piaca mellett mégis 22 ezer informatikus betöltetlen munkahely van az országban, az Unióban összesen 800 ezer programozó hiányzik.
Ez azt jelenti, hogy több mint 22 ezer fő tudna Magyarországon elhelyezkedni versenyképes jövedelemmel a kecsegtető IT-szektorban, de ezzel a munkaerővel kapcsolatban manapság inkább azt hallhatjuk, hogy mexikói, orosz, szerb és minden más országból hoznak munkaerőket azért, hogy itthon próbálják enyhíteni a munkaerőhiányt.
Azt gondolom, a hazai IT-szektor megújítása nem pártpolitikai kérdés, hanem az ország szempontjából stratégiai ügy, húzóágazatként tekintünk rá, és ezért sürgető annak megújítása. Az IT-szektor jelentősége megmutatkozik abban is, hogy a GDP 12 százalékát adja, és szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéknek minősül ez, ezáltal az ágazat a magyar gazdasági fejlődés egyik motorja jelenleg is. A Jobbik az IT-re húzóágazatként tekintve, az ezen a területen elhelyezkedő szakemberek számára jelentős adókedvezményt nyújtana, például az úgynevezett kolozsvári Szilícium-völgy mintájára, valamint IT gazdasági zónákat alapítva további kedvezményeket vezetnénk be, hiszen például a magyar startup cégeket itthon szeretnénk tartani. Úgy gondoljuk, hogy a szektort igazságtalanul sújtó büntetőadókat haladéktalanul ki kell vezetni, és sokkal jelentősebben kell támogatni inkább az innovációt és a kutatás-fejlesztést, különösen az okoseszközök és a robotika irányú fejlesztések esetében. Nemzetközi példa lehet előttünk Tallinn, mint Észtország sok más esetben: az észt főváros klaszter létrehozását szorgalmazta négy éve, amelynek elsődleges célja az észt GDP jelenleg 15 százalékát adó IT-szektor exportképességének erősítése.
A Jobbik a jelenleg tapasztalható külföldi munkaerő behívása és alkalmazása helyett magyar szakemberek kiképzését tűzi ki célul. Szükség van egy radikálisan új szemléletmódra az IT-szektor kapcsán. Látni kell ugyanis, hogy a digitalizáció és a robotizáció miatt egyre aktuálisabb területről van szó, és ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos szakemberképzés sem megkerülhető kérdés. Az kétségtelenül előremutató, hogy a nemrég még netadót bevezetni kívánó, a mobiltelefonok használatának világában igencsak idegenkedő Orbán Viktor állítólagosan már személyesen is foglalkozik az informatikushiány problémájával.
A kormány által bejelentett informatikai fejlesztői karrier startprogram ezért üdvözlendő. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a helyzettel is, hogy a felsőoktatásban és az általános középfokú oktatásban is egyszerre jelen lévő korszerűtlenség és hiányok jelentkeznek. Szükség van azokra a megfelelő és szükséges szabályozásokra, amelyekkel képes lesz a középfokú és a felsőfokú képzés reagálni az IT-szektor fejlődésének gyorsaságára. Fontos lenne, hogy a tantervekből kigyomláljuk a régen elavult dolgokat, a magolás helyett pedig készségeket fejlesszünk. A Jobbik szerint ezért igenis szükséges, hogy már az általános iskolától oktassuk az informatikán belül a programozás alapjait, vagy legalábbis fejlesszük ezt a kompetenciát.
Tisztelt Országgyűlés! A XXI. századi mentalitás és kormányzás arról ismerszik meg, hogy képes hamar felismerni a kor kihívásait és reagálni azokra. Ennek alapján az IT-szektor támogatása kulcstényező. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
