IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr!
(14.30)
Magyarország olyan hely, ahol azok az emberek, akik kizárólag a munkájukból kénytelenek megélni, nagy valószínűséggel szegénységben fogják tölteni az életüket. A dolgozói szegénység a mai Magyarországon nem kivétel, hanem szabály, és addig, amíg ez így van (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.), egyetlen kormány sem állíthatja magáról, hogy jó munkát végez.
A munkavállalók és nyugdíjasok tömegeit érintő szegénység egyik fő oka és tünete is egyben az a jelenség, amelyet a szakértők energiaszegénységnek neveznek. A vonatkozó statisztikák szerint a magyar háztartások 30-40 százaléka energiaszegénységben él. Körülbelül négymillió honfitársunk él úgy, hogy a téli hónapokban anyagi okok miatt vagy fázni kényszerül, vagy a fűtőanyag kifizetése aránytalan mértékben megterheli, és a gyógyszer vagy akár az élelmiszer elől elvonja a pénzt, netán tartozások felhalmozására kényszeríti a fűtési szezonban.
Amint azt bizonyára önök is tudják, a mi éghajlati övünkön a fűtött otthon olyan létszükséglet, amely az alkotmányban garantált alapvető jogaink, mindenekelőtt az egészséges környezethez való jog biztosításának alapfeltétele. Vagyis az államnak nincs döntési szabadsága abban, hogy ehhez hozzásegíti-e az embereket. Ha olyan viszonyokat teremt, hogy milliók élnek energiaszegénységben, akkor a kormány magyar emberek millióinak sérti meg ezt az alapvető jogát, jogait.
Önök éveket töltöttek a rezsicsökkentésnek nevezett szemfényvesztéssel úgy, hogy közben az energiaszegénységben élők aránya nem változott kimutatható mértékben. Rengeteg olyan embernek csökkentették az energiaszámláját, akik erre nem szorultak rá - saját magukat is beleértve -, de a problémát nem oldották meg, a legszegényebb egyharmad kiszolgáltatottságát nem csökkentették. Hiszen hiába lett alacsonyabb például a vezetékes gáz ára, ha egyszer a legalacsonyabb jövedelműek nem vezetékes energiahordozóval fűtenek, a szén és a tűzifa ára pedig meredeken emelkedett. És hiába írják rá a számlákra színes grafikával, hogy milyen jó nekünk, ha közben az értelmetlen büntetőadókkal, meg az EU-tól kapott támogatások eltérítésével megakadályozzák a magyar családokat abban, hogy az otthonok hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése és a megújulók révén tartósan, fenntartható módon tudják leszorítani a fűtési költségeiket.
Kérem tehát, hogy a rezsilózungokat (Dr. Rétvári Bence: Ez milyen szép magyar szó!) mellőzve szíveskedjék válaszolni arra a kérdésre, önök szerint csak a gazdagoknak jár-e a meleg, és beletörődik-e a kormány abba, hogy 3-4 millió magyar ember az idei telet is hidegben fogja tölteni, vagy tesznek végre valamit azokért - például az LMP szociális-gáztarifa-javaslatát elfogadva -, akikhez az eddigi, jobbára csak a politikai reklámtevékenység kategóriájába sorolható lépéseik nem értek el. Várom megtisztelő válaszukat.
