GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megint egy olyan salátatörvény van előttünk, amely nem a kormány előterjesztése, ugyan mi azt szeretnénk, jobb lenne, ha az lenne, mert akkor megelőzte volna egy szélesebb társadalmi egyeztetés. Ebben mindig az a csapda az ellenzéki képviselőknek, hogy nyilvánvaló, hogy egy ilyen salátatörvényben sok olyan rész van, ami támogatható és rendben van, de vannak benne olyan elemek, amelyek nem. Na most, miután a végén egy gombot kell nyomni, ezért nagy valószínűséggel ilyenkor, ha csak kevés olyan van benne, ami nem támogatható, akkor tartózkodás van, ha meg sok, akkor meg ellenszavazat. Ezen még dilemmázunk, meg lesznek még javaslataim, hátha egy-kettőt megfogadnak belőle akár az előterjesztők, akár a kormány, akkor ezt nyilván kezelni lehet.
Mindenesetre annak örülök, hogy itt van Tállai képviselő úr, mert az agrárium versenyképességét az javítaná a leginkább, ha mindenhol elintézné, hogy csökkenjen az üzemanyagok ára, mert ebben ő nagyon jó, és nem jövedékiadócsökkentéssel. Az is fontos lenne, csak miután nálunk, a szakmában a jövedéki adó nagy részét vissza lehet igényelni, ezért jobb lenne, ha a MOL-nál a termelőiár-csökkentést tudná országosan elrendezni. Ahogy látjuk, megvannak ehhez a lehetőségei, és jó lenne, ha ezt folytatná.
A másik. Ahogy mondtam, ez egy salátatörvény, és az is látszik, hogy több olyan eleme van, aminek persze a versenyképességhez semmi köze nincs, de most nem mondom azt, hogy soha nem történt még ilyen a parlamentben, hogy mondjuk, a versenyképesség kapcsán vadászati szabályokat módosítunk. Hozzáteszem, az egyik, nem a leghosszabb, de elég sok területet érintő része ez a törvénynek, és azt is meg kell mondjam, hogy ezzel alapvetően nincs is baj, tehát ezek azok az elemek, amelyek jók.
Ugyancsak jó az, hogy megemelik a kedvezményeket a vízgazdálkodás kapcsán. Eddig is voltak nyilván, most ez ki lett bővítve szélesebb körre, és azt gondolom, ez már régi igény, hogy több vizet tudjanak olyan helyeken betárolni, ahol egyébként erre konkrétan nem biztos, hogy szükség lenne, de nyilván más okból erre valós igény lehet.
Amivel van már baj, például a termőföld védelméről szóló törvény kapcsán. A 14. §-ban az van írva, hogy nincs helye földvédelmi bírságnak, ha a cselekménytől az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt. Ez egy nagyon pikáns megfogalmazás, ugyanis ebben az van benne, hogy bejelenti valaki a földhivatalnál, hogy itt valami galád dolog történt, majd utána ő szépen elrakja az aktát, eltelik egy év, és utána meg azt mondja, hogy ja, eltelt egy év, bocs, de ez elévült ilyen szempontból, és akkor nem foglalkozok vele. Tehát ezt a részt mindenképp ki kellene hagyni.
Azzal egyet tudunk érteni, hogy egy cselekménytől számítva öt év múlva már ne legyen releváns a dolog, mert olyan hosszú öt év, főleg a talajvédelem kapcsán, amikor már majdnem hogy biztosan visszafordíthatatlan esemény van, de a hatóságnak ne adjunk már ilyen felmentést ez alól, meg ne adjunk egy olyan lehetőséget, hogy be lehessen avatkozni, mondjuk, máshonnan az ilyen ügyekbe!
(13.20)
Mert ezt akár utasításra is megteszi, ha azt mondják neki - és ez a mai világban, azért valljuk be, nem olyan ritka -, félrerakják, egyszerűen elteszik az ügyet, egy év után meg nem kell vele foglalkozni. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Igen, itt a képviselőtársaim azt mondják, valószínű, hogy ezzel nem kell foglalkozni, de van erre azért példa. Tehát én azt javasolom a kormánypárti képviselőknek, hogy ezzel ne foglalkozzanak.
A törvényjavaslat erdőkkel kapcsolatos része szerintünk rendben van, tehát én úgy gondolom, hogy az ebben a formájában elfogadható.
Kicsit mosolyogtam, amikor megláttam a következő, a kamarai résznél az összeférhetetlenségi szabályt, amiben más nem történik, mint hogy 30 napról 15-re csökken a határidő, de én azt gondolom, hogy több éve van összeférhetetlenségben a kamara egyik vezetője, aki mellesleg még államtitkár is, ami több szempontból nem lehetne, hiába írták nekem az írásbeli kérdésemre, hogy ez így rendben van, minden törvény szerint összeférhetetlen Kis Miklós tevékenysége. Magyarul: ha ezt rendeznék, akkor azt mondom, hogy rendben van, de maga ez a törvény nyilván ezt nem fogja rendezni.
Amikor megláttam a következő paragrafust, ami mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről szól, akkor úgy gondoltam, hogy az a munka, amit valamikor a tavasszal kezdtünk el, és azt is meg kell mondjam, hogy jobbikos képviselőtársaim, illetve képviselőtársam, Magyar Zoltán is nyújtott be ezzel kapcsolatban országgyűlési határozati javaslatot, majd utána mi is Harangozó képviselőtársammal; kerestem, hogy ebben a részben hol vannak bent azok a javaslatok, hogy mit kellene. A határozati javaslatban úgy fogalmaztunk, hogy az érintett termelői szervezetekkel egyeztetve jöjjön be egy komplett törvénycsomag, ami ezeket a vitás ügyeket rendezi. Én most ezt nem fogom fölsorolni, de ez egy több paragrafusból álló csomag volt, és sajnos ebből nem nagyon látunk érdemit. Ami benne van, az, hogy 20 százalék legyen a kamat, ezzel egyetértünk, de azért szeretném mondani, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben meg ez 5 százalék, tehát ebben már eleve lesz egy ellentmondás, ezt rendezni kellene. Az Art.-ban, amit szintén most tárgyaltunk, azt hiszem, ma szavaztunk róla, akkor abban már módosítóval lehet csak korrigálni, de akkor valahol ezt a kettőt össze kellene hozni, mert így ez a történet lóg a levegőben.
Tehát azt hangsúlyoznám, és azt gondolom, miután ilyenkor, nagyjából néhány hónappal a választás előtt annak, hogy módosító javaslatokat írjunk, sok értelme nincsen, meg eddig se sokat fogadtak el, hozzáteszem, volt azért olyan, ami, ha nem is úgy adtuk be, de meghallgatásra talált, én államtitkár úrnak majd azokat az ezzel a témával összefüggésben, tehát a termékpiaci szervezéssel összefüggésben lévő, paragrafusba szerkesztett módosítókat átadom, aztán eldöntik, hogy ezen törvény kapcsán be lehet-e hozni - szerintem be kellene -, vagy pedig egy önálló törvénycsomag formájában, akkor viszont ezt a fejezetet ebből a törvényjavaslatból ki kellene venni.
Még egy dologra visszatérnék, ez az a része a törvénynek, ahol az agráradatbázis ügyét próbálják rendezni. Azért az érdekelne, hogy miután egy ilyen adatbázis összeáll, annak ki lesz majd a kezelője. Én azt is elfogadom, hogy szükség van egy ilyenre, mert nyilván nagyon-nagyon sokszor beleszalad a piacszabályozó, az irányító rendszer, hogy nincsen adata és nincs elég információja arról, hogy gyakorlatilag Magyarországon érdemben mekkora volumenű termelés folyik - hozzáteszem, most is van ennek rendje, mert bizonyos statisztikai jelentéseket most is csinálni kell, meg az is rendben van, hogy termésbecslést meg utólagos termésértékelést is -, de azzal óvatos lennék, hogy egy ilyen adatbázist egy nagyon széles körű szervezet; mert ez az igazgatási szervezet, pontosabban mezőgazdasági igazgatási szerv egy elég bonyolult szerv, ennek a leírása nagyjából 10 oldal a törvényjavaslatban, hogy miből áll, ennek több feje van, tehát ennek egyrészt feje az agrárminiszter, másrészt feje Lázár miniszter úr, mert nyilván a kormányhivatalokhoz került ennek az igazgatásnak egy része. Ezért az, hogy most begyűjtünk adatokat - most konkrétan a c) pontról beszélek, hogy az agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából kell adatokat szolgáltatni -, azt azért jó lenne tudni, mert a részletes indokolásból se nagyon derül ki, hogy ezzel utána mi a terv, mert lehet, hogy ez jó. Mik ezeket az adatok? Mennyiben tágabb ez, mint mondjuk, konkrétan a gazdálkodást érintően?
Konkrétan például most visszatérek egy mondattal arra, hogy az őstermelők adóbevallását a jövőben a törvénymódosítás szerint a kamara fogja elvégezni. Nagyon remélem, csak annak, aki kéri, meg aki kifejezetten kapcsolatban is van az adóhatósággal - ezt a múltkor próbáltuk tisztázni -, mert az nem lenne jó, ha olyan őstermelőket is vegzálna bármelyik hatóság vagy bármelyik rendszer, akiknek mondjuk, eddig nem volt közük az adóhatósághoz, mert olyan kis volumenűek, hogy nincsen bejelentési kötelezettségük. De azért ez a része érdekelne, majd nyilván erre az előterjesztő talán tud is választ adni, hogy konkrétan mit értenek ez alatt. Van erre igény? Vagy lenne erre igény? Piacszabályozási oldalról biztos, hogy van hatása a történetnek, de azért összességében nem lenne baj, ha ezt pontosítanánk.
Tehát én azt tudom csak elmondani, tisztelt képviselőtársaim, és ahogy mondtam, majd államtitkár úrnak odaadom ezt a 2-2,5 oldalt, amit elhoztam, hogy mi hogyan gondoljuk, nem fogok én belebonyolódni most módosító írásába, mert annak eddig sem sok értelme volt, de azt szeretném, ha azért ezek a problémák - a tejpiactól kezdve sok minden van ebben, most ezt nem sorolnám végig, nem untatnám vele a képviselőtársaimat - valamilyen módon ebbe a rendszerbe belekerülnének, ha már úgyis idehozták ezt a törvényt, amire kaptunk is ígéretet tavasszal, mert mind a két országgyűlési határozat kapcsán az volt az elutasítás egyik indoka, hogy erre a kormány készül. Hozzáteszem, ha csak a címet nézem, meg azt az egy paragrafust, amiben benne van a 20 százalékos kamat, akkor ez belekerült, de hát nemcsak az a része van, hanem azért ennél sokkal szélesebb.
Úgyhogy van ezen a törvényjavaslaton mit javítani, majd meglátjuk, hogy a következő két hétben mi történik azokkal a dolgokkal, amiket én most odaadok az államtitkár úrnak, és utána eldöntjük, hogy milyen szavazási magatartásunk van. De hozzáteszem, hogy több olyan elem van ebben a törvényben, ami valóban támogatható. Ha külön-külön lenne, akkor most mondanám, hogy biztosan szavaznánk meg belőle sok mindent, de ha az egész így marad, akkor annak, hogy az egészet így, ebben a formában megszavazzuk, elég kicsi a valószínűsége. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
