GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általunk benyújtott törvényjavaslat hat, az agrárágazat versenyképességét érintő törvény módosítását tartalmazza. Sorrendben ezek: a vízgazdálkodásról szóló törvény; a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény; a termőföld védelméről szóló törvény; az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény; a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény; illetve a Mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvény. Ezen jogszabályok módosításának közös célja, hogy csökkentsük az adminisztrációs terheket, bizonyos kedvezményeket biztosítsunk, illetve ösztönözzük a gazdálkodók versenyképességét, segítsük azt. Sorra ezek a törvények a legfontosabb módosításokkal a következők.
Elsőként a vízgazdálkodásról szóló törvényt hoznám ide. Magyarországon 2006-2016 között a termelőknek az általuk használt öntözővíz után nem kellett vízkészletjárulékot fizetniük. vagy ahogy a szakmai köznyelv mondja, nem kellett vkj-t fizetniük. Az európai uniós jogharmonizáció miatt azonban a fizetési kötelezettséget be kellett vezetni.
Ahhoz, hogy az uniós versenytársakkal szemben már így is lemaradásban levő gazdálkodóink felzárkózását segíteni tudjuk, álláspontunk szerint a teher további csökkentése, akár elhagyása is szükséges lehet. Ezt csak úgy érhetjük el, ha olyan kedvezményes kontingenshatárokat vezetünk be, amelyek alapján a gazdálkodók továbbra is mentesülnek ezen fizetési kötelezettség alól. A javaslat egyrészt a halgazdálkodást folytatók és a rizstermesztők helyzetét javítja azzal, hogy számukra is 400 ezer köbméterben határozza meg a jelenleg 300 ezer köbméter helyett a mentességi határt, hasonlóan az öntözést folytatókhoz.
A javaslat egyúttal ösztönöz az öntözött területek növelésére azzal, hogy az öntözött terület alapján is igénybe lehet venni a mentességet. Tehát ha valaki növeli az öntözött területe nagyságát, a mentesség mértéke is emelkedik. Ugyanezt analóg módon a halgazdálkodást folytatókra is alkalmazni kell a vízfelszín növelése esetében.
Ezenfelül a javaslat immár nem felhasználónként, hanem engedélyenként határozza meg a kedvezményes mennyiséget. Ez azért fontos, mivel jelenleg egy-egy felhasználó egymástól akár több tíz kilométerre levő területe után is egybe kell hogy számolja a felhasznált mennyiséget, hiába több engedély volt kiadva különböző víztestekre. A javaslat értelmében a különböző engedélyek után külön-külön kellene alkalmazni a mentességi határt, ami például egy halastó után akár több millió forintos megtakarítást jelentene az ágazat szereplői számára.
A következő törvény, amit módosítani szeretnénk, az a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény. A tervezet az önálló vadászati jog esetében pontosítja a bérvadászat fogalmát, kimondva, hogy írásban, ellenérték megjelölésével kell arról megállapodni, egyúttal kiterjeszti a bérvadászat lehetőségét a vadásztársaságok számára is.
Ezekkel a bérvadászat lényegi eleme a gyakorlattal megegyezően egyébként törvényi szinten is rögzítésre kerülne. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett vadkár csökkentése érdekében szükséges a vadászat intenzitását is növelni, időtartamát kiterjeszteni. Ehhez biztosítaná a lehetőséget az éjjellátó keresőtávcső használata. Hangsúlyozom, keresőtávcső, tehát nem céltávcsőről beszélünk; azzal, hogy felismerjék az elejtendő vadat, könnyebben felismerjék. Ez egyúttal egyébként a biztonságot növelő módosítás is egyben.
A tervezet kiterjesztené a tájegységi fővadász feladatköreit is, kimondva, hogy a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási üzemtervének elkészítésében közre kell működniük. Ezáltal a vadászatra jogosultak hiteles forrásból juthatnak majd pontos információhoz, a vadgazdálkodási tájegységi tervek adatai, előírásai alapján készítik el majd a vadgazdálkodók számára a vadgazdálkodási üzemtervet.
A jelenlegi szabályozás értelmében főszabály szerint 2017. február 28-án lejártak a vadgazdálkodók üzemtervei, ami alapján a vadgazdálkodást folytatták. Számos esetben azonban ennek megújítására nem került sor. A módosítás ezen érintettek számára biztosítana lehetőséget azzal, hogy 2037. február 28-ig a törvényi szabályok betartásával, változatlan területen folytathassák vadgazdálkodási tevékenységüket. Emellett javításra, pontosításra kerültek szóismétlések, kifejezések is.
A következő a termőföld védelméről szóló törvény módosítása. A javaslat egyrészt a kis teljesítményű erőművek definícióját pontosítja jelen törvény vonatkozásában, kimondva, hogy az fél megawattnál kisebb teljesítőképességű és hogy a napenergiát felhasználva állít elő villamos energiát. Ezzel a módosítással a megújuló energia előállítását tudjuk tovább támogatni. A javaslat ezzel összefüggésben kimondja, hogy az átlagosnál gyengébb minőségű földeken ilyen erőművek telepítéséhez nem kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni. Ez egyébként szakmailag azzal is indokolható, hogy az erőművek, naperőművek létesítésekor a termőtalajt érintő érdemi beavatkozásra egyébként nem is kerül sor.
A termőföld közös kincsünk, amelynek megóvása mindannyiunk feladata. Indokolatlannak tartjuk azonban, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyéhez kössük a területek művelés alóli kivonását abban az esetben, ha azt mezőgazdasági célú tereprendezés vagy öntözési létesítmények céljára hasznosítjuk. Ez a gazdálkodók számára jelentős többletterhet eredményez, ráadásul visszatartja őket számos hasznos termelő beruházás megvalósításától.
Ebből kifolyólag a javaslat értelmében az öntözési célú létesítmények létesítése és üzemeltetése esetén mentesülnek az érintettek az engedélyezés alól. Egyúttal az Agrárgazdasági Kamara által ’18. május 1-jére kiépítendő országos jégkármérséklő rendszer kiépítéséhez igénybe vett, megközelítőleg 2 négyzetméteres területek mentesítése sem lenne engedélyhez kötött a tervezet alapján.
A jégkármérséklő rendszer működéséhez országosan mintegy 850 új talajgenerátort fogunk kihelyezni 2018 elején. Ezen eszközökkel csak az agráriumban 50 milliárd forint termelési értéket fogunk megmenteni évente, emellett természetesen a rendszer ugyanúgy fogja védeni az üzemeket, házakat, autókat is, így a teljes nemzetgazdasági haszna még ennél az értéknél is jóval jelentősebb.
Mindez a magyar gazdálkodóknak egy pluszforintjába nem fog kerülni, így ezen a területen is javasoljuk a szabályok egyszerűsítését. A fentiek mellett a földvédelmijárulékfizetési kötelezettség is megszűnne fenti tevékenységek esetén a bürokráciacsökkentés jegyében. A módosítás egyúttal orvosolja azt is, hogy a jogszabálysértő magatartások tekintetében a korábbi szabályok esetén nem volt elévülési idő. E rendelkezés egyrészt megnöveli az eljáró hatóságok felelősségét az ellenőrzési tevékenységük gyakorlása során, másrészről a jogbiztonságot is erősíti.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A javaslatban alkalmazott jogalkotási technika összhangban van az építésügyi szabályok által alkalmazott szankciórendszerrel, így a jövőben nem lesz arra lehetőség, hogy például egy 8-10 évvel ezelőtti mulasztásért szabjanak ki bírságot.
Következik az erdő, az erdő védelméről, az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Az erdészeti tevékenység jellegéből fakadóan csak hosszú távon tervezhető. Ennek eszköze az erdőterv, ami legalább tíz évre kell hogy szóljon.
Szeptemberben hatályba lépett az új erdőtörvény, azonban ez nem rendezte a meglévő erdőtervek további használhatóságát. A tervezet azt tenné lehetővé, hogy az új erdőtörvény hatálybalépése már az elkészült üzemtervet is a jelenlegi törvényi feltételekhez igazíthassák, például a természetvédelmi rendelkezések átültetésével. (Sic!) Az elmúlt években előfordulhatott, hogy nyolc hónapig nem lehetett használni a gazdálkodónak a saját tulajdonát, nem tudta elvégezni a számára előírt munkát, nem tudott okszerűen erdőgazdálkodni.
Ez az ország egyes területein komoly problémákat okozott, kis túlzással az egyetlen munkalehetőséget vette el a lakosságtól. Az új szabályok az egyensúlyra törekednek, a természet védelme mellett lehetővé téve a gazdálkodást is. Jelenleg 250 ezer hektár erdő nincs használatban Magyarországon. ezeket újra művelésbe kell vonni.
Ez megoldaná a jelenleg is tapasztalható tűzifahiányt, munkahelyet teremtene, és emellett jelentős adóbevételt is generálna.
2035-re a jelenlegi 21 százalékról 27 százalékra szeretnénk növelni az erdőborítottságot Magyarországon. Ezen cél nem valósulhat meg ezen jó irányú elképzelések, módosítások elfogadása nélkül. A javaslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtését is szolgálja.
A következő a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosítása. A javaslat érintené a kamarai törvényt is. A javaslat értelmében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megválasztott tisztségviselőinek a megválasztása esetén 15 napon belül kell az összeférhetetlenségi okot megszüntetni az eddigi 30 helyett, összhangban egyébként a választást követően felmerülő összeférhetetlenség most is hatályos szabályaival. Ez a közelmúltban lezajlott választások miatt egy szükségszerű módosítás.
A másik módosítandó rendelkezés a már említett vidékfejlesztési program kereteiben megvalósuló jégkármérséklő rendszert érinti. Mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyerte el a pályázati jogosultságot a rendszer kiépítésére, így szükséges ennek törvényi szintű rögzítése is mint agrárkamarai közfeladat.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosításáról szeretnék most néhány gondolatot mondani. A mezőgazdasági termékpiacok felvásárlói oldalán tapasztalható egyre erősödő koncentráció az erőfölény egyik gyakori jelensége; a felvásárló, a termékek ellenértékének késedelmes kifizetése, illetve a gyorsan romló termékek fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idején túli reklamációk azok, amelyek időszakosan jelentős károkat okoznak a termelőknek.
(13.00)
A kiegyensúlyozottabb piaci erőviszonyok megteremtése érdekében törvényi szinten szükséges szabályozni ezeket a tisztességtelen piaci magatartásokat, a törvényjavaslat erre tesz kísérletet.
A javaslat egyúttal javítaná a termésbecslés pontosságát is. Az Agrárgazdasági Kamara minden évben adatot gyűjt, amit összesít, és ez alapján a Földművelésügyi Minisztérium teszi közzé a termésbecslési adatokat a legfontosabb kultúrákra. A legpontosabb adatokat a tapasztalatok alapján az egységes kérelmek adják. A tervezet lehetővé tenné egy ezek alapján képzett reprezentatív termelői minta átadását. Az átadott adatok alapján a mintában szereplő termelők adatszolgáltatásaiból készülnek a megyei és országos jelentések az országos falugazdász-hálózat közreműködésével. Ezek az eddig alkalmazott módszerhez képest további pontosítást jelentenének.
A javaslat rendezi továbbá azon kérdést is, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan elismert nemzeti minőségrendszer, amely megfelelne az uniós előírásoknak, holott a vidékfejlesztési program minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatása és promóciós tevékenysége, intézkedés támogathatósági feltétele egy, a minőségrendszerek szabályozásáról szóló nemzeti jogszabály elkészítése. Az intézkedés törvényi szintű szabályozását és felhatalmazását jelen módosítás tartalmazza.
A hazai agrár- és élelmiszergazdaságban jelenleg ténylegesen szaktanácsadói tevékenységet végzők száma ismeretlen. Az Agrárgazdasági Kamra kezelésében lévő névjegyzékben kizárólag azok a természetes személy szaktanácsadók szerepelnek, akik valamilyen módon kötődnek vagy korábban kötődtek az uniós forrásból támogatott szaktanácsadáshoz. Ezt a tevékenységet azonban korábban is és a jelenlegi programidőszakban is a szaktanácsadók csak támogatott tevékenység végzésére jogosult szolgáltatón keresztül végezhetik. A jelenlegi szabályok alapján nem tudjuk, melyek azok a gazdasági társasági formában működő, szaktanácsadói tevékenységet folytató szolgáltatók, akik a rendszerben vannak. Fontos tehát, hogy az átlátható rendszer érdekében számba vegyük és nyilvántartsuk mindazokat, akik részt vesznek a szolgáltatásban, nem csak a támogatott szolgáltatásban.
A tervezet a fentiek mellett számos technikai módosítást is tartalmaz. Ezen utolsó passzus egyébként azért is érdekes és aktuális, mert az elmúlt napokban az egyik Copa-Cogeca-munkacsoport ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió is foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, az unfair kereskedelmi megoldások vonatkozásában egy európai uniós irányelvet akar a következő néhány hónapban, de reményeink szerint fél évben elfogadtatni. Ezért majd ezen szemüvegen keresztül is érdemes a jogszabály-módosításnak ezt a részét górcső alá venni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán kisejlett az előbb elmondottakból, hogy ezen jogszabálymódosítás-halmaz alapvetően, a nevéből fakadóan, de talán tartalmában is az agrárgazdaság versenyképességét, az agráriumban működők segítését szolgálja. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogató szavazataikkal önök is álljanak ezen ügy támogatói közé. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)
