DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Ez egy olyan napirend, ami pontosan mutatja, hogy a jogalkotásnak a fogyasztók védelmében azért nagyon fontos szerepe lehet. Tehát ha megnézzük a dátumokat, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-én fogadta el azt a szabályozást, amely megtiltja az utazási csomagok megbontását, tehát egy fokozott védelmet biztosít a fogyasztók számára, ha ezt nem a legeslegutolsó határidőre teljesíti a magyar kormányzat és a magyar parlament - mert tényleg a pro forma határidő 2018. január 1-je -, hanem mondjuk, korábban, akkor valószínűleg megelőzhető lett volna, hogy a Green Holidays utazási intézmény értékesítési gyakorlata és csődbe menetele következtében ez év július 2-án közel 600 magyar állampolgár, utazó, fogyasztó, üdülni vágyó ember rekedjen külföldön.
Tehát úgy tűnik, hogy ha az uniós szabályozás a fogyasztók érdekében 2015 novemberében megszületett, akkor ez egy ismert probléma. Nem mondok újat azzal, hogy a magyar kormányzat rendszeresen lassúsággal, túlbürokratizált működési móddal vádolja Brüsszelt. Na, most ez a lassú, tohonya Brüsszel 2015. november 25-ére meghozta ezt a szabályozást a fogyasztók védelmére, amely a magyar fogyasztóknak is védelmet jelenthetett volna, ha a magyar kormányzat idehozza a parlament elé, és mondjuk, egy évvel ezelőtt meghozzuk ezt a szabályozást, ami most fekszik előttünk.
Tehát az egyik szemem sír, a másik nevet. Az a szemem nevet, hogy itt van ez a javaslat a jogharmonizációs szabályozás átvételéről, ugyanakkor a könnyeim potyognak, igazából mind a kettőből, mert ez a 600 magyar kárvallott megúszhatta volna, ha a kormányunk nem tohonyább, mint az általa sokat bírált Brüsszel, és nem ilyen lassan hozza ide a parlament elé ezt a javaslatot.
A másik, amiről szólni szeretnék, ez a fogyasztóvédelmi referensek ügye. Ezt az eredeti előterjesztésben is gyengének tartottuk, amikor uniós jogharmonizációra idehozták, hogy kell ilyen referenssel bírni, mi akkor is azt gondoltuk, hogy ezt sokkal alaposabban kellene szabályozni. Most egy dolog előjött itt, hogy a nagy utaztató multicégek legalább megyénként alkalmazzanak egy ilyen fogyasztóvédelmi referenst. Ez nagyon helyes. Tehát legyen meg a lehetőség a korrekt tájékoztatásra.
De van ennek a piaci láncnak egy másik vége is, az utaztatási piacnak, az egyszemélyes kft.-k, a néhány fővel dolgozó utazási irodák. Tehát arra is gondolni kell, amikor az egy szem ügyvezető maga az utazási iroda, meghirdeti az utat, és amikor a tájékoztatás végére ér mint ügyvezető, akkor átül a másik székére, közli a vásárlóval, hogy most én fogyasztóvédelmi referensként szeretnék önnek tájékoztatást adni azzal szemben, amit idáig elmondtam, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy erre meg erre nagyon figyeljen az általam előadott ajánlatban, mert különben az apró betűs részekkel rosszul jár. Nem akarom a végsőkig feszíteni az iróniát, de azért a pici cégekre is kell olyan szabályozást hozni, ami egyáltalán betartható, működőképes és a fogyasztók számára biztosít védelmet.
Úgy gondolom, hogy az uniós irányelv átültetése mindenképpen helyes, tehát az a jogalkotói cél, hogy a Green Holidays botrányához hasonló ügyek ne fordulhassanak elő azáltal, hogy ezt az utazási értékesítési csomagot az értékesítő megbontja, és eltérő garanciákat biztosít az egyes elemekre. Nagyon reméljük, hogy a jövőben erre már nem lesz majd lehetőség a jogszabályokat kijátszva, hogy külön elemeire bontsák az irodák az utazási, utaztatási csomagokat.
A javaslat másik pontjában részletezett paragrafusaival is igazából egyet lehet érteni. Kérdést vet fel, hogy miért ebben a tervezetben hozták be a fogyasztóvédelmi referens intézményének a kérdését, mert végül is csak abban hasonlít a kettő, hogy az utazásról van benne szó. Korábban ezt jeleztük, hogy jó lenne alaposabban tisztázni, hogy a valódi célját is el tudja érni ez a fogyasztóvédelmi referensi munkakör.
Az utazási csomagra vonatkozó szerződés írásba foglalásának elmulasztásához jogkövetkezményt nem fűz, ahogy már korábban is említettem. Véleményünk szerint nem elégséges a javaslat azon szakasza, amely szerint a szerződéskötést megelőző tájékoztatás körében a korábbinál szigorúbb feltételeket támaszt, ugyanakkor az írásba foglalás elmulasztásának vagy legalábbis a tájékoztatásnak a dokumentálását mindenképpen meg kellene oldani.
Tehát én szeretném biztatni az előterjesztőt, hogy máskor ne várjon ilyen sokat egy-egy ilyen, a fogyasztók számára esetleg megoldást, védelmet jelentő EU-s jogharmonizáció idehozatalával, és ne legyen lassúbb a sokat szidott brüsszeli bürokráciánál. Másrészt teremtse meg annak lehetőségét, hogy a törvény által biztosított szabályozás a gyakorlatban is működőképes legyen. Tehát a fogyasztóvédelmi referens intézménye, ha kellően életszerű, körbe van járva, akkor hasznos lehet, ugyanígy a biztosítási szerződések ügye. Mert az egy tény, hogy az utazási irodáknak biztosítási szerződést kell kötniük, hogy az utasaikat valaki hazahozza akkor is, ha ők erre nem képesek.
(12.10)
De nem mindegy, hogy ezt milyen feltételekkel, milyen igazolásokkal, mennyire gyorsan, mennyire gördülékenyen teszik. Sokra lehet menni egy olyan utasbiztosítási megoldással, ami mondjuk, a bizonyítást valahova oda teszi, hogy 3-4 napos elbírálási határidőt szab meg, ami alatt már az utasnak haza kellene érnie. Tehát amire gondolok, az az, hogy biztosítékot kellene kapnia a fogyasztónak - ez is egy fogyasztóvédelmi szempont -, hogy az utazási iroda által kötött utasbiztosítási szerződés, mondjuk, napra védelmet jelent a számára. Ha egyik nap csődöt jelent a cég, neki másnap kellene hazajönnie, akkor ezt meg fogja oldani valaki. Tehát ne csak egy elvi kötelezettségvállalás lehessen, hanem tényleges gyakorlati segítségre is garanciákat adjon az ilyen biztosítási szerződés.
Tehát én üdvözlöm azt, hogy a minisztérium foglalkozik ezzel, hogy hozott ide ilyen javaslatokat, de arra biztatnám, hogy ne hagyják abba ezt az áldásos tevékenységet, mert a magyar fogyasztók ezt a fokozott védelmet igenis megérdemlik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
