CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan évfordulóhoz közeledünk, amely joggal nevezhető nemzetünk legnagyobb megpróbáltatásának. Kérem, engedjék meg, hogy szó szerint idézzem Teleki Pál miniszterelnök 1920 novemberében, a június 4-én aláírt trianoni békeszerződés törvénybe iktatásakor a magyar Nemzetgyűlés előtt elhangzott szavait. Így szólt: „Én nem hiszem, hogy reményvesztetten kellene itt állnunk. Ebben a nemzetben életerő van, ez a nemzet élni akar.”
Közel egy évszázad távlatából nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar nemzet igazolta ezeket a várakozásokat. A magyar közösségek határon innen és túl megmaradtak. Megtartották közösségeiket, nyelvüket és kultúrájukat, ami pedig talán a legfontosabb, a magyar nemzethez tartozás biztos tudatát.
(9.20)
2010-ben a Magyar Országgyűlés egy történelmi jelentőségű törvényt fogadott el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről, amely kimondja: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság.
Ugyanebben az évben fogadta el az Országgyűlés a magyar állampolgársági törvény módosítását, amely megteremtette a külhoni magyarok számára a lehetőséget, hogy közjogilag is újra a magyar nemzet részévé váljanak. Nem is adhatnánk jobb választ nemzetünk kihívásaira, mint azt, hogy immáron 1 millió külhoni magyarnak adtuk meg, illetve adtuk vissza a magyar állampolgárságot. Több mint hét esztendeje szüntelenül azon dolgozunk, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradását a saját eszközeinkkel segítsük.
2010 és 2014 között sikerült leraktuk a nemzetpolitika alappilléreit, amelyre építkezve az elmúlt négy évben sikerült rendszerszintűvé alakítanunk a külhoni magyarság számára nyújtott támogatásokat. Az oktatás mellett a gazdaságfejlesztés területén is olyan programokat indítottunk, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradásához és sikeres boldogulásához. Ahogy az összmagyarság képviseletét ellátó Magyar Állandó Értekezlet tagjai a múlt héten zárónyilatkozatukban megfogalmazták, ezt az eredményt a jövőben is együtt kell továbbgondolnunk, gyarapítanunk és megvédenünk.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünk a magyar nemzet határokon átívelő összetartozásának deklarálása mellett a következőkről így szól: az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4-én a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, és képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Fontos ugyanis látnunk, hogy a határokkal elválasztott magyar nemzet tagjainak egyéni és közösségi teljesítménye, vállalásai azok, amelyek nem hagyják ezt az egységet megbontani. Ilyen őrállói voltak nemzetünk ügyének dr. Krepuska Géza, Lipthay B. Jenő és dr. Auer Pál, akik felismerték felelősségüket közösségük jövőjének alakításában.
Éppen ezért tartjuk fontosnak azt a szimbolikus lépést, hogy az Országgyűlés az ő állhatatosságukról, fáradhatatlan küzdelmükről megemlékezve az 1924-ben hazánkhoz visszatért Somoskő és Somoskőújfalu településeknek a „Hazatért falu” címet kívánja adományozni. Bízunk abban, hogy erre a nagy cselekedetre való emlékezés egyszerre indít minket arra, hogy ne feledkezzünk meg azokról, akiknek magyar hazánk, magyar nemzetünk megtartását köszönhetjük. És emlékezzünk erre, hogy a magunk helyén is mi is képesek legyünk megtenni minden tőlünk telhetőt annak fenntartásáért. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
