ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor folytatnám, ahol abbahagytam. A javaslat 13. pontja a személyszállítási szolgáltatásokról szóló XLI. számú törvény módosításait tartalmazza. Itt a bevezetőben már elmondtam, a módosítások elsődlegesen az egységes jegy- és bérletvásárlási rendszer bevezetését szolgálják. Ezt egyébként üdvözölni tudjuk, még ha apróbb kifogásaink vannak is a történettel kapcsolatosan.
Viszont bekerül a törvénybe új fogalomként a közösségi autóbérlő rendszer. Ez önmagában nem baj, mert egy piaci igénnyel alátámasztott, létező szolgáltatási szegmens, ugyanakkor nem keverendő össze a közösségi közlekedéssel és a személyszállítási közszolgáltatásokkal akkor sem, ha a piaci résztvevők szolgáltatásukat egyénre szabott közösségi közlekedésként definiálják. Furcsának találjuk a törvényjavaslatban ilyetén való szerepeltetését.
Aztán, amit még kifogásolunk, hogy jogszabály külön-külön vagy együttesen a közlekedésszervezők feladatává teheti a közösségi kerékpáros rendszer, valamint a közösségi autóbérlő rendszer létrehozását és fenntartását, írja a törvényjavaslat, amennyiben az a települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján a helyi személyszállítási szolgáltatások integrált részét képezi. Úgy gondoljuk, hogy célszerű és jövőbe mutató a közösségi közlekedési szolgáltatások kiterjesztése oly módon, hogy például a közszolgáltatásokba más megoldás hiányában vagy hatékonysági okokból a közösségi vagy magántulajdonú szolgáltatókat minibuszokkal, mikrobuszokkal, taxikkal vagy akár telekocsi rendszerű megoldásokkal bevonjuk. Határeset, de része lehet a közösségi kerékpáros rendszer is ennek az egész módosításnak.
Ugyanakkor nagyon furcsa, hogy az autóbérlés és autómegosztás alapú szolgáltatások miért kerülnének be egy közlekedésszervező feladatai közé, amikor ezek piaci alapon működnek és működtethetők. Az autóbérlés és autómegosztó rendszerek nem alkalmasak a személygépkocsi-forgalom csökkentésére igazándiból, hanem annak hatékonyságát növelik, és költségkímélő eszközei annak. Itt feltétlenül javasolnánk, hogy az előterjesztő indokolja meg a módosítási indítványt, már csak azért is, mert a közlekedésszervező tőkeerejénél fogva alkalmas lehet arra, hogy az ilyen, már piaci alapon működő szolgáltatásokat letörje. Az pedig végképp nemkívánatos, hogy az adófizetők pénzének felhasználásával személygépkocsi-parkokat vegyenek, majd rövid próbaüzemi kudarc után fillérekért adott esetben privatizálják a haveroknak.
El kellene aztán azt is dönteni, hogy a MÁV Start közszolgáltatási szerződése most 2023. december 31-ig szól, a törvényjavaslat viszont december 24-ig pályázati eljárás megkötésével is mellőzhető fogalmat tartalmaz. Kíváncsian várjuk egyébként a választ, hogy miért itt a néhány napos különbség. Hogy ne tudják ezt újra kötni, vagy éppen hogy meghosszabbítsák? Mit is akar tulajdonképpen az előterjesztő? Egyébként a 62. §-ból azt véljük kihámozni, hogy a jelenlegi közszolgáltatási szerződést akarják két évvel meghosszabbítani.
A 63. §-nál ezt olvashatjuk: a közszolgáltatási szerződésben a megrendelő részéről előírhatóak az elektronikus jegyrendszer, az utastájékoztatási rendszer, valamint a forgalomtervezési és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, valamint a közszolgáltatási menetrend egységes lebonyolítását biztosító informatikai eszközöknek és rendszereknek közszolgáltatások megrendelője vagy általa kijelölt szervezet által történő biztosítására vagy ezen eszközök és rendszerek kötelező igénybevételére vagy alkalmazására vonatkozó rendelkezések.
Államtitkár Úr! Tisztelettel kérdezem, hogy miért előírhatóak. Ha lesz ilyen jegyrendszer, azt minden részszolgáltatónak alkalmaznia kellene, azaz, ha van, és a szolgáltató bevételt szed, akár a maga, akár a közlekedésszervező javára, akkor elő kell írni. Ez nem lehet kívánságműsor szerintünk.
A 67. § az országos átjárható elektronikus jegyrendszer tartalmi meghatározását szabályozza. Ezzel kapcsolatban igazándiból észrevételünk nincs, támogatható a módosítás, illetve az előterjesztés ebben a pontban.
A 68. §-ban itt van megint egy dolgozónép-barát köntösbe bújtatott diszkrimináció. Ismert, hogy a kormány a Fővárosi Önkormányzaton keresztül hosszabb ideje próbálja ellehetetleníteni a nem haveri turistabuszos szolgáltatókat Budapesten.
(11.10)
Nos, ide csomagolták be a törvényi felhatalmazást környezet- és egészségvédelmi mázba burkolva, miközben a BKV autóbusz-járműparkjának megújítása mint sikertörténet lényegében 250 darab új autóbuszt tartalmaz csupán, és közben legalább 300 darab jött be mindenféle himihumi használt beszerzésekből. Tovább üzemeltetik egyébként a szép kékre átfestett 13-15 éves vagy még annál is idősebb kocsikat. Van 200 darab a körülbelül 30 éves Ikarusokból. Azt is hozzá kell tenni, hogy ott vannak azok a használtan beszerzett buszok, amelyek bármikor kidőlhetnek a forgalomból, az eleve használtan vett rozzant Volvók, Citarók, Van Hoolok, Ikarus 412-esek és társaik.
Szóval, nem értjük, államtitkár úr, hogy míg ezek nem zavarják a törvényhozót, illetve a törvénymódosítást elénk terjesztőt, addig a néhány tucat darabos turistabusz-állománynál viszont hű, de fontos a környezetvédelmi besorolás, az esztétikus meg komfortos megjelenés. Akkor ez hogy is van? Tehát kérem, államtitkár úr, hogy próbálja eloszlatni azt a kételyt vagy aggodalmat, amit az előbb abban a formában fogalmaztam meg, hogy itt bizony egyes cégcsoportok számára próbálnak kedvezni, azoknak a haveroknak, akik érdekeltek ebben a turistabuszos bizniszben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
