DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több, a nemzeti vagyonnal, illetve a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő törvény módosítására irányul, figyelembe véve az állami közfeladatok ellátásában és a gazdasági életviszonyokban szerzett aktuális tapasztalatokat, és az ezek kezelésével összefüggésben felmerült kormányzati elvárásokat is.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., valamint az MFB-vállalkozáscsoportba tartozó társaságok a saját, uniós és más nemzetközi források hatékonyabb kihelyezésével támogassák a hazai fejlesztési célokat, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági növekedéséhez és versenyképességéhez.
A törvényjavaslat szerint a vonatkozó uniós szabályozás adta kereteken belül módosulnak az európai uniós forráskezelési tevékenységet szabályozó rendelkezések annak érdekében, hogy az MFB e tevékenységét a korábbinál hatékonyabban tudja ellátni. Mindez elősegíti az MFB-csoportra vonatkozóan a kormány által támogatott azon stratégiai célkitűzés megvalósítását, amely szerint a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében biztosítani kell az európai uniós források minél hatékonyabb felhasználását, ezáltal e források felhasználásának a súlyát növelni kell a hazai fejlesztéspolitikában, segítve ezzel a vállalkozások erősítését, gyarapodását is.
Az uniós forráskihelyezési tevékenység mellett a nemzetgazdasági, illetve társadalmi szempontból jelentős beruházási, finanszírozási célok támogatása továbbra is fontos területe az MFB fejlesztésbanki tevékenységének. A törvényjavaslat az MFB feladatkörének pontosításával, aktualizálásával, továbbá a feladatokhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységek kibővítésével kívánja biztosítani az MFB gazdaságfejlesztési törekvéseit.
A törvényjavaslat egyúttal megteremti a lehetőségét annak is, hogy az MFB hozzájárulhasson azon kormányzati célkitűzésekhez, amelyek a településképi szempontból kiemelt jelentőségű beruházások finanszírozását szolgálják. E körben az MFB szerepe abban áll, hogy a kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezet megóvását, kialakítását, az épített és természeti környezet egységes védelmét szolgáló ingatlanok fenntartásához, helyreállításához, felújításához vagy átalakításához kapcsolódó, a beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön formájában történő biztosításban részt vegyen.
(12.30)
Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy e körben az MFB részvételére, a fejlesztési bankokra vonatkozó uniós kívánalmakkal összhangban, természetesen akkor lesz csak lehetőség, ha ezen ingatlanok tulajdonosai a kereskedelmi bankoktól nem jutnának finanszírozási lehetőségekhez. A sikeres fejlesztési banki tevékenységhez nélkülözhetetlen a szolgáltatás- és termékpaletta színesebbé tétele az értéknövelő szolgáltatások előtérbe helyezésével, így a jelen módosítás által megnyílhat az út a kockázatitőke- és a tőkeberuházási tevékenység folytatásához, a korai fázisú vállalkozások, az úgynevezett startupok és az innováció támogatásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, valamint azt is, hogy a nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A felelősségteljes vagyongazdálkodás biztosítéka, hogy a nemzeti vagyont ingyenesen kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet átruházni. Az állami vagyonról szóló törvény határozza meg azokat az eseteket, amikor az átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának segítése érdekében a kormány nyilvános határozatban dönthet az állam tulajdonában álló vagyonelemek térítésmentes átruházásáról.
A Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében. Az Országgyűlés legutóbb az egyházak, egyházi intézmények egyre szélesebb körű közcélú tevékenységének segítése érdekében módosította a vagyontörvényt annak érdekében, hogy a köztestületek, a civil szervezetek mellett az egyházak is részesüljenek ingyenes vagyonjuttatásban abban az esetben, ha közfeladatot látnak el.
E jogosultság kiterjesztésére kerül most sor, amely által az egyházi jogi személyek, például a szerzetesrendek is ingyenesen állami vagyonhoz juthatnak hitéleti feladataik elősegítése vagy az általuk végzett állami, így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, illetve kulturális feladatok ellátásának elősegítése érdekében.
A további, az állami vagyonról szóló törvényt módosító rendelkezések a tulajdonosijog-gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. napi jogalkalmazása során felmerült kérdéseket kezelik. E módosítások továbbnövelik a tulajdonosijog-gyakorlás hatékonyságát, és biztosítják az eredményes, költségtakarékos, értékmegőrzést szolgáló vagyongazdálkodást.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vagyongazdálkodási tárgyú módosító rendelkezések között szerepel a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény módosítása. Ennek célja, hogy az egyes, megüresedett lakóingatlanok hatékony közcélú hasznosítása érdekében az ingatlanok felett tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. átvehesse az érintett ingatlanokat a Nemzeti Eszközkezelőtől annak a vagyonkezelési szerződése részleges megszüntetése mellett.
Mint ismeretes a kormány otthonvédelmi intézkedéssorozatának egyik meghatározó eleme a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetett program. A Nemzeti Eszközkezelő törvényben meghatározott alaptevékenysége, hogy azoknak az ingatlantulajdonosoknak biztosítsa a lakhatását, akik jelzáloghitelüket már huzamosabb ideje nem tudják fizetni, és egyben szociálisan rászorultak. A hitelező bankok közreműködésével felajánlott ingatlanokat a NET Zrt. a magyar állam részére megvásárolja, és az eredeti tulajdonosnak és családjának határozatlan időre bérbe adja. A NET Zrt. az állam nevében megvásárolt lakóingatlanok felett vagyonkezelői jogot gyakorol. A módosítással a NET Zrt. által a továbbiakban nem hasznosítható ingatlanok hasznosítását a tulajdonosijog-gyakorló végezheti a vagyongazdálkodás általános szabályai alapján.
Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat főbb változásai a takarékszövetkezeti integrációra vonatkozó szabályozást is érintik. A takarékszövetkezetek működésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kormányzati szempont az intézményvédelmi feladatok hatékony ellátása és az integráció belső kontrolljának megfelelő működtetése, amelynek letéteményese a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a továbbiakban az Integrációs Szervezet. A törvényjavaslat ezért elsődlegesen az Integrációs Szervezet szerveinek összetételére, feladatkörére vonatkozóan fogalmaz meg javaslatokat annak érdekében, hogy a takarékszövetkezeti integráció tagjai magas színvonalú, a problémákra hatékonyan reagáló vezetés és szakmai irányítás mellett végezzék tevékenységüket, a szektor intézményvédelemi rendszere pedig biztosítsa az ügyfelek és valamennyi intézmény érdekeinek érvényesülését.
A törvényjavaslat alapján az Integrációs Szervezet irányítását, illetve vezetését ellátó igazgatóság és ügyvezetés tagjaira nézve szigorúbbá válik a szakmai alkalmassági és összeférhetetlenségi követelményrendszer. Emellett az igazgatóság, a jelentős súlyú szankciós intézkedések kivételével, egyes döntések meghozatalát átruházhatja az operatív feladatokat ellátó ügyvezetésre a gyorsabb és hatékonyabb reagálás lehetőségének biztosítása érdekében.
Bővül az Integrációs Szervezet ellenőrzési feladataival kapcsolatos eszköztár is, a takarékszövetkezetek közvetítők útján végzett tevékenysége is ellenőrizhető lesz a jövőben, és ideiglenesen közreműködő szakértő igénybevételére is lehetőség van az ellenőrzések eredményességének javítása érdekében.
Az Integrációs Szervezet hatékonyabb működését szolgáló rendelkezéseken felül a törvényjavaslat fontos és a takarékszövetkezetekre nézve kedvező lényeges újítása, hogy módosul az Integrációs Szervezet közgyűlésén az egyes tagokat megillető szavazati jog mértéke. Az MFB az integrációs szervezeti tagságára és az állami szerepvállalásra tekintettel a szavazatok többségével, 51 százalékával rendelkezik, a fennmaradó szavazatok pedig egyenlő arányban oszlanak meg a többi tag között, a korábbinál lényegesen súlyosabb beleszólást biztosítva az integráció működésébe.
A szektorban lezajlott egyesülési folyamatok eredményeként megközelítőleg hasonló méretű tagszervezetek alakulnak ki ez év végéig, amelyek számára indokolt egymással megegyező mértékű és nagyobb súlyú szavazati jogot biztosítani. A takarékszövetkezetek ennek eredményeként a korábbinál hatékonyabban képviselhetik érdekeiket a szektor jövőjének alakítása során.
A törvényjavaslat további újítása, hogy az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe telepíti a tagdíj éves összegének meghatározását, így a tagdíj mértékének szükség szerinti megállapítása a tagok döntési kompetenciájába kerül, egy minimális szint törvényi rögzítése mellett.
A törvényjavaslat a fentieken túl kisebb korrekciókat, pontosításokat tartalmaz az egységes informatikai rendszer létrehozásának köztes eredményeire is figyelemmel.
(12.40)
A törvénymódosítás eredményeként az Európai Unió elvárásainak jobban megfelelő és a pénzügyi piaci kihívásokhoz még inkább illeszkedő szabályozási keretrendszer jön létre a takarékszövetkezetek tekintetében a stabil és konszolidált működés hosszú távú megteremtése és fenntartása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! A postai szolgáltatások nyújtásában az ország lakosságának rendkívül nagy része érintett, ezért fontos, hogy a postai szolgáltatási szektorban életbe lépő pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelmet célzó szabályok alkalmazása a lehető legkisebb mértékben okozzon aránytalan adminisztratív terhet és időveszteséget az ügyfelek számára. A törvénymódosítás célja ennek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításával - a pénzmosás megelőzését szolgáló uniós irányelvi szabályozással összhangban - lehetővé tenni az állampolgárok mindennapi életéhez kapcsolódó kisebb összegű, a pénzmosás szempontjából azonban tényleges kockázatot nem jelentő postai készpénzfizetésekhez kapcsolódó adatrögzítési és ügyfél-átvilágítási intézkedési kötelezettségek körének csökkentését, illetve egyszerűsítését.
A postai szolgáltatásokról szóló szabályozás módosítása azért is szükséges, hogy a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályokkal kapcsolatos postai csekkbefizetési gyakorlat folyamatainak a gördülékenysége biztosítható legyen, csökkentve ezzel az ügyfelek várakozási idejét, adminisztratív terheit mindennapi ügyintézésük során.
A szabályozás kiegészítését az is indokolja, hogy az egyetemes postai szolgáltató alkalmazottai által végzett pénzügyi tevékenységhez igazodó arányos követelményrendszer legyen megállapítva. A felkészült postai alkalmazottak e tevékenységben történő részvétele alapvető elvárás az ügyfélvédelem szempontjából, éppen ezért az MNB által rendeletben meghatározott követelményrendszer alapján bonyolítják le a postai belső képzéseket.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a csődtörvény módosítása szempontjából a legfontosabb eleme a felszámolói működés átláthatóságának és pártatlan működésének elősegítése érdekében további garanciák szabályozásba történő beépítése. A módosítás példálózó jelleggel meghatározza azon tevékenységeket, amellyel iránymutatást kíván adni a jogalkalmazónak a felszámolói tevékenység tekintetében a pártatlan tevékenységek megítéléséhez, bővítési lehetőséget adva a jelenlegi tilalmazott tevékenységek vonatkozásában.
A csődtörvény módosítása egyebekben a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges szabályozási korrekciókat valósítja meg.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy a törvényjavaslat a fejlesztési banki tevékenység hatékonyságának és szolgáltatási körének a kibővítésével hozzájárulhat a hazai gazdaságélénkítési lehetőségek bővítéséhez, a takarékszövetkezeti szektor stabilitásának és konszolidált működésének hosszú távú fenntartásához. A postai szolgáltatásokat érintő módosítások pedig az uniós pénzmosási szabályozásból eredő ügyfelek oldalán jelentkező adminisztráció csökkentését, rugalmasabbá tételét szolgálják. Az állami vagyonra vonatkozó szabályok módosításának, pontosításának eredménye, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai világos felelősségi szabályok mentén gyakorolhatják jogaikat és teljesíthetik kötelezettségeiket.
Mindezek alapján tisztelettel kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, elnök úrnak pedig a türelmet. Köszönöm szépen.
