CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a tudásalapú, versenyképes gazdaság működésének elősegítését és támogatását kiemelt feladatának tekinti, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. Ezért a gazdaságélénkítő lépésekkel párhuzamosan évek óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre is, és az elmúlt években jelentős és látható, eredményes tevékenységet végzett a szakképzési rendszer fejlesztésében.
(14.30)
Ezen folyamat része volt a munkaerőpiac igényeit szem előtt tartva a szakmunkásképzés és a technikusképzés megreformálása, valamint a gazdaság igényeinek megfelelően a szakképesítés újragondolása. A kormány új intézkedések keretében 2015-től jelentősen bővítette a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét a második szakképesítés ingyenes megszerezhetőségének bevezetésével, a felnőttoktatás kiszélesítésével, a vállalati helyszínű duális képzési rendszer kiterjesztésével. A vázolt intézkedések eredményei már ma is láthatóak, többszörösére emelkedett a felnőttoktatásban részt vevők száma, akik új szakmai ismereteik, második szakképesítésük birtokában jobban meg tudják állni helyüket a munkaerőpiacon, továbbá folyamatosan bővül a hiány-szakképesítést tanuló diákok létszáma is.
A foglalkoztatás piaci szférában történő folyamatos növekedése következtében folyamatosan érinti a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti keresletet, amelyet az alacsony munkanélküliség és a munkaerőtartalékok csökkenése indukál. Ezért szükséges, hogy a potenciálisan mozgósítható munkaerő lehetőséget kapjon a gyorsan változó piaci igényekhez igazodó, megújuló kompetenciák gyors és rugalmas megszerzésére is. Ennek egyik eszköze a munkavállalói át-, illetve továbbképzés lehetőségeinek a kiterjesztése, amely a leghatékonyabban és a legrövidebb idő alatt a munkaadói, vállalati igényekre jelenleg a legrugalmasabban reflektáló iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretei között valósítható meg.
Tisztelt Országgyűlés! A változó gazdasági igényekre, elvárásokra tekintettel az elmúlt évek során megújult mind a szakképző intézmények, mind a megszerezhető szakképesítések struktúrája. A folyamatos gazdasági változások miatt azonban tudjuk és látjuk, hogy egy képzési rendszer fejlesztését nem lehet befejezettnek tekinteni, mert csak így biztosíthatóak a valódi eredmények, azaz a megfelelő létszámban a nemzetgazdaság számára rendelkezésre álló magas szintű szaktudással és kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek. Ezért a kormány az iskolarendszerű szakképzés strukturális átalakítását és tartalmi megújítását jelentő reformok továbbvitele mellett a felnőttképzési rendszer, ezen belül pedig különösen a vállalati továbbképzési rendszer felfuttatására is hangsúlyt kíván helyezni. A folyamatosan megújuló kihívások miatt fontos tehát, hogy a szakképzési, felnőttképzési rendszer úgy működjön, hogy biztosítsa a magyar gazdaság stabilitásához, növekedéséhez szükséges jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkaerőt, emellett lehetőséget is adjon a gazdaság szereplőinek a változtatási igények közvetlen és rugalmas érvényesítésére. Annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon elegendő számú, a technológiai, szakmai, foglalkoztatói kihívásoknak megfelelni tudó munkaerő álljon rendelkezésre, szükséges a szakképzési kapacitások átgondolt, jól megtervezett kihasználása, a szakképzésben részt vevők számának növelése, a duális képzés erősítése és az államilag támogatott felnőttképzésbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek kiterjesztése.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a bevezetőben körvonalazott eredmények megerősítését, a tervek megvalósulását, a kitűzött célokhoz vezető út jogszabályi hátterének megalapozását szolgája. A törvényjavaslat rendelkezései egyaránt érintik a szakképző iskolákat, a szakképzésben közreműködő, illetve közreműködni kívánó gazdálkodó szervezeteket és egyéb szervezeteket, a gyakorlati képzési rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a felnőttképzést folytató vállalkozásokat. Hatásuk kiterjed a szélesebb értelemben vett munkáltatói, munkavállalói, illetve leendő munkavállalói körre is, amely a gazdaság és a képzési rendszer szoros kapcsolatát, elválaszthatatlanságát mutatja.
A törvényjavaslat célja, hogy a jól működő szakképzési, felnőttképzési rendszer bevált elemeinek megtartása, változatlanul hagyása mellett biztosítsa a rendszer alkalmazkodóképességének növelését, elérhetővé tegyen olyan új lehetőségeket, képzési utakat, amelyek segítségével jobban és önállóbban lehet idomulni a gazdaság előre nehezen kiszámítható változásaihoz. Ennek érdekében szerepel a törvénytervezetben a szakgimnáziumi képzés rendszerének változatosabbá tételét célzó azon módosítás, amely lehetővé teszi a hatályos szabályozás szerint az érettségihez szorosan kapcsolt úgynevezett mellék-szakképesítés elválasztását, elkülönítését az érettségitől azzal, hogy a tanulók számára választhatóvá teszi azt. A közelmúltban bevezetett szakgimnáziumi képzésben jelentősen emelkedett ugyanis a munkaerőpiacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési tartalom aránya, így az érettségi mellett OKJ-szakképesítés is szerezhető. Ezen módosítással csökkenteni szeretnénk a tanulók terheit oly módon, hogy ne egy időben kelljen számot adni az érettségi vizsga, valamint az OKJ-vizsga vizsgakövetelményeiről. A változás a szakgimnáziumban segítséget nyújthat további alternatív, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítására, a tanulók tanulmányaival összefüggő döntéseknek a képzés későbbi szakaszára történő áttevődésére is.
A versenyképes gazdaság megteremtésében a szakképzést és a nemzetgazdaságot közös érdekek vezérlik, és egymásra utaltságuk feltételezi a kölcsönös felelősségen alapuló feladatmegosztást is. A két terület metszete, találkozási pontja a valós vállalati körülmények között folyó gyakorlati képzés. A hatékony együttműködés lehetőségét tehát a duális képzési struktúra teremti meg. A duális szakképzési formában részt vevő gazdálkodó szervezetek és a tanulók számának a növeléséhez, a közép- és felsőfokú oktatásban működő duális képzési rendszer megerősítéséhez feltétlenül szükséges a gyakorlati képzés finanszírozási feltételeinek folyamatos javítása is. A korábbi támogatásokra irányuló intézkedések révén a gazdálkodó szervezetek akár 1,2 millió forint/tanuló/tanévet meghaladó összeget, akár a szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentése vagy visszaigénylése formájában fordíthatnak a gyakorlati képzésre, amely ösztönzi és ösztönözheti a gyakorlati képzésbe bekapcsolódást.
Ezen túlmenően egyre több vállalat ismeri fel, hogy a tanuló szakképesítés megszerzését követő továbbfoglalkoztatása esetén a vállalat mentesül a kiválasztás és betanítás költségei alól, hiszen a nála képzésben részt vevők alaposan megismerik a vállalatot és a munkafolyamatokat, így a gazdálkodó szervezetek sok esetben már a képzési időszak végére kiválaszthatják leendő munkatársaikat. Mindezek mellett a gyakorlatorientált duális képzés alapját jelentő vállalati képzés finanszírozásának mértéke alapvetően befolyásolja a képzési hajlandóságot is. Minél jobban követi a támogatás a valós költségszintet és a befektetett erőforrásokat, annál inkább ösztönzi a vállalatok bekapcsolódását a duális képzésbe. Ezért a jelen törvényjavaslatban szereplő módosítások tovább bővítik a kis- és középvállalkozások számára a szakképzési hozzájárulás rendszerében elérhető kedvezmények körét.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 2015. évben végrehajtott módosításával a tanulószerződés kötésére jogosult úgynevezett egyéb szervezetek - például alapítványok, költségvetési szervként működő intézmények, közintézetek - bevonásra kerültek a hozzájárulásra kötelezettek körébe. Ennek köszönhetően ezen alanyi kör tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén érvényesíthette a szakképzési hozzájárulási rendszer által biztosított kedvezményeket már azon szakképesítések megszerzésére irányuló képzések tekintetében is, amelyek elsősorban nem a gazdasági és munkaerőpiaci, hanem társadalmi szempontok alapján jelentősek, például a honvédelmi, rendészeti, egészségügyi ágazatba tartozó szakmák.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat módosításai ezen egyéb szervezetek számára tovább bővítik a szakképzési hozzájárulási rendszerben általuk igénybe vehető kedvezmények körét azáltal, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik a gyakorlati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. A módosítás egyúttal elősegíti, hogy a középfokú oktatásban az összefüggő nyári gyakorlat idejére könnyebben biztosítható legyen a tanulók gyakorlati képzése. Ezt látva érthető, hogy a demográfiai folyamatok miatt fokozatosan csökkenő tanulólétszám ellenére a duális képzés lényegét jelentő, gazdálkodó szervezetnél folyó tanulószerződéses gyakorlati képzésben évek óta 50 ezer feletti és enyhén növekvő számú tanuló vesz részt, és a gazdálkodó szervezetek is folyamatosan keresik a lehetőségeket a tanulókkal történő kapcsolatfelvétel szélesítésére. Ezen igényeket felismerve tartalmazza a törvényjavaslat a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti, a tényleges gyakorlati képzés időszakát megelőző kapcsolatfelvételnek, a tanuló-előszerződés kötésének a lehetőségét is. Ez alkalmat ad a vállalatok számára a tanulókkal a tényleges szakképzési szakaszt megelőző megismerkedésre, a leendő gyakorlati környezet megismertetésére, illetve a tanulók számára zökkenőmentesebbé teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe történő beilleszkedést.
(14.40)
További, már a tényleges gyakorlati képzés kereteinek szélesítését szolgáló célzó rendelkezés: a tanulószerződés-kötés lehetőségének kiterjesztése a szakgimnázium 11-12. évfolyamán tanuló diákokra. A duális gyakorlati képzést szervezők lehetséges körének szélesítését célozza a tanulószerződés kötésére jogosult - fentiekben már hivatkozott - egyéb szervezetek körének kibővítése a honvédelem, valamint a szociális és a pedagógiai ágazatok esetén. Az e területeken tevékenykedők speciális feltételrendszere miatt korlátozott a bevonható gazdálkodó szervezetek köre, ezért indokolt a lehetőségek ilyen irányú bővítése.
Szintén a gyakorlati képzésbe bekapcsolódók lehetséges körének kiterjesztését segíti elő az előzőnél lényegesen szélesebb gazdálkodói, vállalati kört érintő azon javaslat, amely bővítheti azon mesteremberek számát, akik tudását érdemes lenne a gyakorlati szakképzésbe bevonni. Ezért, a gazdálkodó szervezeteknél a tanulók képzésével foglalkozó szakemberek számára bevezetésre kerül egy újfajta képzés. Ez a célzottan a gyakorlati képzéshez kapcsolódó pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket tartalmazó képzés a mestervizsgával nem rendelkező szakemberek számára teszi lehetővé a bekapcsolódást a tanulók képzésébe.
Tisztelt Országgyűlés! Az eddigi tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy szorosabb együttműködést kell kiépíteni az állami és a nem állami fenntartójú szakképző iskolák között, hogy a rendelkezésre álló képzési kapacitások felhasználása hatékonyabban, átfedések nélkül valósulhasson meg, a gazdaság igényeinek minél teljesebb kiszolgálása érdekében.
Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a meglévő rendszer módosítása, megújítása szükséges, mert bár a gazdasági igények szoros követését lehetővé teszi, a szakképző iskolák számára nehezíti a tervezést, a hosszabb távú képzési stratégiák kialakítását, az alapképzés rendszerének megerősítését. Ennek érdekében megújul a nem állami szakképzési kapacitások állami feladatellátásba való bevonását segítő szakképzési megállapodások rendszere.
A változás a korábbi struktúrához képest az, hogy a nem állami fenntartókkal a szakképzési megállapodásokat a továbbiakban a szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter köti, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan és hosszabb távra tervezhető módon biztosítható a szakképzési kapacitások elosztása, összehangolása.
Az elmúlt időszakban a különböző szakmai fórumokon, tárgyalásokon megjelenő munkáltatói elvárások sokszínűsége, intenzitása és dinamizmusa, a gazdasági, technológiai változások üteme, az „Ipar 4.0” folyamatok megjelenése szükségessé teszi, hogy a gazdaság szereplői, a képzési rendszerek megrendelői az eddigieknél is közvetlenebbül és folyamatos jelenléttel kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe.
Ezen igények érvényesülését célozzák a törvényjavaslat ágazati készségtanácsok megalakulását és működésük kereteinek meghatározását tartalmazó rendelkezései. A nemzetközi példák alapján ilyen készségtanácsok már több európai államban működnek, jellemzően a munkaadói szervezetek irányításával. Ez a kezdeményezés így már összeurópai szinten is megjelent. A már működő ágazati készségtanácsok tevékenységükkel jellemzően az adott ágazat jövőbeni készségszükségleteinek megértését, analizálását és annak megfelelő lépések megtételét célozzák.
Feladataik között hangsúlyosan jelenik meg egy adott ágazatban a készségek hiányának csökkentése, ezáltal a termelékenység javítása, az ágazaton belül a munkaerőben rejlő készségek erősítése. Ezen túlmenően támogatást nyújtanak a munkaadóknak azért, hogy tanulószerződéses sztenderdeket fejlesszenek, menedzseljenek, és szerepet játsszanak a képzési kínálat javítása, nemzeti foglalkozási szabványok fejlesztése, a tanulószerződéses keretek, rendszerek jóváhagyása területén is.
Új lehetőség lesz, hogy a szakképzési tartalmak megújítása során a gazdaság igényeinek megfelelő kompetenciák fejlesztése valóban beépüljön és valóban beépüljenek a képzésbe.
Tisztelt Ház! Átlépve a szakmai képzések másik szektorába, a felnőttképzés területére elmondhatom, hogy a négy évvel ezelőtt, 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett új felnőttképzési törvény és végrehajtási rendeletei teljesen új alapokra helyezték az iskolarendszeren kívüli képzések szabályozását. Mindezen, már az előző kormányzati ciklusban hatályba lépett intézkedések arra irányultak, hogy a felnőttképzésben részt vevők magasabb színvonalú és a munkaerőpiac igényeihez jobban igazodó tudást szerezzenek. 2015 folyamán megtörtént a szabályozás első finomhangolása is, amelynek köszönhetően az új rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket: működőképes, és egyre jobban teljesít. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények és képzési programjaiknak száma az elmúlt években folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, jelenleg már több mint 1500 engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézménynek közel 24 ezer érvényes képzési programja szerepel a hatósági nyilvántartásban.
A felnőttképzések szakmai tartalma ténylegesen a gazdaság igényeit tükrözi. Adott képzésben megszerzett bizonyítvány egyenértékűvé vált az iskolai rendszerben szerzett szakképesítésével, növekedett a támogatott képzések munkaerőpiaci eredményessége, a felnőttképzésben szakmai végzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya.
Amint az önök számára is ismeretes, a magyar gazdaság 2013 második felétől tartós növekedési pályára állt, folyamatosan nő a foglalkoztatás a piaci szférában. Folyamatosan élénkül a szakképzett, széles körű és naprakész ismeretekkel rendelkező munkaerő iránti kereslet, amely egyre nehezebben teljesíthető kihívások elé állítja a munkaadókat. Tehát okvetlenül szükséges, hogy a potenciálisan mozgósítható munkaerő a piaci igényeknek megfelelően képzetté váljon. A vállalatok és a munkáltatók érdeke ugyanis az, hogy munkavállalóik képzése minél rövidebb idő alatt és rugalmasabban valósuljon meg, és célzottan, adott szakmai tevékenység végzésére alkalmassá tévő naprakész tudást szerezzenek, amelynek egyik meghatározó eszköze a munkaerő át- és továbbképzése. Ennek érdekében kiemelkedően fontos feladatunk a munkaerőhiány szabályozási eszközökkel történő kezelése, valamint e célhoz kapcsolódóan a felnőttképzés rugalmasságának növelése és annak kínálatvezérelt jellegéből keresletvezérelt orientáltságúvá történő átállításának elősegítése. Ezért figyelembe véve a vállalatok és a munkaerőpiac igényeit fontos, hogy a vállalati igényekre a lehető legrövidebb idő alatt és a legrugalmasabban reagáló képzési kínálat kerülhessen kialakításra.
Mindezen célok elérése érdekében a törvényjavaslat felnőttképzési szabályozást érintő tervezett módosításai azokat a lényeges intézkedéseket tartalmazzák, amelyeknek köszönhetően lehetővé válik a nagyvállalatok beszállítóinak támogatott képzése engedély nélküli és lényegesen kevesebb adminisztrációt jelentő, úgynevezett belső képzésként történő megvalósításával, így a törvényi szabályrendszer korábbinál kevesebb elemének előírásai mentén, kevesebb adminisztrációval lesznek végezhetők a jövőben.
Továbbá a javaslat értelmében a betanító jellegű képzések egyszerűbben lesznek megvalósíthatók, mivel az egyéb képzés fogalmának oldásával lehetővé válik a bármilyen szakmai, illetőleg nyelvi tartalmú és célú, de harminc órát meg nem haladó időtartamú képzések egyszerűbb, adminisztratív kötelezettségektől mentesebb, valamint a képzési célhoz és igényekhez a jelenleginél jobban illeszkedő megvalósítása, és legfőképpen lehetővé válik ezen képzések állami támogatása.
Megvalósul az államilag elismert és támogatott egyéb szakmai képzések további egymáshoz közelítése azáltal, hogy az OKJ-s képzéseken kívüli egyéb szakmai képzések esetében elérhetővé válik egyéb szakmai képzések útján akár államilag elismert szakképesítések szerzése vagy a szakképesítés egy részének, moduljának elsajátítása igazolt módon. Jelen törvényjavaslat egyúttal a felnőttképzési intézmények számára is tartalmaz méltányos intézkedést, amelynek elfogadásával a súlyosabb jogszabálysértési esetekben a hatóságnak nagyobb mérlegelési lehetősége lesz a bírságolás tekintetében. A felnőttképzési szabályozás ismertetettek szerinti változtatása elősegítheti továbbá az uniós képzési támogatások eredményesebb felhasználását is, illetőleg erősödhet a vállalatok, sőt akár a beszállítói kör dolgozóinak a képzése is.
(14.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésképpen elmondható, hogy a benyújtott törvénymódosító javaslat az új lehetőségek révén, az egyre bővülő vállalati kör segítségével hatékonyabbá teszi a szakképzés és a felnőttképzés intézményrendszerét, javul a képzések minősége és eredményessége. A rugalmasabbá, vonzóbbá váló képzési rendszer enyhíti a vállalatok szakemberhiányból eredő problémáit, és hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzés, a szaktudás presztízse emelkedjen, és egyre többen lássák meg a képzési rendszerben a boldogulásukat segítő hatékony eszközt a tartalmas és eredményes életpálya eléréséhez, megvalósításához.
Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg, és majd akkor, amikor szükség lesz rá, fogadja el. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Witzmann Mihály tapsol.)
