DR. ÓNODI
DR. ÓNODI
DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdeném a kevésbé érzelmes részével, mert talán akkor végig tudom mondani a mondókámat mindenféle érzelmi kiborulás nélkül.
A Jobbik kapcsán hadd mondjam el, képviselő úr, hogy ha az EESZT-ről beszélünk, és ha a térről beszélünk, illetve a tajkezelésekről beszélünk, akkor figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy ez egy 5-ös biztonsági szintű rendszer, ami azért izgalmas, mert - vegyünk egy példát - ha ma valaki esetleg be tud menni a papíros kartonozóba, mert van hozzá kulcsa, tulajdonképpen senki nem tudja megmondani, hogy a bent járó dolgozó, kolléga mihez fért hozzá és mit látott a kartonozón belülről. Az EESZT-n belül viszont minden egyes tranzakció naplózásra kerül, nemcsak amikor beírtak valamit a kartonba, hanem amikor valaki megnézte azt. S ami még nagyon klassz ebben a fejlesztésben, az az, hogy a beteg meg tudja nézni, hogy az ő kartonját ki mikor nézte meg, így van lehetősége arra, hogy ha olyat lát, hogy esetleg olyan fért hozzá az adatához, akinek nem lett volna hozzá jogosultsága - mindegy, hogy minisztériumról, mindegy, hogy orvosról beszélünk, vagy bárki másról -, akkor ő tud bejelentést tenni, és a hatóság el fog járni az illetőkkel szemben. Ennél nagyobb biztonságot véleményem szerint nem lehet kialakítani. Tegyük hozzá, hogy persze biztonságban sosincs elég jó kompromisszum, mindig lehet jobbat kialakítani, de annak a lehetősége, hogy a beteg, az adatok birtokosa, az adatainak a kezelője, aki látja azt, hogy ki mikor mihez fért hozzá… - korábban senkinek nem volt erre lehetősége, ma pedig ez rendelkezésre áll. Éppen ezért ezek az aggályok véleményem szerint nem valósak.
Azt is hadd tegyem hozzá, hogy amikor azzal vegzálnak bennünket, hogy a jogszabályokat utólag kell módosítgatni, tegyük hozzá, hogy egy csomó olyan rendeletváltozás van most ebben a csomagban, amelyet valamelyik másik törvény változása miatt kellett most átvezetnünk. Tehát azért az egy elég erős beállítása az ügyeknek, hogy ez mind az integráció miatt van. Az Ákr. változása, illetve például egy IMS-törvényváltozás miatt is van szükség változtatásra, úgyhogy ezt is szeretném, ha a helyére tennénk.
Egyébként egyetértek azzal, hogy érdemes lesz majd felülvizsgálni a pszichiátriai ellátás teljes jogalkotási körét. Azt gondolom, készítünk egy elég nagy csomagot ebben az ügyben, nem biztos, hogy erről ma kell beszélnünk, de ha kíváncsi képviselő úr arra, hogy ebben a munkában hol tartunk, az irodám nyitva áll és tudunk erről egyeztetni.
Legény Zsolt most pont kiment, de képviselő úr, remélem, át tudja adni, amiket én szeretnék mondani. (Mesterházy Attila: Igen.) Engem azért az megdöbbent, hogy itt a parlament padsoraiban gyógyszergyári érdeket próbálunk védeni, amikor egyébként a dolgunk az lenne, hogy a betegek érdekeit védjük. A rendelkezés, amiről beszélünk, nem szól másról, mint hogy miután vannak most már centrális befogadások Európában, azaz lehet, hogy az engedély jogosultja nem Magyarországon bejegyzett társaság, hanem esetleg valahol máshol, akár Brüsszelben bejegyzett társaságról van szó, akkor helyette a gyógyszerforgalmazónak kell helytállnia a jogosult mellett. Ez csupán ennyi és semmi több.
S akkor térjünk vissza az onkológiai hisztériára, mert azt kell mondjam, ez rendkívül hiteltelen az én szempontból. (Mesterházy Attila: Óvatosan a hisztéria szóval, államtitkár úr… A nagyképűségből kicsit vegyen vissza!) Én azt gondolom, hogy a hitelesség kérdése ebben a témakörben nagyon fontos ügy. (Mesterházy Attila közbeszól. - Az elnök csenget.) Én abban a kórházban dolgoztam, ahonnan az önök döntése miatt 600 embert kellett elküldeni. (Mesterházy Attila közbeszól.) Tehát ha valakinek van ehhez köze, ha valaki ebben érintett, akkor azt gondolom, hogy én az vagyok. És a hitelesség kérdése szempontjából egy igen fontos tény, hogy ki mit mond és mit állít.
2010 előtt rombolás történt, 2010 óta pedig építjük az egészségügyet, azt, amit önök leromboltak. (Mesterházy Attila: Azt! Persze!) 2010-hez képest, ha megnézi, ha esetleg érdekli a tény is, nem pedig csak a ribilliókeltés és a betegek bizalmának a lerombolása érdekelné (Mesterházy Attila: Hogy tudnám lerombolni, ha ilyen jók vagytok?!.), akkor láthatná, hogy 2010-hez képest a hospice-ágyak száma megduplázódott.
Ha érdekli, hogy mi van a CT-kérdésben, MR-kérdésben, arról is be tudok önnek számolni. S már látom, amikor majd nekem fogja szegezni azt a kérdést, hogy Budapesten például miért nincs annyi sugárterápiás készülék, mint ami egyébként vidéken már rendelkezésre áll, és amely egyébként magasabb, mint az OECD-átlag, hát azért, mert a metróra kellett elkölteni minden központi forrást. (Mesterházy Attila: Meg stadionokra!) Ha nem tűnt volna el ez a rengeteg pénz Magyarországról, akkor lehet, hogy Budapesten is lenne épp elegendő mennyiségű készülék és eszköz. (Mesterházy Attila: A Haladásra…) S ha már gyógyszerről van szó (Mesterházy Attila: Puskás Stadionra 200 milliárd, Felcsútra… - Az elnök csenget), lehet, hogy az is érdekelné képviselő urat, hogy az elmúlt év végén 15 új terápiás készítményt fogadtunk be…
