DR. TIBA ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. TIBA ISTVÁN
DR. TIBA ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A sport és a sportolás, a rendszeres sporttevékenység kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében ugyanakkor nemcsak a különféle állami szervek, hanem a sportvállalkozások is részt vesznek, amellett, hogy gazdasági tevékenységet végezve a különféle anyagi adójogi normák alanyai is egyben.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A sportvállalkozások sporttevékenységgel összefüggő feladataira tekintettel, működésük segítése érdekében indokolt számukra kedvezmények biztosítása az egyes adónemek tekintetében. Ezért a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat különféle kedvezményeket tartalmazó rendelkezéseket iktat be a helyi adókról, a társasági és osztalékadóról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényekbe.
A javaslat a sportvállalkozások számára ipar-űzésiadó-könnyítést fogalmaz meg. Így a helyi-adó-törvény, az 1990. évi C. törvény 52. § 22. pontja egy i) alponttal egészülne ki. Ennek lényege, hogy a sportvállalkozásnak a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevétele - úgymint a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet értékesítéséből, a reklámközzétételre irányuló szolgáltatás nyújtásából, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, a sportról szóló törvény szerinti szponzorálási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból, sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus, digitális módon való közvetítéséből, a sportról szóló törvény szerinti sportlétesítmény hasznosításából származó árbevétel - nem keletkeztet iparűzésiadó-alapot.
Ezen adókönnyítés értelmezéséhez szükséges a sportvállalkozás fogalmának definiálása. E szerint a sportvállalkozás az a sportról szóló törvény szerinti sportvállalkozás, amelynek főtevékenysége sporttevékenység. További feltétel, hogy a sportvállalkozásnak versenyeztetnie kell játékosait, azaz indulnia kell abban a sportágban szervezett versenyrendszerben - bajnokságban -, amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogát birtokolja.
A javaslat a sportvállalkozások adóelőnye kapcsán rendelkezik arról is, hogy a helyiadó-törvény 52. § 22. pont i) alpontjában említett, a nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés, azaz az egyébként adóköteles nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, amelyet az adóalany - választása szerint - a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként vehet igénybe.
A helyiadó-törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lépne. A 39/F. § szerinti mentesség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe. Az 52. § 22. pont i) alpontja szerinti nettóárbevétel-csökkentés miatti adócsökkenés az adóalany választása szerint a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet szerinti csekély összegű, de minimis támogatásnak, vagy a szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet és az azt módosító 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet szerinti, sportlétesítményekre nyújtott működési támogatásnak minősül.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 24/A. §-a a következő (13a) és (13b) bekezdéssel egészül ki. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság az átutalást kizárólag azért tagadta meg, mert az adózó a társasági-adó-előleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társaságiadó-bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget nem fizette meg határidőben, az adózónak az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül előterjesztett külön kérelmére az állami adó- és vámhatóság az átutalást akkor is teljesíti, ha a késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 naptári napot, és az adóelőleg, adó összegének megfizetése maradéktalanul megtörtént.
A (13a) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény, az ekhotörvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészülne ki. A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. És itt az ekhotörvény záró rendelkezések alcíme egy 14/F. §-sal egészül ki: e törvénynek a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvénnyel megállapított 4. § (6) bekezdése a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre is alkalmazható.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (16) bekezdés d) pontjában a „nem foglalkoztató közhasznú alapítvány” szövegrész helyébe a „nem foglalkoztató, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány” szöveg, 15. §-ában a „szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrzi” szövegrész helyébe a „december 10-éig önellenőrzi” szöveg lép.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az alábbi törvénymódosító javaslatokat. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
(12.10)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem